– Hoch Sándor nyomdász keresett meg azzal az ötlettel, milyen jó lenne beszélgetni az erdélyi zeneszerzői iskola legfontosabb személyiségéről, Terényi Edéről, aki a napokban töltötte volna a 90. életévét. Nekünk, Kolozsváron élő zenészeknek kötelességünk a hagyatékát ápolni – köszöntötte az egybegyűlteket Csákány Csilla zenetudós, a BBTE Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának oktatója.
A beszélgetés kezdeményezője, Hoch Sándor nyomdász elmondta: 2001-ben ismerte meg Terényi Edét, és az elkövetkező húsz évben, a zeneszerző 2020-as haláláig 58 Terényi-könyv kiadásában vett részt.
– Megtiszteltetésnek veszem, hogy Terényi Ede a barátjának nevezett, mert nehezen engedte magához közel az embereket. Maga állította össze 100-200 oldalas könyveit fantasztikus gondoskodással és aprólékos előkészítéssel, még egy vesszőhiba is tragédia volt számára. Terényi nagyon otthonosan érezte magát a főtéri Bánffy-palota Tonitza-termében, ezért több könyvét ott mutatták be – emlékezett Hoch Sándor.
Hoch Sándortól azt is megtudtuk: amikor a Magyar Művészeti Akadémia megalakult, Terényit azonnal felvették a külső tagok közé. Akkor ismerkedett meg Makovecz Imre magyar építésszel (1935–2011), későbbi jó barátjával. Ennek a barátságnak köszönhetően jött el Makovecz az 1990-es években Kolozsvárra, ahol a Bánffy-palotában szerveztek neki kiállítást. A 2000-es évek elején Terényi és Hoch számos kiállításon vettek részt Erdély-szerte, ahol könyvbemutatókat, koncerteket is szerveztek. Terényi nem szívesen beszélt az alkotói folyamatairól. A lakásában álló zongora volt a munkaasztala, azon születtek a zeneművek és a grafikák is. Terényi 75. születésnapját grafikai kiállítással ünnepelték meg a kolozsvári Quadro Galériában, a 80. születésnapját pedig a budapesti Vigadóban megtartott koncerttel a Magyar Művészeti Akadémia szervezésében. Az utóbbi húsz évben Terényi több önéletrajzi könyvet írt és jelentetett meg. Hoch Sándor kifejtette: lelkileg Bartók Béla zeneszerzőhöz vonzódott, ám életfilozófiája, érzelemvilága, gondolkodásmódja Dantéhoz közelítette.
– Én azóta ismerem, amióta a kolozsvári zeneakadémia hallgatója volt, aztán tanárom lett a zeneakadémián. Az órákon a legkorszerűbb szerzeményeit is bemutatta a hallgatóknak. Felesége, Lenke asszony a kerekdombi általános iskola zenetanára volt az 1970-es, 1980-as években. Valószínű ennek köszönhetően Terényi több kórusművet szerzett gyermekeknek, ahol a dallamot különböző ütőhangszerek kísérték. A kolozsvári zenelíceum leánykara édesapám, Guttman Mihály karnagy vezényletével is adott elő Terényi-kórusműveket. Zeneszerzőként főként 1989 után teljesedett ki, amikor megvolt az a lehetőség, hogy ne csak tematikus, hanem vallásos egyéniségének megfelelő műveket is komponáljon. Fontosnak tartotta, hogy művei olyan minőségben szólaljanak meg, ahogy elképzelte. Az összes orgonaművét Molnár Tünde marosvásárhelyi orgonaművész mutatta be, CD is megjelent. Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban addig gyakorolták a műveket, amíg az interpretáció elnyerte Terényi tetszését – emlékezett vissza Tóth-Guttman Emese karnagy, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke.
– Összhangzattan tanáromként az idős professzor nagyon távolságtartó volt. Akkor ismertem meg közelebbről, amikor elolvastam a közvetlen hangú írásait – emlékezett Csákány Csilla zenetudós, egyetemi oktató, aki azt is felvetette, hogy Terényi Ede összhangzattan könyvét – amelyet román nyelven írt a kolozsvári zeneakadémia hallgatóinak, de már lefordítottak angol nyelvre is – fordítsák le magyar nyelvre is.
Terényi Ede spirituális beállítottsága kapcsán Csákány Csilla megjegyezte: a zeneszerző szerint a Biblia az ember állandó párbeszéde Istennel, amit az embereknek értelmezniük kell. Úgy vélte, az embert egész életében az Istentől, azaz fentről jövő sugallatok vezetik egész életében. Tóth-Guttman Emese szerint Terényi Ede a vallásos érzülete miatt komponált orgonaműveket.
A Szabadság azon kérdésére, hogyan tudja a mai zenésznemzedék népszerűsíteni Terényi műveit, a moderátorok elmondták: szeptemberben Terényi-koncertet szerveznek Budapesten, kórusművei betanulásához a dalosszövetség biztosítja a kottát. Terényi kéziratos kottái a budapesti Széchényi-könyvtárban találhatóak. Természetesen nem hiányzottak a Terényi-zeneművek sem a megemlékező eseményről: kórusművet, népdalfeldolgozást, dzsesszes stílusú zenemű részleteit is meghallgathattuk, és megtekinthettük annak a portréfilmnek a részletét is, amelyet néhai Kostyák Alpár kolozsvári televíziós szakember készített 2015-ben, az akkor nyolcvanéves zeneszerzőről.
