1990. január 23-án azonban Doina Cornea távozott a Nemzeti Megmentési Front Tanácsából, mivel rádöbbent, hogy nincs mit keresnie az Iliescu-féle „forradalmárok” között, akiknek legfőbb törekvése a kommunista struktúrák és hatalmi viszonyok, valamint a bukott rezsim embereinek átmentése volt. Ő elsőként vette észre, hogy a temesvári népfölkelés örve alatt a Securitate egy része és a román hadsereg belső hírszerző szolgálatai puccsot hajtottak végre, és elárulták a forradalmat.
Közel húsz évvel a sorsfordító temesvári események után Doina Cornea ezenképpen nyilatkozott az időközben kialakult helyzetről: „Hiszékenységünk és gyávaságunk árát fizetjük ma.” Halála szolgáljon mementó gyanánt a romániai forradalom iránti hűség megőrzésére és az egykor elkezdett demokratikus rendszerváltozás folytatására nézve. Az Ő hitével és bátorságával térjünk vissza az általa járt útra, és haladjunk azon tovább!
