A krónikák szerint századokon keresztül Kolozsvár építéseit Szucság látta el mésszel, épületkővel, állítólag az 1792-től 1822-ig tartó felújítások idején Kolozsvár összes járdáit szucsági faragott kőből készítették. Az 1870-ben Kolozsvárra érő vasút segítségével Szeged és Budapest építkezéseihez is nagy mennyiségű követ szállítottak a faluból.
A Kolozsvár külvárosa, vagy inkább „kertvárosa” megnevezés ma is érvényes – ezt Tötszegi Stefánia vállalkozó, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének helyi elnöke (fotónkon) is visszaigazolta. A 70-es, 80-as években felgyorsult ugyan a kolozsvári gyárakban, építkezéseken dolgozók beköltözése az alig nyolc kilométerre fekvő városba, a 2000-es évek elején azonban „fordult az irány”, egyre több kolozsvári talál új otthont a faluban a legendás kolozsvári lakásárak miatt.
Tötszegi Stefánia elmondta: amióta Balázs János Kisbács polgármestere, nagyon sok jó dolog történt a faluban, mindenekelőtt az infrastrukturális fejlesztés terén. Többek között 2019-ben bevezették a faluba a vizet, jelenleg a szennyvízhálózat bővítésén dolgoznak Mérán, Andrásházán, illetve Szucság falu azon részén, ahol még nincs csatornahálózat. Idénre tervezik a gáz bevezetését is Gyalu irányából Szucságba, Andrásházára és Mérába, amely mérföldkő a falu életében. Következik, hogy a munkálatok miatt megrongálódott utakat is rendbe szedjék.
Elégedetten szólt arról is: nemrég adták át a faluban a felújított játszóteret. Ami pedig a kulturális életet illeti, a közösség nagyon büszke az 1989-ben alakult műkedvelő színtársulatra, a Randevú színjátszó csoportra, igyekeznek minden támogatást megadni működéséhez.
