Románia ismét egy szomorú európai lista élén
A szociális költség sokféle szociológiai és gazdasági korrekciós tényezőt figyelembe vevő bonyolult számítási folyamat által pénznemre konvertálja a levegőszennyeződés által okozott megbetegedésekkel járó kiadásokat, a megbetegedésekből fakadó munkaerőkiesést, az elvesztett munkanapokat és azokat az éveket is kvantifikálja, amelyek az idejekorán bekövetkezett elhalálozás miatt szintén jelentős veszteségnek számítanak. Az értékek így válnak közérthetővé, bárki felmérheti egy tíz eurós vagy háromezer eurós szociális költség súlyát.
Mi is van a levegőnkben?
Nagyon sok minden, de az egészségünkre leginkább káros anyagnak az apró részecskék, a nitrogéndioxid és a földfelszíni ózon számít. A levegőben szálló por annál veszélyesebb, minél apróbb, ugyanis annál mélyebbre hatol a tüdőszövetekbe és annál nagyobb pusztítást végez. Külön mérik a különféle szennyeződések mennyiségét: a PM2,5 (finom részecskék) a 2,5 mikronméternél kisebb átmérőjű részecskéket jelenti, a PM10 pedig a 2,5-től 10 mikronméterig terjedő átmérőjűeket. A legveszélyesebbek a PM1-esek (1 mikronméterig terjedő átmérőjű részecskék), de ezeket külön nem mérik, a WHO-nak sincs erre külön megszabott határértéke, ám elvileg ezek a parányi „mérgek” benne vannak a PM2,5 értékben. Ahhoz, hogy megértsük, mekkorák is ezek a káros részecskék, tudnunk kell, hogy egy mikronméter a milliméternek az ezredrésze – azaz a fent felsorolt részecskék szabad szemmel mind láthatatlanok. A láthatatlan ellenség pedig annál veszélyesebb, mert könnyű megfeledkezni róla. Ráadásul nem máról holnapra fejti ki hatását és nem is egyformán romboló minden szervezet esetében.
A vizsgált romániai városokban főleg a PM2,5 és/vagy a PM10 értékek haladják meg a „megengedett” legfelső határt, de Bukarestben, Brassóban és Kolozsváron ezekhez még magas NO2-szint is társul. Nálunk különösen aggasztó az NO2 szennyezés (a WHO szerint magas kockázatú rákkeltő anyag), a nitrogéndioxiddal leginkább szennyezett öt európai város közül három romániai: Athén és a portugáliai Portó után sorrendben Bukarest, Kolozsvár és Brassó. Hogy jó hírrel is szolgáljunk: Kolozsváron gyakorlatilag egyáltalán nincs felszíni ózon (éves mennyisége köbméterenként 0,17 mikrogramm), de szintje Brassóban (0,50) és Besztercén (0,83) is rendkívül alacsony – legalábbis a tanulmány rendelkezésére bocsátott hivatalos adatok szerint.
Mi bajunk lehet egy kis portól
Az anyagrészecskék az elhalálozások tekintetében a hatodik kockázati tényezőnek számítanak, rákot, légúti, szív- és érrendszeri megbetegedéseket okoznak. A PM2,5 koszorúérbetegséget, agyvérzést, tüdőrákot, alsó légúti megbetegedéseket és krónikus elzáródásos légzőszervi betegségeket okoz. A PM2,5-nek való rövid vagy hosszútávú kitettség egyaránt káros légúti és szív-érrendszeri hatásokkal jár beleértve a hirtelen szívrohamot és krónikus szív-érrendszeri betegségek okozta halált. Okozhat még idegrendszeri és cukorbetegséget, születési rendellenességeket – ezekkel a WHO egyelőre nem számol, ugyanis pontos hatásuk kvantifikálásához további kutatásokra van szükség. A dízel járművek kibocsátása főleg finom (PM2,5) és ultrafinom (PM1) részecskéket tartalmaz, a PM10 a fékek, gumiabroncsok, út kopásából származnak.
A földfelszín közeli ózon (O3) másodlagos szennyezőanyag, amely a nitrogénoxidok, szénmonoxid és illékony szerves anyagok fény jelenlétében bekövetkező többszörös reakciója által alakul ki. Bizonyos időjárási feltételek mellett a levegő magas ózontartalma szmogot okoz, ami főleg melegebb városi környezetben jelent problémát. Melegebb időjárás esetén súlyos következményekkel járhat mind az egészséges emberek, mind a tüdőproblémákkal élők számára, hosszú távon pedig asztma kialakulásához vezet gyermekeknél. Világszinten a 33. haláloknak számít. A tanulmány hivatkozása szerint 2013-ban a dízelautókból származó NOx (különféle nitrogénoxidok) okozta 10 ezer 30 évesnél idősebb felnőtt idejekorán bekövetkezett halálát az EU28-ban és Svájcban. Ezeknek a fele már azzal elkerülhető lett volna, ha a forgalomban haladó járművek NOx kibocsátása megegyezne azokkal az értékekkel, amelyeket a labortesztek alapján jelentettek.
Ezzel azonban még távolról sem soroltuk fel a levegőben található összes szennyező anyagot. A szállítással keletkező kibocsátások például fekete szénből származó koromrészecskéket is tartalmaznak. Ezek veszélyességét fokozza, hogy apró méretük mellett nehézfémeket is hordozhatnak. Bár egyre több bizonyíték szerint a koromrészecskék a többinél jóval veszélyesebbek, és jóval nagyobb arányban fordulnak elő a sűrű forgalmat lebonyolító utak közelében, a WHO irányelvei egyelőre nem tartalmazzák ezek külön értékelését.
Tegnap este Kolozsvár keleti végén két és félszer több volt a részecskeszennyeződés Fotó: calitateaer.roAbszolút értékben csak London haladja meg Bukarestet a levegőszennyeződés okozta egészségügyi problémákhoz kapcsolódó szociális költségek tekintetében: Londonban ez az összeg majdnem 11 és fél milliárd euró, Bukarestben jóval kevesebb, 6,35 milliárd, de az egy főre jutó „rosszlevegő-költséget” illetően Bukarest áll ennek a fekete rangsornak az első helyén. Budapest ebben a rangsorban a tizedik, a szociális költség a romániainak mintegy fele, 3,27 milliárd. Itthon Bukarest után a legnagyobb az összköltség Temesváron (542 millió euró), Brassóban (495,6 millió euró), Kolozsváron (495,5 millió euró) és Jászvásáron (456 millió euró). Ploiești költsége meghaladja a 300 millió eurót, a többi 15 városé 300 millió alatt marad, a legkisebb az összköltség Besztercén, 66,7 millió euró. Ha az egy főre jutó szociális költségeket nézzük, a rangsor némileg változik: Bukarestben 3004, Brassóban 1710, Temesváron 1643, Kolozsváron 1532, Ploieștien 1358 euró, a legkevesebb Galacon, 615 euró.
Kolozsvár szociális összköltsége több mint Debrecené, Győré és Pécsé együttvéve, és olyan nagyvárosok költségeit haladja meg (egyenként), mint Helsinki, Dublin vagy Zürich. Lássuk még néhány erdélyi város adatait. Nagyvárad levegőszennyeződés miatti szociális összköltsége 244 millió euró (lakosonként évi 1102 euró), Szatmárnémetié 89 millió euró (lakosonként évi 737 euró), Besztercéé 67 millió euró (lakosonként évi 710 euró), e három városban csak a PM2,5 szint haladja meg a határértéket. Gyulafehérváron a PM10 értéke is magasabb, itt az összköltség 71 millió euró, vagyis lakosonként évi 955 euró.
A tanulmányt az Európai Közegészségügyi Szövetség és tíz európai állam civil szervezeteit (köztük a Romániai Egészségügyi Figyelőt) tömörítő konzorcium megrendelésére a CE Delft európai kutatóvállalat készítette. Harminc európai állam (az EU 27 tagállama, Norvégia, Svájc és az Egyesült Királyság) 432 városának adatait vizsgálták, a legtöbb várost Franciaországban, Németországban, Spanyolországban, Lengyelországban, az Egyesült Királyságban, Románia a 21 vizsgált városával szintén ebbe a csoportba tartozik, sok országból csak 1-6 város adataival dolgoztak. A vizsgált hazai városok: Bukarest, Temesvár, Brassó, Kolozsvár, Jászvásár, Ploiești, Krajova, Nagyvárad, Arad, Galac, Pitesti, Nagybánya, Botoșani, Râmnicu Vâlcea, Suceava, Szatmárnémeti, Călărași, Giurgiu, Focșani, Gyulafehérvár és Beszterce.
Mérések és megoldások
Bármelyik kedves olvasónk is tudná sorolni javaslatokat. Ha több pénzünk lenne, akkor nem vásárolnánk a kontinens nyugati részén már lecserélt öreg autókat és buszokat, ha tudatosabbak és lelkiismeretesebbek lennénk, akkor nem személygépkocsival járnánk, hanem tömegközlekedést használnánk, ha autópályáink lennének, azok forgalma a lakott településektől távol szennyezné a levegőt, ha az autóipar élne a technológiai újításokkal és tömegtermelésben elérhető áron gyártaná a járműveket, ha mindenkit személy szerint és testületileg is foglalkoztatna az ipari szennyeződés mérséklése stb. stb. stb. A tanulmány következtetései és ajánlásai szerint a levegőszennyeződés csökkentésének közegészségügyi prioritássá kellene válnia Európa városaiban. Az érintett városok tömegközlekedési rendszereinek megfelelő átalakítása jelentősen és gyorsan javíthat a levegőminőségen. Emil Boc polgármester a napokban azzal büszkélkedett, hogy Kolozsvár tömegközlekedésének 50%-a környezetkímélő, a tordai önkormányzat pedig azzal, hogy Torda az egyetlen hazai város, amelynek tömegközlekedése teljesen elektromos. A tanulmány szerint, ha egy városban csak 1%-kal megnő a járművek száma, az már 0,5%-kal növeli a levegőszennyeződéshez köthető szociális költségeket. A kutatás készítői ugyanakkor a levegő minőségét mérő megfigyelőhálózat kialakítását is javasolják. Ilyen létezik már Bukarestben, többedmagával alakította ki a fentiekben ismertetett tanulmány romániai megrendelője, a Román Egészségügyi Figyelő, és hasonló rendszer kialakítására indított kampányt Kolozsváron. A Milyen levegőt lélegzem? elnevezésű AirLive kampányban eredetileg október végéig gyűjtöttek adományokat, 19 ezer euróra van szükségük ahhoz, hogy 20 szenzort helyezzenek el a kincses városban oly módon, hogy azok révén reprezentatív mérési eredményekhez jussanak. Ezek a szenzorok a PM2,5 és PM10 szintet mérnék, és az eredményeket egy honlapon valós időben bárkinek elérhetővé tennék. Az adományozók egy szenzor örökbefogadására is pályázhatnak, és kedvező elbírálás esetén azt bizonyos feltételek mellett tetszésük szerinti helyen felszerelhetik.
Kolozsváron jelenleg négy hivatalos levegőmérő berendezés működik, de jóval több nemhivatalos szenzor adataihoz férhetünk hozzá például ezen a honlapon, országos adatokat láthatunk ezen az oldalon, és nemzetközi adatokat ide kattintva. A szenzorok szoftverei és hardverei nyílt forráskódúak, azaz némi elektronikai készséggel olcsón megépíthetjük saját szenzorunkat, de ha mégsem boldogulunk és nagyon vágyunk rá, a Strop de aer csapata segítséget ígér.
Epilógus
A hivatalos mérési adatok szerint tegnap este hat órakor Erdélyben több helyen is rossz volt a levegő: Vajdahunyadon a PM10 mennyisége a határérték 36-szorosára emelkedett, de az értéket helytelenként jelölte meg az oldalkezelő, Marosvásárhelyen a PM10 értéke majdnem elérte a határérték négyszeresét, Szászsebesen a 2 és félszeresét (de szerdán volt bizonytalanként megjelölt 7 és félszeres is), Besztercén, Zilahon, Marosludason pedig több mint kétszeres, Dicsőszentmártonban közel kétszeres, Zalatnán másfélszeres értéket mértek. Kolozsváron a Hóstát negyedi (Marasti tér) szenzor 2 és félszeresnél nagyobb PM10-értéket mért, szerdán este négy és félszer nagyobbat. De lélegezni muszáj.
(Borítókép: Facebook, Strop de aer)
