Az eddigi alelnököt, a spanyol Ángel María Villart korrupció miatt letartóztatták, ezért tavaly nyáron lemondott tisztségéről. A megüresedett FIFA-alelnöki helyre az UEFA tagsága (55 tagállam) tehetett javaslatot.
Csányi beiktatásához szavazás sem volt szükséges, hiszen nem indult más a pozícióért. A FIFA-nál Csányi egyelőre egy évre tölti be a tisztséget. Az MLSZ közleménye úgy fogalmaz: elnöke révén „példátlan sportdiplomáciai eredményt ért el a magyar labdarúgás”.
Csányit megelőzően Fischer Mór töltött be hasonlóan magas pozíciót a nemzetközi szövetségnél, őt 1927-ben választották meg szintén alelnöknek, míg 1972-ben Barcs Sándor lett a FIFA alelnöke, ő megbízott UEFA-elnökként automatikusan megkapta az alelnöki pozíciót is a nemzetközi szövetségnél.
Az eljárás alapján a jelölés után a FIFA jogosultsági eljárást indított, amely mindent rendben lévőnek talált Csányi Sándor személyét illetően, így a nemzetközi szövetség nyári, moszkvai kongresszusán hivatalosan is kinevezheti a FIFA alelnökének a magyar sportvezetőt.
A végrehajtó bizottsági és a FIFA-tanács tagság mellett Csányi – aki első magyarként választás után tölti majd be az alelnöki tisztséget – vezeti az UEFA Nemzeti válogatottak versenyeztetési bizottságát, és tagja az UEFA pénzügyi bizottságnak is.
