Mint írták, az európai főügyészi jelöltek kapcsán már három tárgyalási forduló zajlott eredménytelenül, ugyanis a másik uniós társjogalkotó szerv, a tagállamok kormányait tömörítő Európai Tanács Jean-Francois Bohnert francia ügyészt támogatja.
„Mélységesen sajnáljuk a jelenlegi patthelyzetet, ami megakadályozza a főügyész kinevezését” – hangsúlyozta Claude Moraes, az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) elnöke. Az EP tárgyaló delegációja egyúttal álláspontja felülvizsgálatára szólította fel az Európai Tanácsot.
Judith Sargentini, a LIBE zöldpárti alelnöke kijelentette, a román hatóságok aknamunkája Kövesi bátorságára és függetlenségére világít rá, s ezek kulcsfontosságú követelmények az Európai Ügyészség hatékony működése szempontjából.
Az Európai Ügyészség, amely a tervek szerint legkésőbb 2021 elején kezdi meg működését, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben jár majd el. Az úgynevezett uniós megerősített együttműködéssel létrejövő szervezetben 22 tagállam vesz részt, Magyarország nincs köztük. A leendő főügyészt az EU társjogalkotó intézményei közös megegyezéssel hét évre nevezik ki. Elemzők szerint egy új intézmény esetében gyakran a jövőre nézve is meghatározó lehet az első vezetőjének személye.
Laura Codruţa Kövesit tavaly nyáron mentették fel a több száz román politikust rács mögé küldő DNA éléről az igazságügyi miniszter kezdeményezésére, aki szerint mandátuma idején a korrupcióelleni ügyészség visszaéléseket követett el.A Dăncilă-kormány hevesen tiltakozik és kampányol Kövesi európai főügyészi megválasztása ellen, ami szakemberek szerint meglehetősen átpolitizálttá teszi az ügyet, és rontja a volt korrupcióellenes román ügyész esélyeit. Elemzők szerint, az Európai Unió, Kövesi kinevezésével erős üzenetet küldhetne azon tagállamoknak, amelyekben vezető politikusokat uniós források hűtlen kezelésével vádolnak, például magának Romániának is. Ha végül nem támogatják Kövesit, az azt is sugallhatná, hogy eredményes lehet a román kormányéhoz hasonló fellépés.
