A nyitott templomok éjszakáján két helyen, a Főtéren, a Szent Mihály-templom tornyánál és a Horea úti zsinagógánál látható kígyózó sor. A volt minorita templomban, ami ma görögkatolikus püspöki főtemplom, félhomály és csendes elmélkedő ima fogad, könyörgés csendül a városért, a benne lakó, hívő és nem hívő emberekért, papokért, elöljárókért, minden felekezetért, az esemény kiötlőiért. A szokásos nagyvárosi rohanás közepette kifejezetten jólesik a szelíd szó.
A következő állomás a Deák Ferenc/Eroilor utcai ortodox templom, amelynek építésébe azután fogtak, hogy a görögkatolikusok 1996-ban visszafoglalták templomukat, a Minorita templomot. Ennek is színeváltozás a neve, az ortodox egyház a másik ,,elvesztése” miatt építtette, ugyanakkor a cél a történelmi megbékélés, hiszen az egyáltalán nem lélekemelő történeten ideje volna keresztényekként túljutni. Ez a kis, kívülről keveset ígérő, 2018-ban felszentelt templom csodás mozaikokat rejt, két kortárs művész, az ortodox Silviu Oravitzan és a katolikus Ivan Marko Rupnik kivételes alkotásait.
A piarista templomban két oltárkép szakavatott magyarázatát Böszörményi Géza piarista szerzetestől hallgatják ottjártamkor éppen a padokban elhelyezkedő érdeklődők.
A Kismester, avagy Bob utca Kolozsvár első román görögkatolikus templomát rejti: már 1735-ben kérte a tíz Kolozsváron lakó román család a parókia felállítására az engedélyt, majd az 1786-os népszámlálás szerint a városban már 310 görögkatolikus román élt (mintegy száz család). A tervből 1800–1803 között lett valóság, Ioan Bob püspök, az utca névadója anyagi áldozatával. A templom terveit Josef Leder építőmester készítette. A kicsiny istenháza a 19. században készült kecses ikonosztázt rejt.
Az este egyik különleges alkalma a Kálvária-templom udvarára hirdetett batyus vacsora, ami népszerű ötletnek bizonyult, az otthonról hozott zakuszka, sütemény mellett baráti hangulat alakult, pont, ahogy az ötletgazda Andi Daiszler megálmodta. Vele is ott sikerült néhány szót váltani, ahogy az ilyenkor lenni szokott, szervezőként két megoldandó feladat és telefonhívás közt fáradtan, de elégedetten nyugtázta a nagyszámú érdeklődő jelenlétét.
A Kálvária-templomban a helyi kórus énekelt, este 11-kor Pakó (Kovács) Klára művészettörténész mesélt az egykori bencés, majd jezsuita jelenlétről.
A központba visszatérve az unitárius templom ajtaja várt hívogatóan, az udvaron kávé, édesség is az éjfél körül még mindig nagy számban érkező látogatók rendelkezésére állt. A bukaresti DJ Aegun a templomi közeghez illő zenét kevert, közben a templom rejtélyei közül az orgonához lehetett felkapaszkodni, illetve a kriptába alászállni.
Utolsó erőfeszítéssel az ortodox katedrálist is sikerült felkeresni, itt is megnyíltak máskor nem látogatható terek, a karzaton építész mesélt a templomépítés viszontagságairól. A templomot bejárva megakadt a szemem az egyik ereklyetartón, amely a felirat értelmében a jobb szélen tartalmazza Nursiai Szent Benedek (Sti Benedicti) ereklyéjét, valamint több szent csontmaradványát: (Nagy) Szent Gergely pápa (Sti Gregorii M.), Szent Germanus (Sti Germani M.), Szent Maximus (Sti Maximi M.), Szent Toranius (Sti Toranii), Szent Aurelius (Sti Aurelii M.). Ők az első évezred még osztatlan keresztény egyházának szentjei.
Az utolsó állomás az adventista imaház a Postakert utcában: a 20. század elején artdeco-elemek által inspirált, a korában modernnek számító épület, ahol e nyílt nap éjjelén még fáradhatatlanul, mosolyogva magyarázzák az alkalomra előkészített bibliakiállítás darabjait, a falakon látható, a közösség történetét felvázoló fényképsorozatot, a vallási élet főbb fogódzópontjait, amelyek közt a zene szeretete, az istentiszteleteken való magas szintű gyakorlása kiemelt helyen áll. Ajándékba a gyülekezet számára szintén fontos egészséges életmódról szóló gyakorlatias könyvet is kiválasztok.
Mindegyik közösségből magammal viszem a kedves fogadtatás emlékét, a templomok békét adó csendjét, a zene, a szimbolika egyetemes érvényességét. Így volna jó a mindennapokat élni, egymáshoz viszonyulni!
AZ ALÁBBI FOTÓGALÉRIÁBAN LÁTHATÓ KÉPEK A SZERZŐ ÉS SZALONTAY VIOLA FELVÉTELEI.

