A nemzeti kisebbségek által működtetett szervezetekre nem vonatkozik
Első próbálkozásra, – két szavazat híján – nem gyűlt össze a tervezet elfogadásához szükséges minősített többség a voksoláson. A kormányoldal az elektronikus szavazatszámláló hibájára hivatkozva kezdeményezte a voksolás megismétlését. Daniel Suciu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőházi frakcióvezetője az első szavazás után bejelentette, hogy két képviselőtársának voksát nem jelezte ki a rendszer, bár leadták szavazatukat. A másodszori voksolás alkalmával 170 alsóházi honatya támogatta a törvénytervezetet, 70 ellene szavazott, egy képviselő tartózkodott, így végül meglett a minősített többség. Az ellenzék már a szavazást követően bejelentette: alkotmányossági óvást emel az eljárás ellen.
A PSD elnöke, Liviu Dragnea a szavazást követően a Mediafax hírügynökségnek kijelentette: semmiféle alkut nem kötött a PSD az RMDSZ-szel. Mint mondta, a törvénytervezetbe azért került be egy olyan rendelkezés, miszerint a nemzeti kisebbségek egyesületeire és alapítványaira nem vonatkozik a támogatások haszonélvezőinek bejelentési kötelezettsége, mivel ezeket a struktúrákat eleve más intézmények ellenőrzik. Dragnea hozzátette ugyanakkor azt is: ennek ellenére az RMDSZ a tervezet ellen szavazott. Arra a kérdésre, hogy szerinte negatívan befolyásolja-e a szerdai voksolás a PSD és az RMDSZ viszonyát, a pártvezér azt válaszolta, bízik benne, hogy nem, s hozzátette: voltak még esetek, amikor az RMDSZ bizonyos törvényeket nem szavazott meg.
Márton Árpád, az RMDSZ képviselője már október 22-én, a törvénytervezet plenáris vitáján bejelentette, hogy a szövetség nem támogathatja a projektet, amennyiben annak szövegéből nem törlik a kitételt, miszerint a civil szervezeteknek jelenteniük kell a támogatásaik valós haszonélvezőit. Mint megállapította, ez adott esetben azt is jelentheti, hogy „többmillió embert kell majd nyilvántartásba venni.”
Negyven szervezet nyílt levele
Negyven romániai civil szervezet – többek között az ActiveWatch, a Greenpeace, az Estuar Alapítvány, a Független Újságírásért Központ, az Átlátszó Erdély Egyesület– a szavazást megelőzően nyílt levélben tiltakozott a tervezet ellen, amely egyebek közt kötelezővé tenné, hogy az egyesületek 30 napon belül bejelentsék a támogatásaik valódi haszonélvezőit, amennyiben ezek kiléte ismert, ha pedig ennek nem tesznek eleget, feloszlathatják őket.
A nyílt levél aláírói nem az európai rendelkezést alkalmazását kifogásolják, hanem azokat az előírásokat, amelyek szerintük ellehetetlenítik az egyesületek s alapítványok működését. Arra kérték a képviselőház tagjait, ne szavazzák meg a törvénytervezetet, az RMDSZ-nek, s a nemzeti kisebbségek képviselőinek a figyelmét pedig felhívták arra, ne fogadják el a kormány ajánlatát, miszerint a kisebbségi szervezetekre nem lesznek érvényesek ennek a törvénynek az előírásai, ha azt a kisebbségi szervezetek a szavazás során támogatják. A tiltakozók szerint egy „illuzórikus előjogért a teljes civil szféra elleni túlkapást” fogadnának el a törvény melletti kiállással.
A tiltakozó civilek nyílt levele szerint, „nem a jelentési kötelezettség a túlzás, hanem ennek az alanyai: azok a magánszemélyek, melyek támogatásban, tanácsadásban, segítségben részesülnek, vagy melyek egészségügyi, oktatási vagy kulturális tevékenységekben vesznek részt. Érintettek lehetnek gyermekek, idősek, fogyatékkal élők vagy olyan betegségekkel küszködők, akik segítségre szorulnak.” Mint írják, az európai rendelkezés célja az, hogy be lehessen azonosítani az egyesületek és alapítványok döntéshozóit, nem pedig kedvezményezettjeit. Az ilyen formában javasolt jogszabály által a civil szervezetek által biztosított szolgáltatásokat igénybe vevő személyek száma drasztikusan lecsökken majd; a szervezetek a közösségekben való munka helyett adminisztratív tevékenységekre költik erőforrásaikat.
A nyílt levél szövege szerint, „Románia nem a kiegyensúlyozott, más európai országok által választott megoldásra törekedett, hanem önszorgalomból túllép a direktíva által megszabott kereteken, anélkül, hogy elkészült volna egy előzetes kockázat-felmérés, vagy hogy látni lehetne valamilyen jövendőbeli hasznot.” Példaként említik, hogy Franciaországban csak azokra az egyesületekre érvényesek ezek az előírások, melyek kötelezvényeket bocsátanak ki, vagy melyek napi szinten valutaváltással foglalkoznak. Mint írják, Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke, Vera Jourova jogérvényesülésért felelős biztos, a Civil Society Europe, az European Foundation Centre és a DAFNE – Donors and Foundations Networks in Europe is felhívták a figyelmet október 11-én kelt levelükben, hogy a javasolt törvénytervezet aránytalan intézkedéseket tartalmaz a civil társadalommal szemben.
„Amennyiben a képviselőház plénuma megszavazza a tervezetet a jelenlegi formájában, arra kérjük a parlament felelős politikai erőit, a Nép Ügyvédjét valamint az Államelnöki Hivatalt, hogy küldje sürgősen alkotmányossági normakontrollra a törvényt. Ez az egyedüli lehetőség arra, hogy a civil szféra továbbra is aktív és erős maradjon, és hozzájárulhasson a romániai jogállamiság megőrzéséhez” – összegzik a civilek a nyílt levélben.
A Mediafax-nak nyilatkozó Dragnea kifejtette: nem érti a civil szervezetek felháborodását, amelyek arra kérték a képviselőház tagjait, hogy ne szavazzák meg a törvénytervezetet. Megállapítása szerint a jogszabály nem tesz keresztbe a civilek működésének, amelyekről „feltételezi, hogy jóhiszeműen járnak el, törvényes tevékenységet folytatnak, s nincs rejtegetni valójuk.” Újságírói kérdésre, miszerint a szervezeteknek jelenteniük kell-e majd haszonélvezőkként például azokat az embereket is, akik élelemben részesülnek tőlük, Dragnea jelezte, hogy van a törvényben egy előírás, miszerint amennyiben ezeket a személyeket nem lehet azonosítani, akkor pontosítani kell a tevékenységi kört. A jogi és költségvetési szakbizottságok által készített jelentés szerint, a törvénytervezetben megjelölt „valós haszonélvező” az egyesületek és alapítványok esetében „azokra a természetes személyekre, vagy ha ezeket nem azonosították, a természetes személyeknek azokra a csoportjaira vonatkozik, akik érdekében az egyesület vagy alapítvány létrejött, vagy akik érdekében tevékenykedik” – írta a Mediafax.
RMDSZ: „nem” a civil szervezetek működésének ellehetetlenítésére
A szövetség képviselőházi frakciója nem szavazta meg a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló törvénytervezetet, amely túlságosan bürokratikus előírásokat vezetett volna be a civil szervezetek működésébe. Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta: a törvénytervezet valóban egy európai direktívát emelt volna át a román jogrendbe, azonban olyan előírások is belekerültek a tervezet szövegébe az európai rendelkezés előírásain kívül, amelyekkel a szövetség nem ért egyet. „Kivonultunk a szerdai végszavazásról, miután másodjára átment a civil szervezetek működésének az ellehetetlenítését előíró törvénytervezet. A tervezet az első plénumi szavazáson két voks hiányában elbukott”, nyilatkozta.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Mediafax-nak úgy nyilatkozott, „nagy hiba volt” a kormánypártok részéről a szavazás megismétlését kérni, mivel ezzel „tönkreteszik a parlamenti eljárási rendet.” „Nem lehet egy szavazást addig ismételtetni, amíg kijön az eredmény” – jelentette ki Kelemen Hunor. Arra a kérdésre, hogy volt-e alku a PSD és az RMDSZ között, a szövetségi elnök azt válaszolta: „hogy lehetett volna alkuról szó, ha az RMDSZ ellene szavazott a törvénytervezetnek?”
