A szenátus már megszavazta, most a képviselőház térfelén a labda
A cukoradó bevezetésének tervezete értelmében kivételt képeznek majd a cukrot nem tartalmazó gyümölcs- és zöldséglevek, amelyek nem gyári feldolgozással készülnek, hanem magánszemélyek házi termeikként forgalmaznak, és nem palackozott állapotban értékesítenek. A magas cukortartalmú italokat, a dohányipari és szeszesitalok kategóriájával együtt egészségre veszélyeseknek minősítenék. Ide sorolják azokat az italokat, amelyek 100 milliliterjében legkevesebb 5 milligramm cukor található. A parlament költségvetési-pénzügyi és a közegészségügyi bizottsága elutasította a tervezetet. Ahhoz, hogy törvénnyé váljék, szükség van a képviselőház általi elfogadásra is.
László Attila kifejtette: összhangban az Egészségügyi Világszervezet prioritásaival beindítottak egy tudatosító folyamatot, amely által tájékoztatni akarják az embereket arról, nem egészséges egy pohár kólával oltani szomjunkat, amely 8 kanál cukrot tartalmaz, miközben 25 gramm az elfogadott napi szükséglet.
A szenátus egészségügyi bizottságának elnöke elmondta: egyes termékek külföldön „egészségesebbek”, mint hazánkban, ugyanannak a termelőnek az üdítője Romániában 40 gramm cukrot tartalmaz 100 ml-enként, míg Nagy-Britanniában csak 18 grammot. A cukor esetében ezekre a hozzáadott értékekre vezetnék be a luxusadót.
– A törvény megadná a lehetőséget a piaci szereplőknek, hogy önszántukból csökkentsék a cukortartalmat. Nem a természetes cukrot akarjuk megadóztatni, hanem azt, amit lapátszámra beleraknak a termékekbe, azért, hogy függővé tegyék az embereket. Ha a termelők csökkentik önszántukból a cukortartalmat a nyugati országokban elfogadott szintre, akkor nem kell luxusadót fizessenek. Ám azok, akik nem hajlandóak ezt meglépni, fizetnek, mi pedig az így befolyt összegből finanszírozzuk például a cukorbetegség országos programját – részletezte.
2018-ban is drágultak az élelmiszerek, szolgáltatások
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb adatai szerint 2018 novembere és 2017 decembere között a legnagyobb mértékben, 32,07%-kal a burgonya drágult, ezt követi 21,54%-kal a postai szolgáltatások díjszabása, továbbá más zöldségek, zöldségkonzervek vételára.
Egyre nagyobb a végösszeg a számlakivonaton bevásárláskor
Az INS részletes felmérést tett közzé az utóbbi tizenegy hónap árainak alakulásáról a fogyasztási termékek piacán. Kitűnik, hogy jelentős mértékben, 16,61 százalékkal nőtt a földgáz ára is, és a repülőjegyek is 13,11 drágábban keltek el. 7,18 százalékkal drágult az üzemanyag is, aminek áremelkedése minden termék árában visszatükröződik. A marhahús eközben 5,45 százalékkal, a higiéniai és kozmetikai cikkek 4,74 százalékkal, míg a kenyér 4,48 százalékkal lett drágább. Nőtt még a helyi tömegközlekedés (3,9%), a villanyáram (3,82%), a dohányipari termékek (3,68%), az orvosi szolgáltatások (3,47%), a könyvek és folyóiratok (3,39%), a halkonzervek és más halból készült termékek (3,16%), a szemes bab és más zöldségfélék (3,1%), a friss hal (3,07%), valamint a közúti közlekedés (3,03%) díjszabása is.
Csökkent a tojás és a gyümölcsök ára
Ezzel szemben az elmúlt tizenegy hónap leforgása alatt csaknem 21,9%-kal csökkent a tojás ára, a friss gyümölcsök pedig 11,17%-kal, a cukor 7,8%-kal, a citrusfélék és más déligyümölcsök pedig 5,26%-kal lettek olcsóbbak. A vonatjegyek ára nem változott a górcső alá vett időszakban.
Idén novemberben 3,4%-kal nőttek a fogyasztói árak az előző év tizenegyedik hónapjában regisztrált szinthez képest, ám az októberi 4,3%-os szinthez képest zsugorodott az inflációs ráta – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból. A novemberi növekedés amúgy annak tudható be, hogy a nem élelmiszer jellegű termékek 4,24%-kal, az élelmiszerek 2,86%-kal, míg a szolgáltatások 2,5%-kal drágultak az előző évi szinthez mérten. Tavaly december végéhez viszonyítva az árak idén novemberben 3,1%-kal voltak magasabbak, miután a nem élelmiszer jellegű termékek 3,94%-kal, az élelmiszerek 2,41%-kal, a szolgáltatások pedig 2,29%-kal lettek drágábbak.
Nálunk költenek legtöbbet élelmiszerre
A romániai lakosok a fogyasztási kiadásaik 27%-át költi el havonta ételre és alkoholt nem tartalmazó italokra. A magasabb életszínvonallal rendelkező uniós országokban az ételre fordított összeg nem haladja meg a fogyasztási kiadások 10%-át. Egy romániai család összköltségei közel 60%-át költi élelemre. A bolgárok jobban állnak ilyen szempontból, mert az élelmiszer náluk sokkal olcsóbb. Romániára viszont az alacsony fizetések, a drága élelmiszer és a nagy vásárlási kedv jellemző.
2018 második évharmadában egy család ételre 770 lejt költött havonta. A közművesítési és lakásfenntartási költségekre 300 lej ment el, ezt követi a sorban az alkoholra és a dohánytermékekre költött havi 188 lej. A jövedelem többi részét ruhára, szállításra, bútorzatra, telefonra, szabadidő eltöltésére és egészségmegőrzésre költik.
