Úgy vélekedett, a bukaresti politikai elitnek is "magasabbra kell emelnie lécet", és meg kell tanulnia a közösségi jogot ahhoz, hogy érdemben tudjon válaszolni a székelyek követelésére. "Bízom benne, hogy egyre színvonalasabb válaszokat kapunk, még ha ezek egyelőre elutasítóak lesznek is" - tette hozzá.Izsák: töretlen és állandó az autonómia igénye a Székelyföldön
A székely szabadság napján tartott marosvásárhelyi tiltakozás azt igazolta, hogy az autonómia igénye állandó és töretlen a Székelyföldön – jelentette ki Izsák Balázs, az SZNT-elnöke hétfőn Kolozsváron. Az igényre érkező bukaresti válaszok viszont rengeteg tévedést, félremagyarázást, csúsztatást tartalmaznak, és ezáltal zűrzavart, instabilitást mutatnak - tette hozzá. Izsák szerint azért van ez így, mert a székelység a rend népe. Szerinte ez tükröződött abban is, hogy képesek voltak éveken át pereskedni azért, hogy törvényesen tarthassák meg a marosvásárhelyi tiltakozást a székely szabadság napján. Felhívta a figyelmet arra, hogy közben Bukarestben rendre bejelentetlen tiltakozásokat tartanak. Az SZNT elnöke szerint a székely rendszeretet nyilvánult meg abban is, ahogyan a vasárnapi marosvásárhelyi tiltakozás nyolcezer résztvevője felvonult a székely vértanúk obeliszkjétől a város központjáig, és követelte a rendet, az autonómiát.
Etxebarria: védeni kell az identitásokat
José Mari Etxebarria szerint Európának lentről felfelé kell építkeznie, és védenie kell az identitásokat. Az Európai Unió (EU) "egység a sokféleségben" jelszavát idézve jelentette ki: az EU-nak olyan jogi eszközöket kell kialakítania, amelyekkel megerősíti az identitásokat. "Európa felelőssége, hogy nem lehet diszkriminálni a kisebbségeket. Ezért vagyok támogatója a székelyföldi autonómiatörekvéseknek" - jelentette ki.
Az MTI kérdésére a baszk politikus kijelentette: az SZNT által elindított - a nemzeti régiókról szóló - európai polgári kezdeményezésnek elsősorban Baszkföld Franciaországhoz tartozó részén lehetne pozitív hatása, ezért a spanyolországi baszkok a nemzettársaikkal való szolidaritás jegyében ki fogják venni a részüket a támogató aláírások összegyűjtésében.
Ma átadnák a petíciót a MOGYE ügyben
Sándor Krisztina elmondta: amit a baszkok, a katalánok, a dél-tiroliak végigjártak, számunkra nagyon jó példa. Vannak Európában olyan elismert nemzeti közösségek, amelyek autonómiával rendelkeznek, és az államhatalom elfogadta ezeket. A szóban forgó országok mind az EU tagjai, s ugyanolyan európai jövőképet képzelnek el – fejtette ki az EMNT képviselője. Gratulált az EMNT nevében az SZNT-nek a sikeres európai bírósági döntésért, közölve, hogy az EMNT és EMNP készen áll az aláírásgyűjtésben való segítségnyújtásra.
„Ha minden jól megy, holnap átadjuk a tanügyminiszternek a MOGYE magyar nyelvű oktatását támogató 15 000 aláírást tartalmazó petíciót, amit tavaly május óta gyűjtöttünk. Több rendbeli levelezés eredménye ez a találkozás. Szeretnénk ígéretet kapni, hogy erre a nagyon régóta húzódó kérdésre pont kerül. Miután létrejött az angol kar, semmilyen észérvet nem tudnak felhozni, hogy miért ne hozzák létre a magyar kart is” - hangsúlyozta.
Ugyanakkor hangsúlyozta: az erdélyi magyar összefogás sokkal eredményesebb lehet, sokkal jobban mozgósítana. Emlékeztetett, hogy 2009-ben is gyakorlatilag egyfajta összefogás révén sikerült három képviselőt bejuttatni az erdélyi magyarságnak. Ha Szilágyi Zsolt felkerülne a listára, sokkal többet lehetne kihozni a teljes erdélyi magyar közösség számára – vélekedett.Szilágyi: politikai akarat kell az összefogáshoz
Szilágyi Zsolt emlékeztetett arra, hogy az EP-választásokra vonatkozó, jelenleg érvényben levő törvény 20. cikkelye kimondja: minden választáson részt vevő szereplő, így a koalíciónak is 5 százalékos küszöböt kell teljesítenie. Nincs különösebb akadálya tehát az erdélyi magyar pártok összefogásának, ha van erre politikai akarat. Eddig hárman képviselték az erdélyi magyarokat Brüsszelben, és ha sikerülne a koalíciót megvalósítani, akár négy mandátumot is megszerezhet az erdélyi magyarság. Amikor 2009-ben közös lista volt, a 6,2%-os romániai magyarság 9,6-9,8%-os részaránnyal végzett – összegzett Szilágyi Zsolt.
Mint mondta, az EMNP még nem hozott végleges döntést arra vonatkozólag, hogy önállóan vegyen részt az EP-választáson. Úgy vélte, felelős döntést kell hoznia mind az EMNP-nek, mind az RMDSZ-nek. „Ha ragaszkodunk a tavaly megkötött három párti protokollumhoz, akkor igazi koalíciót kell kötnünk, mert a törvény erre lehetőséget ad. Az RMDSZ identitása nem volt veszélyben, amikor más pártokkal kormányzott?” – tette fel a kérdést Szilágyi Zsolt.
Az SZNT által kidolgozott és 2004-ben a parlamentbe benyújtott, a székelyföldi autonómiára vonatkozó tervezetet 10-15 perc alatt vitatták meg, habár több mint száz cikkelyt tartalmaz – fejtette ki. A magyar közösségnek a párbeszédre vonatkozó óhaja létezik, és egyetlen törvényes kormány sem tagadhatja meg a párbeszéd fontosságát. Ha az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban megígérték nekünk az autonómiát, akkor ezt az ígéretet be kell tartania ennek a százéves országnak. Mi azt akarjuk, hogy itt biztonság, jólét, demokrácia és jogállam legyen, azt akarjuk, hogy a jól működő európai gyakorlatot itt is alkalmazzák – hangsúlyozta a politikus, hozzáfűzve: jelen volt Brüsszelben az European Free Alliance kongresszusán, és ígéretet kapott az ide tartozó pártoktól, hogy támogatják az SZNT-t az egymillió aláírás megszerzésében.
