Bevezetőjében Vörös Alpár Vita István, az Apáczai-líceum igazgatója kiemelte, az elmúlt negyed században közel kétszáz kiállítás megnyitót szerveztek a galériában.
„A mai rendhagyó tárlat a magyar kultúra napjához kapcsolódik, a magyar kultúrához kapcsolódó személyiségnek állít emléket. Nagyon változatos az itt látható anyag, nemcsak erdélyi, hanem felvidéki, szlovéniai, vajdasági, magyarországi művészek munkái is láthatók. Ma Jókait ünnepeljük, májusban pedig Apáczai Csere János születésének 400. évfordulóján emlékkiállítással emlékezünk meg az iskolánk névadójáról” – fogalmazott az iskolaigazgató.
De ki is volt Jókai? Mi mindennel foglalkozott, hogyan jött létre ez a hatalmas életmű? Mitől érdekes a személyisége? Hogyan alakította, formálta a magyar olvasóközönségét? – ezekre a kérdésekre adott választ Rácz Melinda magyartanár, aki részletesen ismertette az író munkásságát.
A február 18-án Komáromban született Ásvay Jókai Móric enciklopédikus tudású, derűlátó prózaíró volt. Híres volt a maga, azaz a romantika korában, anyagi jólétben élt, és magyar olvasóközönséget alakított ki. Az akkori nőnemzedékek kedvenc szerzője – Sissi királyné kedvelt írója – volt a magyar széppróza nagyja, aki száznál több kötetével gazdag életművet hagyott maga után. Regényeit 23 nyelvre fordították le. Az ő nevéhez fűződik az 1858-ban indult Üstökös című lapban megjelenő, „az egymással örökösen perben álló” Magyar Miska és Német Miska kalandjai című első magyar képregény történet. De ő volt Johann Strauss Cigánybáró librettójának a szerzője, és a Radikális Szellemi Tízek Társaságának tagja is 1847-től. A negyvennyolcas szabadságharcban Kossuth belső köréhez tartozott, ennek bukása után bujdosásra kényszerült, amíg menlevelet nem kapott negyvenkilencben. Ezután Sajó álnéven írt.
Rácz Melinda tovább boncolgatta Jókai életművét: az író magánéletéről is említést tett, házasságairól, nevelt lányáról is szó esett. Neve tovább él a 21. században is: Hansági Ágnes Móric, Mór, Maurus: Jókai munkájában a szerző szemelvényeket gyűjtött egybe Jókai életéből. 2024-ben Milbacher Róbert Ködképek az irodalom láthatárán című ismeretterjesztő munkájában, a nőrokonai emlékezéseiből állít emléket Jókainak. 2016-ban Szilasi László, az Amíg másokkal voltunk három kisregényének egyike Jókai, a forradalom utáni bujdosásának történetéről ír. Szécsi Noémi írásában, a Jókai és a nők kötetben bepillantást kapunk abba, hogy a nőalakok miként hatottak Jókai írói világára: anyja, feleségei, unokahúgai és nevelt lányai úgy formálták az író életét, hogy közben ki is voltak szolgáltatva neki – említette a magyartanár.
Kovács Réka zongoraművész Bach C-dúr prelúdiumából és Schumann, a kis rövid művek nagy mesterétől, a Gyermekjelenetek sorozatból négy művet adott elő. Kicsid Gizella színművész pedig A kőszívű ember fiai és a Fekete gyémántok regényekből olvasott fel részleteket, gazdagítva ezzel az est műsorát.
Székely Géza képzőművész-tanár, az Apáczai Galéria alapítója, a kiállítás kurátora elmondta, hogy 25 évvel ezelőtt nemcsak az Apáczai Galéria alakult meg, hanem az EMME (Erdélyi Magyar Művészpadagógusok Egyesülete) és az apáczais képzőművészeti tagozat is. A Székely Bertalan-díjat 2010-ben alapították, ezt évente – általában egyszer – nyújtják át kiemelkedő munkásságáért egy képzőművész-tanárnak. A tematikus kiállítások mellett számos csoportos és egyéni tárlatot szerveztek, majd összefoglalta a kiállítás jellegét, sokszínűségét. „Negyven művész negyvenkilenc munka – nagyon változatos a stilisztika és a technika szempontjából. A Jókai-portrék mellett megjelennek a regényeiből inspirálódott alkotások monokróm és színes változatban, és vannak, akik először állítanak ki a galériában” – foglalta össze.
Az idei Székely Bertalan-díjat Vass Mária Magdolna székelyvarsági képzőművész-tanárnak ítélte a kuratórium.
A kiállításon Albert Levente, Antal-Tövissi Anna, Bencsik János, Bodosi Dániel, Boros György, Csutak levente, Darvay Tünde, Deák Angéla, Deák Barna, Deák M. Ria, Drozsnyik István, Farkas Melinda, Felházi Lenke Zsuzsanna, Filcz Leopold, Forró Ágnes, Gally A. Katalin, Gál Orsolya Kinga, Horváth Szőke Gyöngyvér, Kelemen Aébert, Keszthelyi György, Kilyén Katalin, Kocsis Ildikó Emese, Koncz-Münich András, Koncz-Münich Judith, Kozma Rozália, Kőrösi Sándor Zoltán, Magyar József, M. Lovász Noémi, Nagy Lajos, Petca Ovidiu, Ritli Róbert, Simon Zsolt, Siska-Szabó Hajnal Zsuzsanna, Székely Géza, Tibád Eszter, Tudoran Klára Lívia, Vass Csaba, Vass Mária Magdolna, Vizi Katalin, Zilahi Nono alkotásait lehet megtekinteni.
A kiállítás március 12-ig látogatható hétköznap 15-20, szombaton 10-20 óra között az Apáczai-líceum dísztermében (Király/I. C. Brătianu u. 26.).
