Otthon a megoldás: neveléssel, fogyasztói tudatosság növelésével
Sok ételt dobunk ki otthon és a vendéglőkben egyaránt, ezzel pedig a klímaváltozáshoz illetve globális felmelegedéshez is hozzájárulunk. A romániai lakosok naponta hatezer tonna élelmiszert dobnak ki, a legnagyobb pocsékolás a háztartásokban történik – állapítható meg az Országos Statisztikai Intézet (INS) nemrég közzétett jelentéséből. Az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-pazarlás azonban globális kihívást jelent. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a világon előállított összes élelmiszer mintegy egyharmada megy kárba vagy válik hulladékká, mielőtt a termelőtől a fogyasztó asztalára jutna. Az Európai Unióban évente körülbelül 87,6 millió tonna élelmiszer jut a kukába.
Az élelmiszer-pazarlás egyre nagyobb méretet ölt világszerte, és a legtöbb világszervezet és országos hatóság felfigyelt már erre: igyekeznek egyrészt megoldásokat keresni az élelmiszerfogyasztás optimalizálására, másrészt megpróbálják biztosítani az élelmiszerhez való méltányos hozzáférést azoknak az országoknak, amelyek gondokkal küzdenek az élelmiszer biztosítása terén. A szolgáltatással, tanácsadással, felméréssel, elemzéssel is foglalkozó Deloitte cég egyik igazgatója szerint a járvány még hangsúlyosabbá tette ezt a jelenséget, hiszen a lakosság nagy mennyiségű élelmiszert vásárolt tartalékolás céljából az előre nem látható járványügyi helyzet miatt. Hasonló a helyzet az élelmiszereket forgalmazó nagy üzletláncoknál is, amelyek működését nemcsak a járványügyi korlátozások zavarták meg, hanem az alkalmazottak hiánya, illetve a vendéglátóipari egységek bezárása.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) rámutat arra, hogy világszerte az előállított élelmiszerek 17%-a végzi a szemétben. Romániában nem végeztek helyi érdekeltségű tanulmányokat, ezért az ENSZ képviselői becsült értékeket használtak fel tanulmányukban, amely szerint a romániai lakosok évente közel 1,35 millió tonna élelmiszert dobnak el, és ez csak a romániai háztartásokban elkészített és kidobott főtt ételt jelenti, a kereskedelemből vagy a vendéglátóipari egységekből kidobott ételről nincs semmilyen adat. Ez azt jelenti, hogy a romániai lakosok naponta közel 3700 tonna ételt dobnak ki.
Ezzel a mennyiséggel Románia az európai középmezőnyben helyezkedik el – mutat rá az ENSZ tanulmánya. Lakosonként évente 70 kilogramm ételt dobunk a kukába, hasonlóképpen más közép- és kelet-európai államok lakosaihoz. Csehországban és Szlovákiában is hasonló mennyiséget dobnak el, míg Bulgáriában 68 kg/lakos, Moldova Köztársaságban és Ukrajnában 76 kg/lakos ez a mennyiség. Az utóbbi országok esetében az a közös, hogy nincsenek hiteles helyi tanulmányok, amelyeket az ENSZ figyelembe vehetett volna az adatok megállapítása során. Ezért a becsült értékeket tudományos módszerek alapján számították ki.
Legnagyobb a pazarlás a háztartásokban
Az ENSZ-jelentés szerint évente a legtöbb élelmiszert a máltaiak dobják el: 129 kilogrammot lakosonként; a legkevesebbet az osztrákok, 39 kg/lakos. Nagy az eldobott élelmiszermennyiség Görögországban is: 142 kg/év/lakos, ám a jelentés készítői szerint ez a szám nem eléggé megbízható.
Romániában a legnagyobb élelmiszer-pocsékolás a háztartásokban történik; ezt követik az üzletek és a vendéglátóipari egységek. Az országban legutóbb 2019-ben hoztak nyilvánosságra jelentést, amely szerint az elpocsékolt élelmiszer mennyisége eléri a napi 6000 tonnát: 49% származik a háztartásokból, 37% az élelmiszeriparból, 5% a közétkeztetési egységekből és 2% a mezőgazdasági szektorból. A román statisztikai intézet szerint az itteni lakosok évente 2,19 millió tonna élelmiszert dobnak el.
A román statisztikai intézet és az ENSZ adatai közötti különbségre a magyarázat egyszerű: az ENSZ-tanulmány főleg a háztartásokból származó élelmiszerpazarlást veszi figyelembe, az országos statisztikai hivatal pedig a mezőgazdasági és élelmiszeripari adatokat is.
A közétkeztetési egységek csak 5%-kal járulnak hozzá a pocsékoláshoz
Adókedvezménnyel is kedveznének, hogy kerüljék a pazarlást
Románia elfogadta az élelmiszer-pazarlás csökkentésére vonatkozó 2016/217-es számú törvényt, amely több kötelezettséget fogalmaz meg a vendéglátóipari egységek számára. A törvény szerint a gazdasági egységek kötelesek éves tervet kidolgozni az élelmiszer-pazarlás csökkentése érdekében, amelyet aztán kérésre bemutatnak az illetékes hatóságoknak. Évente legalább egy értekezletet kell tartani a cégen belül az alkalmazottaknak, amelynek tárgya az élelmiszer-pazarlás csökkentése lesz. A termelést a piac követelményeinek – kereslet-kínálat, nyomon követhetőség, értékesítési piac – függvényében kell kialakítani. Oktatási és tájékoztatási jellegű intézkedéseket kell foganatosítani az élelmiszer-pazarlás megfékezése és az elpazarolt élelmiszer mérhetősége érdekében. Bár az élelmiszerpazarlás elleni 217-es számú törvény 2016. november 17-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben, az alkalmazáshoz szükséges módszertani előírásokat viszont csak 2019. február 8-án bocsátotta ki a kormány.
Adókedvezménnyel is hatnának a pazarlás csökkentésére, hiszen a termékek általi támogatás hozzájárul a cég költségeinek a megtérüléséhez, ezt a megoldást más országokban is használják. Úgyszintén az Adóügyi Törvénykönyv lehetőséget nyújt arra is, hogy a szavatossági idő lejártához közeli termékeket költségként levonják, ha betartják az élelmiszer-pazarlásra vonatkozó törvény előírásait és/vagy visszakerülnek a forgalomba komposztálás illetve biogáz készítése céljából. A román Országos Statisztikai Intézet (INS) egy 2019-es jelentésben kifejtette: az élelmiszer-pazarlás elleni törvény nem hatékony. A szakemberek szerint ennek az a magyarázata, hogy a törvény csak a cégekre és nem a legnagyobb élelmiszer-pazarló kategóriára, azaz a lakosságra vonatkozik.
Európai helyzet: a legpontosabb adatok innen származnak
Bár Romániát és Kelet-Európa más országait eddig nem foglalkoztatta az élelmiszer-pazarlás elleni tanulmányok elkészítése, a kontinensen születtek a legpontosabb adatok az élelmiszer-pazarlásról, összevetve a világ más részeivel.
Észak- és Nyugat-Európában van a legtöbb adatszolgáltatás, illetve a legtöbb ország és szektor, ahol a felmérések készültek. Az adatokkal való lefedés Kelet-Európában a legkisebb, a kiskereskedelemre vonatkozó becslések nélkül – állapította meg az ENSZ jelentésében.
Az európai országok közül a legmagasabb adatbiztonságot Dánia, Norvégia, Svédország, Nagy-Britannia, Málta, Ausztria, Németország és Hollandia érte el.
A környezetre is hatással van a pazarlás
A becslések szerint 2019-ben 931 millió tonna élelmiszert pocsékoltunk el a világban. Ennek közel kétharmada a háztartásokból származott, egynegyede az élelmiszeriparból, és valamivel több mint 10% a kiskereskedelemből (retail ágazatból). Szintén 2019-es adat, hogy világszerte 690 millió ember szenvedett az éhínség miatt, hárommilliárdnak pedig nem volt anyagi lehetősége az egészséges étkezés megvalósítására. Az ENSZ szerint ezek a számok nőhetnek a koronavírus-járvány miatt.
A társadalmi egyenlőtlenségeken túl az élelmiszerből származó hulladék környezetszennyező jellegét sem lehet figyelmen kívül hagyni. A becslések szerint az üvegházhatású gázok 8-10%-a az el nem fogyasztott élelmiszernek tudható be – ennek ellenére sok ország nem szabályozza az élelmiszer-pazarlást; az élelmiszerek életciklusa hat a környezetre, az élelmiszer-pazarlás pedig a legnagyobb terhet jelenti – állítják a tanulmány készítői.
Háromszor jóllakna a Föld lakossága az eldobott étellel
A FoodWaste által készített tanulmány szerint világszerte az élelmiszerek egyharmada végzi a szemétben, miközben ez a mennyiség a háromszorosa annak, ami a Föld összes lakosának elegendő lenne. Románia kilencedik helyen áll Európában az élelmiszerpazarlást illetően.
Az Európai Unió államaiban 89 millió tonna élelmiszert dobnak el, ebből 2,5% Romániából származik. A Bukaresti Élelmiszerbank adatai szerint egy román állampolgár 129 kg élelmiszert dob ki évente, azaz évente 5 millió tonna élelmiszer-hulladékot termelünk, miközben ötmillió romániai lakos éhezik. A romániaiak többsége élelmiszert pazarol, miközben a vidéken élő családok 66%-a nem tudja előteremteni a számára szükséges élelmiszert – állapítja meg a felmérés.
Az ENSZ becslése szerint a jelenség világszinten 1,7 ezer milliárd dollár költséget okoz. Az élelmiszer-pazarlás csökkentése érdekében néhány magáncég létrehozta 2016-ban Bukarestben az Élelmiszerbankot, majd 2018-ban Kolozsváron és Románban, 2019-ben Brassóban. Tervezik még öt hasonló egység létrehozását Temesváron, Nagyváradon, Krajován, Konstancán és Galacon. Az Élelmiszerbank célja összegyűjteni a magáncégektől és a gyártóktól a még érvényes szavatossági idejű élelmiszereket, higiéniai termékeket, hogy ezeket partner civil szervezeteknek adják át, akik majd segítik a rászorulókat. Idén a Bukaresti Élelmiszerbank közel 609 000 kg terméket gyűjtött össze, amelyek 20 000 rászorulóhoz kerültek.
A legegyszerűbb megoldást otthon keressük
A kimutatások szerint tehát a legfőbb felelősséggel a háztartások tartoznak. Szakemberek megfigyelték az élelmiszer-pazarlás mögött rejlő viselkedési mintákat is, amelyeket befolyásol a jövedelem, az életkor, az iskolai végzettség és a lakóhely. Megállapították, hogy a kedvezőbb jövedelemmel rendelkezők gyakrabban vásárolnak és halmoznak fel nagyobb mennyiségű élelmiszert, amely aztán könnyebben vezet pazarláshoz. Azonban az életkor előrehaladtával már inkább észrevehető a háztartásokban a magasabb anyagi és vásárlói tudatosság. A pazarlás mértékére hatással lehet a vidéki és városi lakóhely is: városon jóval több a bevásárlóhely, kevésbé kell tudatosan megszervezni és megtervezni a bevásárlást, ez pedig növelheti a túlzott mennyiségű élelmiszer vásárlását. Mindemellett nagy ünnepeink (húsvét, karácsony, családi évfordulók stb.) is olyan időszakok, amikor fennáll az élelmiszer-pazarlás veszélye, hiszen sokszor jóval nagyobb mennyiségű étel készül, mint amennyire szükség van.
Szakemberek rávilágítottak, a gyermekkori nevelés is nagyon fontos a pazarlás mérséklését ösztönző viselkedési minták és üzenetek korai kialakítása és átadása szempontjából.
Az élelmiszer-pazarlásra a legegyszerűbb megoldás mindenképpen otthon keresendő: csak azt vásároljuk meg, amire feltétlenül szükségünk van, vásárlás előtt készítsünk listát, tervezzük meg a heti élelmiszer-szükségletet, az élelmiszerek tárolását, elkészítését, és szervírozzunk kisebb adagokat.
