Fórum a Sapientia tudományegyetemen az ukrajnai háború 75 napjáról
Szenkovics Dezső egyetemi oktató kérdésére válaszolva Tálas Péter elmondta: kezdetben azt hitte, az oroszok nem hozzák meg a háború elindítására vonatkozó „irracionális döntést”, de amikor az orosz hadsereg 46 ezer hullazsákot vásárolt, vértartalékokat és tonnányi egészségügyi felszerelést szállítottak a határra, akkor ő is meggyőződött az elképzelhetetlenről. Tudatta: kétségtelen, hogy az oroszok túlértékelték saját, és alábecsülték az ellenség képességeit. Az intézményvezető nincs meggyőződve arról, hogy az orosz hírszerző szolgálatok rosszul mérték fel a helyzetet, inkább arra gondol, hogy a titkosszolgálatok vezetői nem merték elmondani Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az igazságot. Szerinte rövid, 8-10 napos villámháborút terveztek annak érdekében, hogy megfosszák a hatalomtól az ukrán vezetést és megakadályozzák az ország csatlakozását a NATO-hoz. Próbálták ugyanakkor elfoglalni Kijevet, ám a 2,8 millió lakosú, elővárosokkal pedig 3,5 milliós agglomerációt nem sikerült bevenni.Úgy vélte, az oroszok megfeledkeztek arról, hogy egy ilyen méretű várost 1945 óta nem foglalt el hadsereg, a második világháború végén Berlinben laktak ennyien.
Tálas Péter beszélt arról is, hogy egyelőre elmaradt Luhanszk és Donyeck elfoglalása. Állítása szerint a háború miatt amortizálódik Oroszország világtekintélye, nagyhatalmi státusza, s kétségtelen, hogy úgynevezett proxy háború folyik, amelyben a két – amerikai és orosz - nagyhatalom, méri össze az erejét. Tálas úgy gondolja, Oroszország próbálja visszaállítani a nagyhatalmak közötti pufferzónákat, ezt a szerepet most Fehéroroszország, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna töltené be.
Amerika üzenetet fogalmaz meg az ukránok támogatásával
Szerinte hatékonyabb lenne, hogy a technológiát és bizonyos alkatrészeket vonnának meg az oroszoktól, ezek nélkül ugyanis képtelenek lennének a pusztítást végző fegyverek előállítására. Oroszország társadalmi és politikai elszigetelésével kapcsolatosan úgy vélte: az orosz művészeket, sportolókat nem kellene eltiltani a szakmai rendezvényektől, ha aláírják, hogy nem támogatják a háborút.
Szerinte Finnország és Svédország esetleges NATO-csatlakozásával mindenképpen növekszik a katonai blokk jelentősége, s azon belül pedig az Egyesült Államok befolyása.
Kiprovokálták az ukránok a háborút?
Az előadó arról is beszélt, hogy nem érdek véget vetni a háborúnak, ez ugyanis évtizedekig visszaveti Oroszországot. Vélekedése szerint nagyon nehéz lesz véget vetni ennek a véres katonai konfliktusnak. Tálas Péter úgy gondolja, a háború jelentősen hozzájárul az ukrán nemzetépítéshez, a szomszédos országbeliek honvédő háborúként fogják fel az agressziót.
Szenkovics Dezsőnek az atomfegyverek esetleges bevetésére vonatkozó kérdésére válaszolva Tálas Péter újabb kérdéseket vetett fel: mit érne el azokkal az orosz vezetés? Ki ellen veti be őket? Milyen célpontot választanak? Kinek és mit akarnának üzenni ezzel? Úgy gondolta, az oroszoknak még így sem sikerülne megtörniük az ukrán ellenállást, mi több, az atomfegyver bevetésével sem tudnának győzelmet felmutatni.
A magyarországi Nemzeti Közszolgálati Egyetem keretében működő Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetőjétől megkérdeztük: mit gondol arról a közszájon forgó tézisről, amely szerint az ukránok kiprovokálták a háborút?
Azt is megkérdeztük, hogy tudomása szerint Magyarország területén haladnak-e át az ukrán hadseregnek szánt fegyverszállítmányok.