Előmozdítaná a Schengen-csatlakozást a magyar EU-elnökség
„Az energiaellátás kérdése túlpolitizált és túlideologizált jelenleg Európában” – hangsúlyozta felszólalásában Szijjártó Péter, majd arra is kitért, hogy bizonyos intézkedések sértik a tagállamok szuverén jogát, hogy maguk állítsák össze a nemzeti energiamixüket. Ezzel kapcsolatban veszélyesnek és ésszerűtlennek nevezte bármilyen energiaforrás kitiltását a kontinensről.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, Európa kizárólag úgy tudja sikeresen kezelni az energiaválságot, ha visszatér a racionalitáshoz, nem próbálja felülírni a fizikai valóságot, helyreállítja a tagállamok szuverén jogát a nemzeti energiamix összeállítására vonatkozóan, illetve nem zár ki egyetlen forrást sem.
Aláhúzta: Magyarország folyamatos nyomás alatt áll a diverzifikáció felgyorsítása érdekében, ami a magyar kormány értelmezésében minél több energiaforrás bevonását jelenti, nem pedig egy megbízható szállító kiváltását egy másikkal. „A diverzifikáció legnagyobb akadályát azonban maga Brüsszel és néhány tagország jelenti” – jelentette ki a külügyminiszter.
Elmondta: Magyarország számára nagy mennyiségű földgáz vásárlása most elsősorban Azerbajdzsánból, Katarból és Törökországból lenne lehetséges, de ehhez nem elégséges az energetikai infrastruktúra kapacitása Délkelet-Európában, bővítés nélkül pedig „pusztán illúzió” marad a diverzifikáció.
Hozzátette: amikor az érintett országok az Európai Bizottság pénzügyi támogatását kérték a kapacitásbővítés érdekében, elutasító választ kaptak, arra hivatkozva, hogy tizenöt év múlva már úgysem fognak földgázt használni.
Szijjártó Péter leszögezte: Magyarország továbbra is együtt kíván működni a régió országaival a vezetékek és interkonnektorok kapacitásának bővítése érdekében. A miniszter arra figyelmeztetett, hogy az energiabiztonságot veszélyezteti, ha politikai kérdést csinálnak a földgázvásárlásból.
Közölte, Magyarország erősen függ a forrás- és tranzitországoktól az ellátás biztosítása érdekében, ezért összekötötte az energiahálózatát a hét szomszédos ország közül hattal, de a jelenlegi helyzetben még így sem képzelhető el a földgázellátás az orosz források nélkül, így fenn kell tartani ezt a kapcsolatot.
A miniszter élesen bírálta az orosz gáztranzit költségeinek Bulgária általi megemelését. Szavai szerint ez veszélybe sodorja a Török Áramlaton keresztül érkező gáztól függő Magyarország és Szerbia biztonságos ellátását, és kijelentette: komolyan kellene venni az európai szolidaritás gyakran emlegetett jelszavát. „Komolyan kellene venni az európai vitákban gyakran említett szolidaritást. Egyetlen EU-tagállamnak sem kellene veszélybe sodornia egy másik ország energiaellátásának biztonságát” – hangsúlyozta.
Szijjártó Péter tudatta: a magyarországi termelés mindössze 1,5 milliárd köbmétert tesz ki évente, ami azt jelenti, hogy 8,5 milliárd köbméternyi importra van szükség.
Elmondta továbbá: noha a kormány sok pénzt fektetett az importmennyiségek bővítését lehetővé tevő fejlesztésekbe, ez nem megoldás, ha a szomszédos ország kimenő kapacitásai továbbra is korlátozottak. Szavai szerint Románia ebből a szempontból pozitív példát jelent, miután itt egyenlők a kimenő és a bejövő kapacitások. „A nyomásgyakorlás, hogy szabaduljunk meg az orosz földgáztól, egyszerűen megölné az ellátásunkat” – fogalmazott a külügyminiszter.
Érintette a nukleáris energiát is, amely ellen – mint mondta – „kemény ideológiai támadás zajlik” Európában. Aláhúzta, a nukleáris energia ma az egyetlen módja annak, hogy nagy mennyiségben, biztonságosan, olcsón és fenntartható módon termeljenek áramot.
A magyar külügy közleménye szerint a tárcavezető az RMDSZ elnökével, Kelemen Hunorral tartott megbeszélését követően hangsúlyozta, hogy a kormány stratégiai jelentőséget tulajdonít a két ország közötti együttműködésnek. „Ennek legfontosabb bázisát, erőforrását az Erdélyben, Székelyföldön élő magyar nemzeti közösség jelenti” – szögezte le Szijjártó Péter, hozzátéve: erőforrásként, összekötő kapocsként tekintenek erre a közösségre a kétoldalú kapcsolatokban. „Ezért teljesen természetes, hogy amikor Romániával kapcsolatos együttműködésről beszélünk, az RMDSZ véleménye és javaslatai mindig fontosak a számunkra” – fogalmazott.
Szijjártó Péter Magyarország nemzeti érdekének nevezte Románia minél hamarabbi csatlakozását a schengeni övezethez. Szavai szerint ennek számos oka van, például az, hogy Románia jelenleg Magyarország második legfőbb exportpiaca, s a belépéssel még szorosabbá válhatna a két állam közti gazdasági és kereskedelmi együttműködés. Ezáltal automatikusan megnyílna tíz új határátkelési pont is a két ország között, ami nagy segítség lenne a helyi magyar közösségnek az anyaországgal való kapcsolatok fenntartásában.
„Románia schengeni tagsága azt is lehetővé tenné végre, hogy a határ ne elválasszon, hanem összekössön minket” – emelte ki a magyar diplomácia vezetője. „Amennyiben a magyar EU-elnökség megkezdéséig Románia nem tud belépni a schengeni övezetbe, akkor a magyar EU-elnökség egyik legfontosabb célkitűzése az lesz, hogy ebben segítséget nyújtson Romániának, és ebben a kérdésben természetesen az RMDSZ-szel továbbra is a lehető legszorosabb konzultációban maradunk” – közölte.
A miniszter érintette a „gyakorlatilag ellehetetlenült” marosvásárhelyi katolikus iskola ügyét is, és arra emlékeztetett, hogy korábban megállapodtak a román kormánnyal az elfogadhatatlan állapotok közös felszámolásáról. „Mi arra számítunk, hogy a román kormány magára nézve is kötelezőnek tekinti ezt a korábban kötött megállapodást, ezért ezt az ügyet is minden kétoldalú kontaktus esetében természetesen napirenden tartjuk” – jelentette ki Szijjártó Péter.
Elmondta: a magyar kormány az RMDSZ-nek szurkol a jövő évi négy romániai választáson. „Egy erős RMDSZ, egy erős bukaresti képviselettel rendelkező RMDSZ mindig segítséget jelent a magyar-román kapcsolatok fejlesztésében. Könnyen belátható, hogy minél erősebb képviselete van az RMDSZ-nek Bukarestben, annál jobb a két ország kapcsolata, és mi ebben vagyunk érdekeltek” – tette hozzá a magyar külügyminiszter.