A kormányfő szerda este sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy tájékoztatni fogja az alkotmánybíróságot a bírák és ügyészek nyugdíjazásával kapcsolatos döntés további halasztásának következményeiről. Bolojan elmagyarázta: jelentős a kockázata annak, hogy Románia elesik az uniós helyreállítási források egy részétől, ha az alkotmánybíróság - többszöri halasztás után - ismét elnapolja a legfelsőbb bíróság beadványának megvitatását.
A kormányfő szerint az uniós helyreállítási pénzek mielőbbi lehívása azért is létfontosságú, hogy az állam késedelem nélkül ki tudja fizetni a kivitelezőket, és fenn tudja tartani a munkálatok megfelelő ütemét, lehetővé téve a további kifizetési kérelmek benyújtását és a nemzeti helyreállítási tervben (PNRR) előirányozott beruházások befejezését az augusztusi határidőig.
A kormányfő emlékeztetett: a helyreállítási források folyósításának feltétele a vállalt kötelezettségek teljesítése. Ezek közül a 215-ös sorszámú előírás a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény módosítására vonatkozik. Mivel ez a célkitűzés nem teljesült, az Európai Bizottság jelenleg közel 230 millió eurót visszatart.
A Bolojan-kormány először szeptemberben terjesztett a parlament elé azt a törvénytervezetet, amelynek hatályba lépése esetén a bírák és ügyészek (köztük az alkotmánybírók) nyugdíjkorhatára is fokozatosan 65 évre emelkedne (a jelenlegi 48-ról), és utolsó nettó bérük alig 70 százalékát kapnák meg nyugdíjként a jelenlegi 100 százalék helyett.
Miután az első tervezet formai okok miatt elbukta az alkotmányossági kontrollt, decemberben a kormány egy javított változatot terjesztett a törvényhozás elé, amely azonban a legfelsőbb bíróság újabb alkotmányossági óvása miatt mindmáig nem lépett hatályba. Az alkotmánybíróság január 16-án negyedik alkalommal is elhalasztotta a döntést az ügyben, legközelebb február 11-én tűzi napirendre az igazságügyi nyugdíjreform-tervezet ellen emelt óvás ügyét.
Mint ismeretes, a korkedvezménnyel nyugdíjba vonuló romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
A nyugdíjpénztár szerint tavaly a romániai nyugdíjas bíráknak és ügyészeknek átlagosan 24 842 lejes havi bruttó járandóságot utaltak ki, amely az egészségbiztosítási járulék és adó levonása után csaknem 21 ezer lejes nettó nyugdíjat eredményezett. A romániai bruttó közalkalmazotti átlagnyugdíj tavaly 2778 lej volt havonta.
A nyugdíjpénztár szerint, ha a nyugalmazott bírák és ügyészek is az általuk befizetett tb-járulék alapján részesülnének nyugdíjban, akkor havi bruttó 7518 lejt kapnának, ami jelenlegi járandóságuk mintegy 30 százaléka.
LIA SAVONEA: A KORMÁNY BEAVATKOZIK AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS MŰKÖDÉSÉBE
Az Országos Semmítő- és Ítélőszék (ÎCCJ) elnöke, Lia Savonea bírálta Ilie Bolojant, amiért levélben figyelmezteti az alkotménybíróságot. Savonea szerint ez sérti a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, és a kormány részéről elfogadhatatlan beavatkozást jelent az igazságszolgáltatás működésébe. Úgy véli, jogilag megalapozatlan az az érvelés, miszerint az Alkotmánybíróság döntése automatikusan PNRR-források elvesztését vonná maga után, mivel a nyugdíjakkal kapcsolatos uniós feltételeket Románia már korábbi jogszabályokkal teljesítette. Hangsúlyozta: az alkotmánybíróság nem a kormányzati politikák végrehajtója, hanem kizárólag az alkotmányosság őre. Savonea arra kérte a miniszterelnököt, hogy erősítse meg a kormány elkötelezettségét az igazságszolgáltatás függetlensége mellett, és a jövőben kerülje az ilyen jellegű lépéseket.
