Juhász Csilla testnevelő tanár javaslata: sportoljon együtt a család
Romániában soha nem sportolt a lakosság 63%-a, némi testmozgást végez 24%, míg rendszeresen csak 13% sportol – mutat rá az Országos Statisztikai Intézet (INS) felmérése, ami arra is kitér, hogy a 15 évnél idősebb romániai lakosok közül csak 11,6% sportol hetente. A legtöbbet az 5–14 év közötti gyerekek (50,2%) sportolnak, majd a 15-24 év közötti fiatalok (20,5%-a). A 25-45 év közöttiek 11% sportol, míg a 75 évesnél idősebbeknek mindössze 0,3%-a végez rendszeres testmozgást.
– Tanítványaim nemcsak a tanórákon, hanem a szünetekben is szívesen sportolnak, röplabdáznak, futballoznak, és kevesen vannak felmentve tornából. A tizenkettedik osztályosok közül sokan járnak csoportosan edzőterembe. A rendszeres testmozgásnak köszönhetően jó fizikai kondícióban vannak. Népszerűek a labdasportokkal foglalkozó gyermektáborok is. Egy-egy ilyen tábor után hat-hét kislány be is iratkozik röplabda-klubba. A szülőknek is van felelőssége a rendszeres testmozgás megszerettetését illetően. Ha a családtagok, felnőttek és gyerekek rendszeresen kirándulnak, kocognak, bicikliznek, akkor a gyerek is szívesen bekapcsolódik – nyilatkozta Juhász Csilla testnevelő tanár.
Az INS-adatok szerint országos szinten 800 ezer lakos látogatja a fitnesztermeket, ám ez elég kevés a lakosság számához képest. A legtöbb fitneszterem a nagyvárosokban található, azaz Bukarestben, Konstancán, Kolozsváron, Temesváron és Jászvásáron. Az országban 8000 cég működik, amely testedzéssel foglalkozik, ám egy-egy cég több helyszínen is kifejtheti tevékenységét. Például a World Class országszerte 43 tornaklubot működtet.
Az INS-felmérésből az is kiderül, hogy a rendszeres testmozgást végzők 58%-a otthon, illetve a szabadban sportol, de egyesek úgy vélték: a munkahelytől a lakásig gyalogosan megtett út biztosítja számukra a napi mozgást.
Az Európai Bizottság adatai szerint a romániai lakosok egyharmada sportol az egészsége megőrzéséért, a többiek kikapcsolódás gyanánt vagy a fizikai állapot javításáért, a súlyproblémák elkerüléséért, illetve a fizikai teljesítmény és a kinézet javításáért.
2022-ben az Európai Unióban 1,37 millió munkavállaló dolgozott valamilyen testedzéssel foglalkozó cégnél, 2021-ben ezek száma 1,31 millió volt. Romániában ezen a területen a munkavállalók 0,2%-a dolgozik ilyen vállalatoknál. Hasonló az eredmény Máltán (0,3%), Bulgáriában, Szlovákiában és Lengyelországban (0,4%). A sport területén dolgozó legtöbb munkavállaló Svédországban van: 1,4%. Ezt követi Finnország 1,3%-kal, majd Spanyolország és Franciaország egyenként 1,1%-kal.
Így nem csoda, hogy a romániai felnőtt lakosság 58%-a, a gyerekek 15-20%-a túlsúlyos vagy elhízott. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2022-es évre vonatkozó jelentéséből kiderül, hogy az európai lakosok 60%-a, illetve a gyermekek egyharmada túlsúlyos. Erre a következtetésre 54 állam adatait vizsgálva jutottak. A WHO szerint az is előfordulhat, hogy a következő évtizedekben az elhízás több, egyébként elkerülhető daganatos betegséget idéz elő, mint a dohányzás.
A 15 éves és annál idősebb romániai lakosság 8,4%-a megfelelő étrendet követ. Ebből 71,1% az alacsony sóbevitelhez, 62,2% a zsírbevitelhez, 51,2% a cukorbevitelhez, 24,5% a kalóriabevitelhez kapcsolódó étrendet alkalmaz. A vidéki lakosság esetében magasabb a sófogyasztás aránya (72,8%, szemben a városi lakosság 69,9%-ával), míg a városi lakosság esetében magasabb az elfogyasztott kalóriák száma (28,0%, szemben a vidéki lakosság 19,6%-ával) és a cukorfogyasztás (53%, szemben a vidéki lakosság 48,5%-ával). A városban élők 32,1%-a fogyaszt naponta gyümölcsöt, míg a vidéki lakosság 20,1%-a tesz ugyanígy. Zöldségfogyasztás tekintetében is városlakók vannak jobb helyzetben: 22%-uk naponta, 37,1%-uk pedig hetente négy-hat alkalommal eszik zöldséget, ehhez képest vidéken 14%-uk fogyaszt naponta, 29,5%-uk pedig hetente négy-hat alkalommal zöldséget.
A várható élettartam Romániában a legalacsonyabb az EU-ban: mindössze 75,9 év, szemben az uniós 78,2 évvel. A Romániánál alacsonyabb várható élettartamú országok közé sorolják Lettországot, Litvániát és Bulgáriát. Az EU-ban a legmagasabb várható élettartamú országok közé tartozik Spanyolország (83,5 év), Olaszország (83,4 év), Franciaország és Ciprus (82,9 év). A nők átlagosan 5,5 évvel tovább élnek, mint a férfiak. A 2018-ban rendelkezésre álló európai statisztikák szerint az Európai Unióban a nők átlagosan 83,7 évet élnek, míg a férfiak várható átlagos élettartama 78,2 év. A kutatók szerint ez a különbség nagyrészt a nők egészségesebb életmódjával és eltérő foglalkozásával magyarázható. Romániában a születéskor várható élettartam 2019-ben a férfiak esetében 72,5 év, a nők esetében 79,6 év volt. Uniós szinten 2019-ben a születéskor várható élettartam tekintetében a nemek közötti különbség 0,7 év volt a nők javára, akiknek 59,6 évet becsültek.
