Kolozsvárra is ellátogat a magyar diplomácia vezetője
Közös sajtóértekezletükön elmondta: Magyarország a közép-európai térség együttműködésének erősítésében érdekelt, kétoldalú kapcsolatait pedig a kölcsönös tiszteletre alapozza. „Megadjuk a tiszteletet a partnereinknek, de egy több mint ezeréves nemzetként el is várjuk azt” – szögezte le. Hozzátette: a másfél milliós erdélyi magyarságnak is az az érdeke a két ország „jóban legyen egymással”.
Szijjártó Péter bukaresti tárgyalásai során azt kérte román kollégájától, hogy Románia is tekintsen erőforrásként a területén élő magyar közösségre, miként Magyarország is így tekint az országban élő román nemzeti közösségre.
Elmondta: a Fidesz kormányra lépése óta ötszörösére növelte a nemzeti kisebbségeknek és így a román közösségnek járó költségvetési támogatást, és a magyar parlamentbe beterjesztett új nemzetiségi törvény a nemzeti közösségek tulajdonába juttatja az általuk oktatási vagy kulturális célra használt ingatlanokat.
A magyar fél örömmel fogadja, ha Románia is támogatja a magyarországi románokat, miként természetesnek tekinti azt is, hogy Magyarország is támogatja a határain túl élő nemzetrészek boldogulását szülőföldjükön. A szomszédos országokban indított magyar gazdaságfejlesztési program révén eddig 250 millió eurónyi beruházás jött létre Romániában. A magyar fél nyitott arra, hogy – a román kérésnek megfelelően – megállapodást kössön ennek a programnak a folytatásáról.
Hamarosan véget érnek a két ország gázhálózatának összekötését célzó munkálatok, amelyek révén lehetővé válik a Romániából Magyarország irányába történő gázszállítás is, az első időszakban évi 1,75 milliárd köbméter, és várhatóan augusztusra elkészülhet az újabb autópálya-csatlakozás a két ország között – sorolta a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter hozzátette: Magyarország a jó kapcsolatban érdekelt, szívesen venné, ha nem a magyarság lenne a téma a román választási kampányban és reményét fejezte ki, hogy az ezzel kapcsolatos „sajnálatos nyilatkozatok” nem ismétlődnek meg.
Aurescu a trianoni békeszerződés közelgő centenáriumára utalva hangsúlyozta: a két országnak túl kell lépnie az eltérő történelemszemléleten, és a kölcsönösen előnyös projektekre összpontosítva „valódi” stratégiai partnerséget kell felépítenie. Ehhez szerinte ki kell lépni a kölcsönös „provokációk” logikájából, a kölcsönös tiszteletre és bizalomra kell alapozni a kétoldalú kapcsolatokat, és a Romániába látogató magyar tisztségviselőknek tartózkodniuk kell attól, hogy a stratégiai partnerség szellemével ellentétes nyilatkozatokat tegyenek.
Megjegyezte: Románia számára a trianoni békeszerződés a románság számára „elsődleges jelentőséggel bíró” – Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó – 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés határozatának nemzetközi elismerése volt. Elismerik Magyarország jogát ahhoz, hogy maga döntsön a történelmi eseményekkel kapcsolatos megemlékezésekről, de azt szeretnék, ha a két ország kapcsolatát a 21. századi, európai szellemű, pragmatikus jövőépítés szándéka határozná meg – hangoztatta a román külügyminiszter.
Kelemen-Szijjártó találkozó Kolozsváron
A magyar diplomácia vezetője Kolozsváron az RMDSZ vezetőivel is találkozott, és Kelemen Hunorral tartott közös sajtótájékoztatót. Ez alkalomból az RMDSZ elnöke elmondta: a magyar külügyminiszter legutóbbi, március 20-i kolozsvári látogatása óta „mindannyiunk számára nehéz időszak” telt el.„Meg kellett tanulnunk együtt élni ezzel a járvánnyal, amely a mindennapi életünket is befolyásolja. Köszönöm a magyar kormány által az erdélyi magyaroknak és a Romániának nyújtott segítséget, a maszkokat, a védőruhákat, az arcvédőket, a kesztyűket és a fertőtlenítőszereket. A nemzeti szolidaritás ilyen formában is megnyilvánult, ez soha senki ellen nem irányul. A mai beszélgetésünk során azt kértem, a tranzitfolyosók huszonnégy órásak legyenek, tájékoztattam Szijjártó Pétert az elmúlt időszak magyarellenes hangulatáról és arról is, hogy mit gondolunk erről. Klaus Iohannis nyilatkozata óta azt tapasztaljuk, hogy sok román politikus verseny fut abban, ki, mennyire magyarellenes. Két és fél perc alatt az államfő gúnyt űzött a magyar nyelvből, s úgy mutatta be, mint egy haza- és nemzetárulásra alkalmas eszközt. Ugyanakkor megbélyegezte a magyar közösséget, ellenségként mutatott be bennünket, olyanoknak, akik az ország területi integritására törnek. Remélem, hogy ez a hangulat nem maratón lesz, csak sprint marad, s hamar kifullad” – fogalmazott Kelemen Hunor.Pozitívumként említette, hogy a román emberek és a véleményformálók jelentős része nem ért egyet az államfővel, amikor a magyarokat ellenségként jelöli meg. „Harminc év után ez egy fontos fordulat” – mondta. Kelemen Hunor egyfajta jóvátételként azt várja el, fogadják el azt az RMDSZ által előterjesztett törvényt, amely március 15-ét a romániai magyarok napjává nyilvánítja. „Ez egy megfelelő gesztus és üzenet lenne” – mondta. A közelgő Trianon-évfordulóval kapcsolatban kijelentette: tőlünk az várni, hogy ünnepeljünk június 4-én olyan, mintha valaki azt kérné a gyermekétől, hogy megünnepelje édesanyja halálának az évfordulóját.A magyar külügyminiszter köszönetét fejezte ki az RMDSZ-nek „azért a rendkívül pozitív szerepért, amelyet a világjárvány időszakában betöltött és betölt a magyar-román együttműködés tekintetében”.„Hatékony együttműködés jött létre Románia és Magyarország között. Kelemen Hunor felvetésére lehetővé tudtuk tenni a határ menti ingázást és a román állampolgárok átutazását. Ugyanakkor sikerült úgy megszervezni az érettségit Magyarországon, hogy a határ túloldalán élők fiatalok is részt vehessenek rajta” – mondta a magyar diplomata.
Vélekedése szerint az RMDSZ fontos szerepet játszott abban, hogy az egészségügyi felszereléseket tartalmazó segélyszállítmányok eljussanak a címzettekhez.„Arra kérjük a román hatóságokat, hogy segítség az itt élő magyarokat. Segítsék őket abban, hogy megélhessék a magyarságukat, használhassák a nemzeti jelképeiket, az anyanyelvüket és ápolhassák a hagyományaikat. Mi pontosan így teszünk a magyarországi román kisebbség vonatkozásában. Az elmúlt években ötszörösére növeltük a magyarországi nemzeti kisebbségeknek járó támogatást. A magyar Országgyűlés hamarosan egy olyan törvényjavaslatról szavaz, amelynek értelmében a Magyarország területén élő nemzeti kisebbségek tulajdonba kapják azokat az oktatási és kulturális intézményeket, amelyeket használnak. Reméljük, hogy ez valamifajta biztatást jelent a román hatóságoknak arra, hogy megnyugtatóan zárják le a marosvásárhelyi római katolikus líceum ügyét” – fogalmazott.Szjjártó megerősítette azt is, hogy a magyar kormány folytatni szeretné az erdélyi gazdaságfejlesztési programot, amelyre 12,5 milliárd forintot hagytak jóvá.„Ezzel kapcsolatban Bogdan Aurescu arról tájékoztatott, hogy új megállapodást szeretne. Hivatali elődjével, Teodor Meleşcanu miniszter úrral szóban ez már megtörtént. Ha újra van szükség, igyekezünk azt a lehető leggyorsabban összehozni” – fogalmazott.A magyar külügyminiszter a közelgő romániai választásokra és az ezt megelőző kampányokra is kitért. „Szeretnénk, ha Magyarország nem lenne téma a közelgő romániai önkormányzati és parlamenti választások kampányában. Az elmúlt időszakban néhány politikai vezető nyilatkozata ezzel ellentétes irányba haladt” – szögezte le.
A politikus megismételte, amit Bukarestben mondott: Magyarország kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést akar építeni Romániával.„Ez azt jelenti, elfogadjuk vagy legalábbis megértjük, hogy ugyanaz a történelmi esemény két nemzet számára teljesen mást jelent. Számunkra a trianoni döntés a történelem egyik legszomorúbb pillanata. Ettől a történelmi ténytől nekünk nem kell rosszban lennünk a románokkal” – jelentette ki.Lapunk arra volt kíváncsi, a Trianon-törvény kapcsán a magyar kormány és az RMDSZ milyen jellegű román megnyilvánulásokra számít.Kelemen Hunor kijelentette: a magyar közösség tagjai méltósággal emlékeznek majd a trianoni évfordulóra.
„A románok részéről azt várom el, hogy figyelembe vegyék: a magyar közösségnek ez nem ünnep, s nem sértenék méltóságunkat. Amennyiben az államfő kihirdeti a parlament által megszavazott törvényt, akkor más keretről beszélhetünk. Szeretném hinni, hogy Iohannis teszi ezt meg. Lehet, hogy visszaküldi a parlamentbe újratárgyalásra. Senkinek sem kellene olyan helyzetet teremtenie, hogy árkok keletkezzenek a román és magyar közösség között” – fogalmazott Kelemen Hunor.
(Kiss Olivér)
(Borítókép: Kiss Gábor/MTI)
