A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal és helyi tanács elleni pert az Aradon bejegyzett Antiszemitizmus és Legionárius Mozgalom Elleni Egyesület (APCAL) indította.
A bíróságok portálján közzétett ítélet szerint a szervezet azután fordult bírósághoz, hogy a székelyudvarhelyi önkormányzat nem tett eleget a szobor eltávolítására vonatkozó korábbi felkérésének. A bíróság 30 napos határidőt adott a székelyföldi város önkormányzatának, hogy meghozza a szobor eltávolításának jogi alapját megteremtő tanácsi határozatot, és egyéb intézkedéseket. Az ítélet a közléstől számított 15 napon belül megfellebbezhető.
Májusban a Hargita Népe arról tájékoztatott: Wass Albert mellett Nyírő József emlékének eltávolítását is kezdeményezik Székelyudvarhely köztereiről. A könyvtár Nyírő-nevét már korábban eltöröltették jogerős bírósági ítélettel. Az egyesület érvelése szerint Nyírő József a Nyilaskeresztes Párt tagjaként és szélsőséges lapok szerkesztőjeként „kimeríti a fasiszta szervezetben való részvétel fogalmát”.
Wass Albertet a kolozsvári népbíróság 1946-ban távollétében apjával együtt háborús bűnökért és gyilkosságért halálra ítélte. A felmentésére tett kísérletek nem jártak sikerrel, legutóbb 2008 tavaszán utasította el a perújrafelvételt a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék. A román hatóságok többször is kérték kiadatását, 1979-ben azonban az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma többszöri átvizsgálás után, nem kellő megalapozottságára hivatkozva elutasította a kérelmet.
A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal azzal utasította el a kérést, hogy Wass Albert és Nyírő József megítélése a magyar közösségben elsősorban irodalmi munkásságukhoz kötődik, nem pedig politikai vagy antiszemita eszmék népszerűsítéséhez, s nem bizonyított minden kétséget kizáróan, hogy ezen emlékművek fenntartása kimerítené az antiszemitizmus vagy a háborús bűnösök kultuszának fogalmát a hatályos törvények értelmében – írja a lap.
A székelyudvarhelyi Emlékezet Parkját 2004. május 22-én avatták fel a város központjában. A parkban tizenhárom magyar király, író, illetve más neves történelmi és kulturális személyiség szobra kapott helyet: Csaba királyfi, Szent László, Fráter György, Bethlen Gábor, Wesselényi Miklós, Bethlen István, Kós Károly, a vándor székely, Nyírő József, Bem József, II. Rákóczi Ferenc, Báthory István és Hunyadi János. A köztudatban úgy él, hogy (teljes nevén) A vándor székely hazatalál című szobor valójában Wass Albertet ábrázolja, annál is inkább, mert a magyarországi Solymáron 2005-ben felállított Wass Albert szobor ugyanezen alkotás másolata. A szobor alkotója és a székelyudvarhelyi városvezetés viszont cáfolja ezt.
Lebontották Octavian Goga mellszobrát Jászvásáron
Az elmúlt napokban az APCAL kezdeményezésének hatására eltávolították Octavian Goga költő jászvásári mellszobrát is. A civil szervezet Goga politikai pályafutásával indokolta kérését, azt állította, hogy a két világháború közötti időszakban a költőt fasiszta és antiszemita nézetekkel hozták összefüggésbe. Az egyesület szerint a mellszobor közterületen való elhelyezése ellentétes a Vexler-törvénnyel, amely tiltja olyan személyeknek állított emlékművek közterületi fenntartását, akiket fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő szervezetekhez kapcsolnak. A pert 2026. március 16-án indították.
Octavian Goga mellszobrát 2021. április 1-jén avatták fel Jászvásáron a költő születésének 140. évfordulója alkalmából. A városháza akkor úgy fogalmazott: a szoborállításnak nincs köze Goga politikai pályafutásához, "a kultúra embere előtt tisztelegtünk, és csak az előtt” - hangoztatták.
Kolozsváron az APCAL szintén petíciót indított az Octavian Goga Megyei Könyvtár átnevezésére a Vexler-törvényre hivatkozva. A Kolozs Megyei Tanács a művelődési minisztériumhoz továbbította az ügyet. Amennyiben döntés születik a névváltoztatásra, az vélhetően a költő teljes kolozsvári köztéri jelenlétét, a róla elnevezett utcát és sétatéri szobrát is érinti.
Szintén felmerült a Radu Gyr utca átnevezése is.
