Új alapokra helyeződnek a munkaviszonyok Romániában

Többek között ezzel magyarázzák, hogy például húszból egy alkalmazott munkaszerződés nélkül dolgozik, és háromból egy személy hajlandó lenne részben feketén dolgozni. A Nemzetközi Valutaalap szintén nemrég közölt felmérésében megállapították: a romániai állami vállalatoknál 80%-kal nagyobbak az átlagfizetések, ami súlyos egyenlőtlenséghez vezetett. A napokban Kolozsváron zajlott konferencia témája is a munkaerőpiac volt. Szakemberek szerint egyre több fiatal személyes érdeklődés és vonzódás alapján választ szakmát, mit sem törődve a javadalmazással.

A napokban nyilvánosságra hozott, a Közpolitikai Intézet (Institutul pentru Politici Publice – IPP) által több mint egy éven át, 1220, 18 évesnél idősebb személy bevonásával végzett szociológiai felmérés szerint: húsz alkalmazottból egy munkaszerződés nélkül dolgozik. Ugyanakkor háromból egy munkavállaló hajlandó lenne részben „feketén” végezni tevékenységét, amennyiben ezáltal nagyobb jövedelemre tenne szert. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a munkavállalók 12 százalékának egynél több fizetett állása van, és ötből egy személy pedig egy héten legalább néhány napon otthonról végzi el a feladatát, továbbá 7 százalékuk közterületen (repülőtér, vasútállomás, kávézó stb.) dolgozik. Kiderült az is: tízből egy alkalmazott sohasem dolgozik a cég székhelyén, négyből egy dolgozó pedig a legújabb munkavégzési módszerek szerint végzi el a feladatát, ezek közül a leggyakoribb a telemunka vagy a különféle mobil eszközökkel végezhető munka, valamint az alkalmi munkavégzés. További megállapítás, hogy ötből két alkalmazott úgy gondolja, a jelenlegi pénzügyi törvénykezés korlátozza abban, hogy a munkavégzés új formáját válassza.

Gig economy Romániában is?

A munkaadók és munkavállalók egyaránt azt várják az állami intézményektől, hogy könnyítsenek az alternatív munkavégzési formák bejegyzésén. A gig economy-nek keresztelt innovatív megoldásokat egyelőre fenntartásokkal fogadják a humán erőforrásokkal és munkavállalással foglalkozó állami intézmények: pénzügyi szempontból nehéz elkönyvelni a megosztott munkahelyet, a távolról és a különböző mobil eszközökkel elvégzett, az alkalmi és az együttműködésen alapuló munkát. A gig economy legszembetűnőbb példája az Uber, amelynek úgynevezett bomlasztó (disruptive) hatása volt a klasszikus taxis gazdaságra, forradalmasítva a személyszállítást. Ugyanakkor sok az olyan szakács vagy fodrász, aki az évek során megfelelő számú ügyfélből álló kört alakított ki magának, ezért felmond a munkahelyéről és új vállalkozást jegyeztet be magának. Sokan pedig kitanulnak egy-egy keresettebb szakmát, s aztán önállóan indulnak tovább. Az új munkavégzési formákat elsősorban a kommunikációs, közkapcsolatok, programozási iparágban alkalmazzák. Egy-egy személy csak bizonyos időintervallumban lebonyolított programban vesz részt, amelyekre interneten, online jelentkezik. Vannak viszont olyan bankok, amelyek frissen végzett fiatalokat alkalmaznának, a huszonévesek viszont csupán meghatározott időre, egy-egy terv elvégzésére köteleznék el magukat, otthonról dolgoznának, esetleg részmunkaidőt vállalnának, vagy rugalmas munkaprogramot kérnek. Az eddigi tapasztalatok szerint a fiatalok teljesítik feladataikat.

A szakemberek úgy vélekednek: az elkövetkező években háttérbe kerül a klasszikus értelemben vett egyéni munkaszerződés.

…középiskola, egyetem, munkahely, előléptetés, nyugdíjazás… Eltűnik a klasszikus életpálya?

„Mindenképpen letűnőfélben van a szüleinknek ilyen irányban tanúsított hozzáállása és mentalitása, és a klasszikus életpálya, amely szerint a középiskola elvégzését követően beiratkozol az egyetemre, majd megpályázol egy állást és elkezdesz dolgozni, idővel pedig előrelépsz a ranglistán, s aztán nyugdíjba vonulsz. Jelenleg európai szinten a trend a munkahely ötévenkénti cseréje, a tendencia pedig évről évre élénkül, azaz sokan már 2-3 évente váltanak munkahelyet” – fogalmazott Adrian Moraru, az IPP igazgatója.

Pénzügyben, szállításban, egészségügyben kerestek elsősorban munkát

Ami az álláskeresők érdeklődését illeti, idén májusban a munkaképes személyek elsősorban a pénzügyi-könyvelési, szállítási, mérnöki, orvosi és gyógyszerészeti iparágban igyekeztek elhelyezkedni. Az adatok szerint áprilishoz képest az álláskeresések 13, a valamely munkahely betöltésére jelentkezések pedig 10 százalékkal nőttek. Az emelkedéshez, állítják a szakemberek, az is nagymértékben hozzájárul, hogy a nyári időszakban jelentős növekedést mutat az építkezési és mezőgazdasági szektor. A BestJobs álláskereső online platformon májusban 28 ezren kerestek rá a bankok és más pénzintézetek, valamint a könyvelési cégek által felajánlott munkahelyekre. Ugyanakkor 24 ezren voltak kíváncsiak a szállítási iparágban meghirdetett állásokra – itt áprilishoz viszonyítva 45 százalékos a növekedés. A humán erőforrásokat elemző szakemberek számára a meglepetést az orvosi és gyógyszerészeti iparág jelentette – 14 ezren kerestek ezen a területen állást. A statisztika szerint az Enel, a British American Tobacco és a First Bank vonzotta a legtöbb jelentkezőt – összesen 6 ezren pályáztak a cégek által meghirdetett helyekre. Szintén vonzónak bizonyult a HRS Románia, az Alpha Bank, a Continental Automotive Group, a Raiffeisen Bank, a Rompetrol, a BRD–Finance IFN és az Oracle Románia. A szakemberek szerint májusban a legvonzóbb munkaadók a következő cégek voltak: Vodafone Shared Services, Oracle, ENEL, Société Générale European Business Services, Nestlé, British American Tobacco Global Business Services és Inditex Group, Microsoft Románia.

Aránytalanul nagy a közszférában dolgozók fizetése

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemrég aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a megfigyelt és elemzett 2016-os adatok szerint az állami intézményeknél, vállalatoknál 80 százalékkal (!) magasabbak a fizetések, mint a magánszférában regisztrált átlagfizetés. Abban az évben egy magáncégnél dolgozó személy bruttó 2 729 lejt vitt haza, míg a közszférában tevékenységet kifejtő alkalmazott 5000 lejt keresett. Lévén, hogy az elmúlt években a közalkalmazottak fizetését folyamatosan növelte a kormány, jelenleg a szakadék még jelentősebb.