A reggeli szentmisén Sárközi Sándor piarista szerzetespap elmondta: Szent Rita abban a ritka kegyelemben részesült, hogy kétségbeejtő helyzeteinkben különleges szószólónk és segítőnk lehet. Főként alázatos és áldozatos életének példáját tanulhatjuk meg és követhetjük lehetőségeink és körülményeink szerint. Bajainkban, megpróbáltatásainkban és szenvedéseinkben egyaránt bizalommal fordulhatunk hozzá. Meg fogjuk majd tapasztalni segítségét és vigasztalását, élete pedig követésére késztet. Sokan imádkoznak közbenjárásáért: a családi béke megőrzéséért, a betegek és zaklatott lelkünk gyógyulásáért, napjainkban pedig kiemelten a békéért is.
Szent Rita az itáliai Roccaporrenában született 1381. május 22-én és 1447-ben ugyanezen a napon hunyt el Casciában. Ezért világszerte ezen a napon a templomokban emlékére rózsákat és más virágokat szentelnek, amelyeket családokhoz, valamint a betegeknek juttatnak el gyógyulásuk érdekében és reményében.
Szülei a hegyek között fekvő birtokukon egyszerűségben és istenfélelemben nevelték Ritát, akinek gyermek- és ifjúkorát a szülei iránti teljes engedelmesség, akaratának állandó feláldozása és a fáradságos napi munka jellemezte.
Szerzetes akart lenni, hogy eggyé válhasson isteni Megváltójával, ám szülei egy helybeli ifjúnak ígérték a kezét. Fiatalon házasságot kellett kötnie. Férje vad, erőszakos ember volt, akinek rossz természetét Rita hősies türelemmel viselte, soha nem panaszkodott. Mindenben engedelmeskedett hitvesének, azzal a feltétellel, hogy templomba járhat. Szelídségével és jóságával végül sikerült megváltoztatnia férje természetét, és lelkét Istenhez vezetnie. Ennek ellenére régi haragosai meggyilkolták. Az özvegy megbocsátott férje gyilkosainak, ezzel előmozdította a szemben álló családok megbékélését és egységét. Egy évvel később két kisfiát is elvesztette.
Miután ennyi mély fájdalom árán megszüntek a földi kötelékek, Rita jelentkezett a casciai Mária Magdolnáról elnevezett Ágoston-rendi zárdába, ám háromszor is elutasították özvegysége miatt. Végül azonban 1407-ben csodálatos módon bejutott. Valószínű, hogy nem volt még harminc éves, amikor befogadták a nővérek közé. Mivel olvasni nem tudott, a zsolozsma helyett egyéb imádságok elmondását kapta. Rendtársai közül kitűnt türelmével, engedelmességével és jámborságával.
Mély tisztelettel és együttérzéssel elmélkedett Jézus szenvedéséről, arra vágyott, hogy osztozhasson a megfeszített Krisztus szenvedésében. Egy napon, amikor a feszület előtt térdelt, és vágya beteljesülését kérte, érezte, hogy a töviskorona egy tövise a homlokába fúródik. Mély sebet kapott, amely később elmérgesedett, a belőle áradó szag miatt Ritát elkülönítették a nővérektől. Csak egyszer mehetett emberek közé, mikor nővértársaival Rómába zarándokolt. Akkor könyörgésére Isten a zarándoklat idejére eltüntette a sebet – ismertette szentbeszédében Sárközi Sándor.
Tizenöt éven át – 66 éves korában bekövetkezett haláláig – viselte Krisztus töviskoronájának egy tüskesebét. Ezért emlékeztünk rá a Sárközi Sándor vezetésével végzett imakoszorúval, életének egy-egy jelentős eseményéről elmélkedve, aki a szentmise végén megáldotta a hívek által hozott rózsákat, amelyeket hazavittek otthonaikba, szeretteiknek, ismerőseiknek.
Ritát már halála előtt szentnek tartották, és elhunyta után, még mielőtt az egyház hivatalosan nyilatkozott volna, a hívek szentként tisztelték. Boldoggá avatását 1626. október 1-jén VIII. Orbán pápa, szentté avatását 1900. május 24-én XIII. Leó pápa végezte, aki „Umbria gyöngyé”-nek nevezte őt.
A román közösség virágait Popesc Mihăiță Cristian áldotta meg
A piarista templom román anyanyelvű közössége is, Popesc Mihăiță Cristian lelkész és Lázár Hunor gyakorlati éves kispap vezetésével, imakoszorúval készült Szent Rita ünnepére, amelynek délutáni szentmiséje után a lelkész megáldotta a hívek rózsáit.
Bizalommal fordulhatunk a Mindenhatóhoz a valamennyiünk életében érvényes imádsággal: Istenünk, Szent Rita érdemeiért és közbenjárására add, hogy úgy bocsássunk meg ellenségeinknek és úgy mélyedjünk el gyötrelmes szenvedéseidben, hogy méltók legyünk a szelídeknek és együttérzőknek ígért jutalom elnyerésére!
Borítókép és fotó: a szerző felvételei
