Szijjártó Péter elmondta, a kisebbségi ügyekkel foglalkozó vegyes bizottság 2011-ben ülésezett utoljára, de a mostani megállapodás – amely rögzíti a vitás pontokat is – lehetővé teszi a „korábban megoldhatatlannak hitt kérdések” közös megtárgyalását és megoldását is. Kérte, hogy mihamarabb hívják össze ismét a bizottságot, s tárgyaljanak többek között olyan fontos ügyekről is, mint a marosvásárhelyi katolikus líceum további működésének kérdése.
Új, állandó nyitva tartású határátkelőhelyek nyílnak Elek-Ottlaka és Dombegyház-Kisvarjas között. Várhatóan ősztől az eddigi 12 helyett 14 állandó átkelő lesz a magyar-román határszakaszon, a magyar részen a magyarok építik ki a szükséges infrastruktúrát. A schengeni szerződés erre kötelez minket – fogalmazott.
Szijjártó Péter elmondta: egyetértenek abban, hogy a klímacélok mindkét országnak fontosak, de az elérésükhöz szükség van a nukleáris energiára és a földgáz átmeneti energiahordozóként történő használatára.
Kiemelte: 2024-től létrejön a harmadik autópálya-kapcsolat a két ország között a Mátészalka-Csenger-Szatmárnémeti útvonalon, s 2024-re befejezik a Békéscsaba és az országhatár közötti vasútvonal korszerűsítését, így a vasúti forgalom Budapest-Bukarest-Konstanca között végig két vágányon haladhat.
Bogdan Aurescu külügyminiszter szerint a találkozó és a vegyes bizottság újraindítása a két ország stratégiai partnerségének jele. A gazdasági kapcsolatok elmélyítését pedig szerinte az szolgálná, ha a mostani megállapodás értelmében ősszel sikerülne megalapítani a magyar-román közös kereskedelmi kamarát. A két ország közötti kereskedelmi forgalom volumene 2020-ban 9 milliárd euró volt – jegyezte meg. Hozzátette: a beruházások terén van még tennivaló, Magyarország többet fektetett be az elmúlt években román területen, mint fordítva.
Emlékeztetett: a magyar kormány pénzügyi támogatást nyújt a minőségi, román nyelvű oktatásnak, a román kisebbség számára biztosítja a nyelvhasználati jogokat, segíti román nyelvű kiadványok és művészeti alakulatok működését, továbbá Budapesten helyet biztosít egy ortodox templom építéséhez.
A találkozón szó volt az erdélyi gazdaság fejlesztését szolgáló projektről is, amelynek kulcsa Bogdan Aurescu szerint a diszkrimináció-mentesség, az európai versenyjogi szabályok betartása, valamint a román hatóságok bevonása az auditálásba.
MTI
