Komolyabb anyagi kiadást igénylő vágyainkat, mint például egy új televízió, (nagyon) okos telefon vagy akár lakásfelújítás,legtöbbször hajlamosak vagyunk egy gyors (és sokszor drága) hitel útján megvalósítani. Viszont rendszeres és állandó megtakarítás mellett könnyebben meg tudjuk vásárolni a régen vágyott holmit, anélkül, hogy eladósodnánk. Ha pedig ennél is nagyobb terveink vannak, például lakást szeretnénk vásárolni (magunknak vagygyerekeinknek) és kizárólag a hitel az egyetlen megoldás számunkra, mindenképp szükségünk van egy jelentős előlegre (a lakás árának akár 20-25%-ra), amellyel rendelkeznünk kell és amelyet azonnal kifizethetünk. Miután pedig elköteleztük magunkat hosszú évekre egy (vagy több) hitel mellett, érdemes figyelembe venni, hogy, bár irónikusnak tűnhet, ha vissza akarjuk fizetni felhalmozódott adósságainkat, akkor meg kell takarítanunk.
A stabil anyagi háttér biztosítása a nyugdíjas éveinkre az egyik legfontosabb megtakarítási cél. Egy romániai munkavállaló jellemzően két nyugdíjalapba fizet be: az állami nyugdíjalapba (a bruttó jövedelem 5,4%-át) és a kötelező magánnyugdíj alapba(a bruttó jövedelem 5,1%-át). Az állami nyugdíj fenntarthatóságát viszont egyre többen és egyre inkább megkérdőjelezik a lakosság elöregedése és a várható élettartam kitolódása miatt. Az állami nyugdíjalappal ellentétben, a kötelező magánnyugdíjalap esetén az évek során befizetett és felgyűlt összeg nyugdíjazáskor a befizetőhöz kerülnek vissza. A kötelező magánnyugdíjalapok viszont, amint ezt egyébként konkrétan láthattuk is, ki vannak téve a politikai döntéshozók kényének-kedvének. Sokan arra számítanak, hogy nyugdíjazásuk után jóval kevesebbet költenek mint aktív éveikben, hiszen kevesebbet közlekednek majd, kiköltöznek az olcsó vidékre és a gyerekek is „kirepülnek”. Viszont a nagyvárosi költségek és a gyerekek helyébe jöhetnek majd az egyéb költségek (akár az orvosi számlák, gyógyszerek), amelyek jelentős anyagi terhet rónakmajd a családi költségvetésre. Így ahhoz, hogy eddigi életszínvonalunkat nyugdíjas éveinkben is fenntarthassuk, időben át kell gondolnunk hogy mekkora havi jövedelemre van szükségünk a 63, illetve 65 éves nyugdíjkorhatártól kezdődő,akár 25-30 éven át.
A megtakarítás anyagi biztonságot és komfortérzetetadnekünk és családunknak,lehetőségünk lesz életünk meghatározó terveinek megvalósítására.Hiszen egy biztos háttér hiánya miatt sokkal inkább ki vagyunk téve a jövő bizonytalanságainak, akár a számunkra fontos dolgokról is le kell mondanunk.
Természetesen nem minden életcélunk szól a pénzről (és különben is, a régi közmondást felidézve: „a pénz nem boldogít”), viszont kétségtelen, hogy mindezeknekhatározottan van komolyanyagi vonzata is, legyen szó gyerekeink jövőjéről, lakásvásárlásról, külföldi továbbtanulásról vagy nyugdíjas éveinkről. Éppen ezért mindannyian felelősek vagyunk a jövőnk tudatos kialakításában és az egyébként is korlátozott jövedelmünk egy részének a megtakarításában.
Források:OTP Bank Románia kutatás, FGDB felmérés,Savings 2016 ING International Survey
Deák-Sala EszterSr. Privátbanki tanácsadó, OTP Bank Románia
Várjuk gazdasági, banki témájú kérdéseiket a ceo@otpbank.ro e-mail címre, válaszol közvetlenül Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója.
