A biciklihasználatról fogadott el nyilatkozatot az EB
ÖSSZEFOGLALÓ
A tavasz beköszöntével, az idő felmelegedésével egyre többen veszik elő kerékpárjukat Kolozsváron is, és ezzel egy időben előjönnek a már évek óta tapasztalt gondok, problémák: a kerékpárutak sokszor sehonnan sehova vezetnek, nincsenek összefüggő, jól kigondolt úthálózatok, a gépkocsivezetők és a gyalogosok maguk is használják ezeket az utakat parkolásra vagy sétálásra, előbbiek pedig a forgalomban – ott, ahol nincs kerékpárút – sokszor nem adnak elsőbbséget a bringásoknak, akiket másodrangúaknak tekintenek. Egyébként a felmérések szerint régiónkban éppen a biztonságérzet hiánya a kerékpározás további terjedésének egyik legfőbb akadálya – ehhez egyaránt hozzájárul a hiányos infrastruktúra, továbbá az, hogy a közlekedési szabályok és azok gyakorlati alkalmazása nem minden esetben biztosítja a legvédtelenebb úthasználók épségben való célba érkezését.
Most viszont eljött az idő a változásra – ha a gyakorlatban ez még nem is lesz egyhamar érezhető, de legalább már van ebbe az irányba mutató EU-s nyilatkozat: az unió vezető testületei vonzó alternatívává szeretnék tenni a kerékpárt a mindennapi közlekedésben.
A kerékpározásról szóló európai nyilatkozat már régóta „hányódott”, évek óta folytak róla a tárgyalások az Európai Parlamentben és az uniós tagállamok kormányai, továbbá a Bizottság, a Tanács és a Parlament között, így a dokumentum lényegében ez utóbbi három fórum együttes politikai nyilatkozata, amely egy terjedelmesebb előszóból és nyolc fejezetből áll. Az előszó többek között így fogalmaz: „a kerékpározást megfelelően figyelembe kell venni a városi mobilitási szakpolitikákban a kormányzás és a finanszírozás, a közlekedéstervezés, a tudatosságnövelés, a területhasználat, a biztonsági előírások és a megfelelő infrastruktúra valamennyi szintjén”. Arra is kitérnek, hogy a kerékpározás „jelentős potenciállal rendelkezik a városi közlekedés dekarbonizációja és azon uniós szintű cél elérése szempontjából, amely szerint a nettó üvegházhatású gázkibocsátást 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-kal csökkenteni kell, 2050-re pedig el kell érni a klímasemlegességet”. Emlékeztetnek továbbá, hogy „a kerékpározás javítja a társadalmi befogadást, és hozzájárul az emberek fizikai és mentális egészségéhez és jóllétéhez. Mérsékelt testmozgásról van szó, amely csökkenti az egészségügyi kockázatokat és az ülő életmódhoz kapcsolódó korai halálesetek számát.” Elengedhetetlennek tartják, hogy „unió-szerte több és biztonságosabb kerékpáros infrastruktúra álljon rendelkezésre”. Ami pedig a gazdasági vetületeket illeti, kifejtik: „az európai kerékpáripar nem csak globális innovátor és világelső, de gazdaságunk egyik fontos, növekvő ágazata is. Jelenleg egymillió munkahelyet biztosít”.
Az aláíró EU-s intézmények a folytatásban elkötelezik magukat a kerékpározásra vonatkozó politikák és stratégiák kidolgozására, azok mihamarabbi gyakorlatba ültetésére, továbbá a biztonságos és koherens kerékpáros infrastruktúra jelentős fejlesztésére Európa-szerte, hiszen ez elengedhetetlen a szélesebb körű kerékpárhasználat előmozdításához. Az EU ugyanakkor kész technikai és pénzügyi támogatást biztosítani a kerékpározásra vonatkozó stratégiák és a kerékpározással kapcsolatos beruházások kidolgozásához és végrehajtásához, de kész változtatni a közúti közlekedésbiztonsági szabályokon is, különös tekintettel a kerékpárosok és más veszélyeztetett úthasználók védelmére. A kétkerekű minél szélesebb használata érdekében a célok között szerepel a nyilvános kerékpárparkolók biztonságának javítása, valamint a kerékpárlopás problémájának kezelésére irányuló erőfeszítések fokozása. Úgy gondolják továbbá, hogy a kerékpározásnak mind a városi, mind a vidéki területeken kulcsszerepet kell játszania a multimodális összeköttetések és a turizmus fejlesztésében, kombinálva különösen a vonat- és buszközlekedéssel, valamint egyéb közlekedési módokkal, nem utolsósorban pedig támogatnák a minőségi zöld munkahelyek és a világszínvonalú európai kerékpáripar fejlesztését.
Mindent összevetve tehát, a most elfogadott nyilatkozat megnyitja az utat arra, hogy az EU uniós irányelvek és uniós rendeletek révén jobban beavatkozzon a kerékpárhasználat és az ezzel összefüggésben nyújtott kedvezmények szabályozásába, a kapcsolódó infrastrukturális projektek finanszírozásába, mindezekkel is ösztönözve a bringa használatát. A témát az uniós hatóságok eddig – évtizedekig – csak helyi és nemzeti érdekeltségűnek tekintették, és csak másodlagosan kezelték például a környezetvédelem, az egészségügy, az infrastruktúra vagy a regionális fejlesztés kapcsán, anélkül, hogy egységes és koherens megközelítésük lett volna.
TAVASZI PEDÁLOZÁS A SZAMOS-PARTON – Kerékpáros túrára hívja a Napoca Kerékpáros Klub az érdeklődőket ma, április 6-án, 8.30 órai kezdettel, főtéri indulással. A terv szerint a résztvevők – kezdő kerékpárosok is mehetnek – mintegy 30 km-t tekernek majd, mindössze 150 m szintkülönbséggel, a Szamos-part mentén a központból a Donát negyed végéig, majd onnan a folyó mentén Szamosfalváig. A túra gyakorlatilag a leendő zöld folyosó mentén halad, amelyet lassan három évtizede kérnek a kerékpáros (és nem csak) civil szervezetek Gyalu és Apahida között, és amelynek egyes szakaszai már tervezés alatt vannak, illetve néhány kisebb része más projektek során elkészült. A túra gyakorlatilag a mostani helyzetet méri fel és veti össze a korábban – idén januárban, tavaly szeptemberben és novemberben – tapasztaltakkal, környezetvédelmi szempontból (illegális szemétlerakatok, építkezések stb.) is.
