A 2026-os költségvetést február végéig tervezik elfogadni, nagymértékben uniós forrásokra támaszkodva. A kormányfő helyesnek nevezte Románia döntését az EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás támogatásában. Meglátása szerint egy független testületnek kell megállapítania, megalapozottak-e a Radu Marinescu igazságügyi miniszterrel szemben megfogalmazott plágiumvádak.
Nem indokoltak további megszorítások a tanügyben
A tanügyben már tavaly bevezették a költségcsökkentő intézkedéseket, ezért további megszorításokra nincs szükség – jelentette ki Ilie Bolojan. Rámutatott: más területeken indokoltak a karcsúsítások: előkészítették például a miniszterelnöki kancellária és az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) átszervezését, ezeknél az intézményeknél gond nélkül csökkenthető a dolgozók száma.
Emlékeztetett: Románia jelenleg mintegy 25 százalékkal többet költ, mint amennyit megengedhetne magának. A mintegy 30 milliárd eurós többletkiadás és a korábban felvett hitelek törlesztése miatt az ország évente 11–12 milliárd eurót fizet ki kamatokra, ami a GDP 3 százalékát jelenti. Ha nem sikerül csökkenteni a kiadásokat és növelni a bevételeket, a kormány nem tud forrásokat biztosítani sem fejlesztésekre, sem az alapvető közszolgáltatásokra. Ezért jövőre tovább kell mérsékelni a költségvetési hiányt, ami azt jelenti, hogy az idei deficit sem haladhatja meg a 6,2–6,4 százalékot – figyelmeztetett.
Sehol a világon nem vonulnak nyugdíjba 48–50 évesen
Ilie Bolojan álláspontja szerint alkotmányos a bírák és ügyészek különnyugdíját szabályozó törvénytervezet, mivel azt a jogszabályi előírások betartásával dolgozták ki, és összhangban van az alkotmánybíróság korábbi döntéseivel is, azt viszont nem tudja biztosan, hogy az alkotmánybíróság a január 16-i ülésén napirendre tűzi-e a tervezet elbírálását.
„Egy biztos: a világon sehol nincs olyan rendszer, amelyben az alkalmazottak 48–50 évesen nyugdíjba vonulnak, és az utolsó fizetésükkel megegyező összegű nyugdíjat kapnak. Erkölcsileg sem elfogadható és a román gazdaság és nyugdíjrendszer számára is fenntarthatatlan” – hangsúlyozta Bolojan.
A katonák és rendőrök nyugdíjkorhatárának emelésével kapcsolatban elmondta: azokban az ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, nem lehet létszámleépítéssel csökkenteni a kiadásokat. Ezekben az esetekben is a nyugdíjkorhatár emelésére kell összpontosítani, a józan ész diktálta szabályok mentén.
Február végéig el kellene fogadni a költségvetést
Ilie Bolojan szerint a költségvetés elfogadása nem kizárólag a kormányon múlik, azt a parlamenti viták kimenetele is befolyásolhatja. Rámutatott, hogy az idei beruházások döntő mértékben az uniós forrásokra támaszkodnak, elsősorban az Országos Helyreállítási Tervre (PNRR), amelyből Romániának még az idén – gyakorlatilag őszig – mintegy tízmilliárd eurót kell lehívnia. Emellett további ötmilliárd euró áll rendelkezésre a kohéziós alapokból.
A miniszterelnök hozzátette: a következő évek gazdasági fejlődésének alapfeltétele az infrastruktúra fejlesztése és a nagy volumenű beruházások folytatása, ami kizárólag az európai források hatékony és felelős felhasználásával valósítható meg.
Jól tette Románia, hogy támogatta a Mercosur-megállapodást
Bolojan szerint az Európai Unió helyes döntést hozott az EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás jóváhagyásával, és Románia is helyesen járt el, amikor támogatta ezt a döntést. Hangsúlyozta: az uniós gazdaság „mozdonyként” húzza a román gazdaságot, amely szorosan kötődik az európai piachoz, éppen ezért az EU belső piacának bővítése közvetlen román gazdasági érdek.
Rámutatott: a több mint húsz éve tárgyalt megállapodás célja az EU mintegy 450 milliós piacának fokozatos, a következő tíz–tizenöt év során megvalósuló, vámmentes összekapcsolása a Mercosur-országok több mint 260 milliós fogyasztói piacával. Így egy lépésről lépésre kiépülő gazdasági térség jöhet létre, amely mindkét fél számára jelentős előnyökkel járhat.
A miniszterelnököt arról is kérdezték, miként született meg az EU–Mercosur megállapodás támogatásáról szóló döntés, illetve hogy volt-e erről egyeztetés a kormánykoalíción belül. Bolojan elmondta: a kormány és az államfő előzetesen egyeztette álláspontját, és ennek megfelelően kapott mandátumot Románia uniós nagykövete a múlt heti szavazáson.
Hozzátette: ideális esetben hosszabb és szélesebb körű vita lett volna kívánatos, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ilyen jellegű döntéseknél nem egyetlen ágazat – például a mezőgazdaság – szempontjai az irányadók, hanem az, hogy összességében szolgálják-e Románia érdekeit. A Mercosur-megállapodás jóváhagyásakor – hangsúlyozta – ezt az elsődleges szempontot vették figyelembe.
Rogobete: az orvosok fizetéséhez nem szabad hozzányúlni
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kijelentette: az egészségügyben nem az orvosok és a kisegítő személyzet bérén kell spórolni, a megtakarításokat más területeken kell elérni. Csakhogy az egészségügyi minisztériumnak gondot okoz, hogy a kormány idén 10 százalékkal csökkentené a közintézmények bérköltségeit.
Rámutatott: az egészségügyi dolgozók bérezése - különösen az ügyeletek díjazása - már most sem éri el a 2026-ra előírt szintet, miközben számos kórházban munkaerőhiány van, és az orvosok a szükségesnél több ügyeletet vállalnak. „Az lenne a csúcs, ha béreket csökkentenénk, miközben nincs elég személyzet az ügyeletek biztosítására” - fogalmazott.
A miniszter szerint az egészségügyben legfeljebb az adminisztratív személyzet bérköltségeit lehetne csökkenteni, a kórházakban dolgozó egészségügyi és kisegítő személyzet fizetéséhez nem szabad hozzányúlni. Mint mondta, az ágazatban már korábban is több milliárd lejt sikerült megtakarítani, és ebből a pénzből a rendszer működőképesség javítanának.
Rogobete elmondta: még nem tárgyalt a kérdésről a kormányfővel, és a végső döntések a költségvetésről szóló egyeztetések után születnek meg. Hozzátette, hogy csak ezt követően derül ki, hogy milyen mértékű lesz idén az egészségügy finanszírozása.
