Tőkés Réka nőgyógyász lényegesnek tartja a tanácsadást, egészségügyi nevelést is
– Miért fontos, hogy az emberek a betegségükkel szakemberhez forduljanak, és milyennek kell lennie a jó kapcsolatnak orvos és páciens között, egyáltalán milyen a jó “orvoslás”?
– Minden embernek az élete során adott pillanatban szüksége lehet egy szakorvos segítségére. Ilyenkor általában gondterhelten, akár kétségbeesetten fordulunk közeli személyekhez, hogy tapasztalatuk vagy a hallottak alapján javasoljanak “egy jó szakembert”, hiszen nem mindegy, kire bízzuk magunkat, az egészségünket. Úgy gondolom, hogy bármennyire egyszerű diagnózisról lenne szó, az illetőt mind testileg, mind érzelmileg érinti a problémája. Fontos, hogy bizalommal tudjon a kezelőorvoshoz fordulni, hogy az orvos megtalálja a gondot és személyre szabott, optimális megoldást adjon a kezelésre. Ha véletlenül nehezen kezelhető betegségről van szó, akkor figyelembe kell venni ennek a páciens mindennapjaira való kihatását, és a megfelelő segítség fele kell tudni igazítani az illetőt.
Napjainkban az egyik legnagyobb változás talán az, hogy sokkal kézenfekvőbbé vált a kapcsolattartás az orvossal telefonon, e-mailen vagy üzeneteken keresztül. Ez biztonságot nyújt sokak számára, és olykor elősegíti a probléma gyors megoldását is. Röviden tehát: rugalmasnak, nyíltnak, barátságosnak, őszintének és személyre szabottnak képzelem el a jó orvoslást.
– Miért volt vonzó a nőgyógyászat, mi vezetett ehhez a szakosodáshoz?
– Már líceum vége, egyetem kezdete óta “kacsintgatott” felém a nőgyógyászat-szülészet szakág, mivel nagyon sokszor örömhírt nyújt a pácienseknek. Sohasem felejtem el, hogy az egyetemi évek során, egyik konferencián részt vettem egy kurzuson, amely a várandósság ideje alatt végzett ultrahang diagnosztikára összpontosított. Úgy tűnt akkor, hogy egyik jövendőbeli kismama számára sem teher ott lenni az orvos mellett, sőt, ha lehet, minél többet szerettek volna velünk együtt gyönyörködni a picikben. Hasonló, megható élményben volt részem, amikor részt vettem az első néhány szülésen, amikor a szülőkkel együtt örömkönnyekkel fogadtam az érkező kisbabákat. Németországban, Lipcsében végeztem az ötödik egyetemi évem, ott találkoztam először igazából ezzel a szakkal. Több hetes gyakorlatot választottam a szülészet-nőgyógyászat osztályon, majd a második félévben egy diákmunkára is alkalmaztak, ahol nőgyógyászati műtétekben segítettem. Bizonyára ez a hasznos külföldi tapasztalat is irányadó volt a pályaválasztásom során. Egyetem alatt a SMURD-nál is önkénteskedtem, mint rohammentős. Itt megtapasztaltam, hogy milyen az, amikor gyors és pontos döntéseket kell hozni és rájöttem, hogy nem szükséges az extrém sport, mert az orvoslás nagyon adrenalin-fejlesztő módszer. Rezidens éveim során megbizonyosodtam arról, hogy mennyire szeretek elbeszélgetni a páciensekkel, tanácsokat nyújtani, akár kis egészségügyi nevelést tartani. Mindent összegezve, úgy érzem, nagyon jól választottam.
– Jelenleg hol rendel, és milyen közeli illetve távolabbi tervek körvonalazódnak?
– Kolozsváron főként magánszektorban sikerült elhelyezkedni, több magánklinikán rendelek, illetve az I-es Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán ügyeletezek. Ha minden a tervek szerint alakul, hamarosan (a nyár folyamán) az egészségbiztosító házon keresztül is nyújtok majd konzultációkat a Pro Medical Centernél. Így lehetővé válik, hogy a háziorvos által adott küldőpapír alapján forduljanak hozzánk a páciensek ingyenes konzultációra, méhnyakrák szűrésre, kis beavatkozásokra, várandósság alatti időszakos ultrahangra, stb. Addig is ugyanezeket a szolgáltatásokat nyújtom magánrendelésen keresztül. Ugyanitt részt veszek a kolozsvári “Ion Chiricuta” Onkológiai Intézet által elindított méhnyakrák szűrési programban. Véleményem szerint nagyon előnyös, hogy a 24-64 éves korosztályban lévő hölgyek a Pro Medical magánklinikán ingyen részesülhetnek az év végéig a próba levételében, és egyúttal akár az éves nőgyógyászati vizsgálatot is beiktathatják. Mint fiatal orvos, a munka mellett több továbbképzési kurzust szemeltem ki magamnak, a következő például a nyár folyamán lesz és a meddőség témakörével foglalkozik. Igyekszem folyamatosan bővíteni a szaktudásomat, hogy minél tágabb körben tudjak megfelelő egészségügyi ellátást nyújtani.
– Milyen nőgyógyászati betegségek az elterjedtebbek? Miben áll a szűrővizsgálatok fontossága, miért lényeges a megelőzés?
– Minden korosztálynak megvannak a leggyakrabban jelentkező egészségügyi problémái. Nőgyógyászati szempontból a fiatal nők körében nagyobb gyakorisággal jelentkeznek a nemi betegségek, különböző petefészek ciszták, esetleg menstruációs zavarok. A 30 éves küszöböt átlépve olykor előjöhetnek a kezeletlen fertőzések nyomai kismedence gyulladás formájában, vagy akár meddőséget okozva. Egy másik gyakran diagnosztizált betegség ebben a korban az endometriózis. Az évek elteltével egyre több pár fordul szakemberhez különböző meddőségi problémákkal. Negyven év fölött gyakori diagnózis a fibróma, ugyanis a nők körülbelül 40 százalékánál jelen lehet ebben a korban. Tovább haladva az életkorban, 45 év fölött sajnos egyre több nőnél alakulnak ki rákos elváltozások. A méhnyakrák, amely nagy gyakorisággal fordul elő még Kelet-Európában és országunkban is, főként 50 éves kor alatt szokott kialakulni. Az utóbbi években végzett kutatások azt mutatják, hogy egyre fiatalabb nőknél jelentkeznek a méhnyakrákot megelőző sejtes elváltozások: a cervikális diszplázia. Ilyenkor már nem a 45-50 éves korosztályról beszélünk, hanem a 30-35 évesekről. Sajnos, tapasztalatom szerint már az sem egy érvényes kijelentés, hogy ebben a korban ez ritka, ugyanis sok fiatal hölggyel találkoztam, akiknek különböző diagnosztikus vagy kezelési célból végzett beavatkozásra volt szüksége akár 20-30 évesen is. Később, a változókor elérése után, növekszik a méhrák és a mellrák előfordulása.
Miért olyan kellemetlenek ezek a rákos betegségek, az elrettentő diagnózis mellett? Mert általában nincsenek specifikus tünetek hosszú időn keresztül. Sokat kibír az emberi szervezet, amíg annyira megviseli a betegség, hogy különböző jeleken keresztül megnyilvánuljon, mint például vérzés, fájdalom, fogyás, legyengülés, esetleg egy kitapintható daganat, stb. A jó hír az, hogy már elég sok betegségre fejlesztettek ki megfelelő szűrővizsgálatot. A szűrővizsgálat a panaszmentes, egészséges emberek fele irányul pontosan abból a célból, hogy minél kezdetlegesebb stádiumban felfedezzük a rákos elváltozásokat például. Minél korábban diagnosztizáljuk a rákot, annál könnyebb a kezelése és biztosabb a gyógyulás.
– Ezen a területen az elmúlt évek kutatásai milyen újdonságokat eredményeztek?
– Jelenleg nagyon intenzíven kutatnak a világ minden nagyvárosi korházában, és már nagyon sok tapasztalat és eredmény áll rendelkezésünkre, hogy helyesen, egységesen, nemzetközi irányelvekre alapozva nyújtsunk kezelést. Egy nagyon jó ilyen példa a mellrák szűrésre használt mammográfia 40 év fölött, és 40 év alatt a mell ultrahang, mivel ilyenkor még nagyon sűrű a mirigy a mellben, és az ultrahang megfelelőbb képes vizsgálat ennek a szövettípusnak az áttekintésére.
Az emlők rákos megbetegedése a leggyakoribb rosszindulatú daganat. Élete során nyolc nőből egy fog mellrákot kialakítani. Mivel nagyon jól elterjedt ennek a szűrővizsgálatnak a fontossága, szerencsére egyre gyakrabban találkozunk kezdetleges stádiumban felfedezett esetekkel, amikor a betegek megfelelő kezelésben részesülnek, majd visszatérhetnek a megszokott életvitelükhöz. Egy hasonló példa az én szakomban a méhnyakrák szűrés, amelyet a Babeș-Papanicolau citológiai vizsgálat alapján végzünk jelenleg. Ez a vizsgálat is elég jól bevéste magát a köztudatba, és nagyon sok esetet sikerül felfedezni még a kezdetleges sejti elváltozások periódusában, a rák jelenléte előtt.
A kolozsvári onkológiai intézet kutatásai és más országos feljegyzések alapján, úgy számolják, hogy Romániában körülbelül a nők 20 százaléka jár rendszeresen méhnyakrák szűrésre. Ennek az aránynak a javítása, az információnyújtás és a korai felfedezés céljából indítottak újból országos szűrőprogramot. Ezen belül Kolozs megye az Észak-Nyugat régióhoz tartozik. A megye több városában (Kolozsvár, Torda, Aranyosgyéres, Dés, Gyalu, Bánffyhunyad, Fenes, Szamosújvár), Kolozsváron pedig több helyszínen lehet részt venni ingyenes méhnyakrák szűrésen.
Mivel nagyon fontosnak tartom, hogy a megfelelő információ és ellátás eljusson minél több emberhez, úgy döntöttem, hogy én is részt veszek ebben a szűrőprogramban a Pro Medical klinikán.
– Mit kell tudni a méhnyakrákról valamint emlőrákról, illetve a betegség szűréséről?
– Az emlőrákot mammográfiával és ultrahanggal lehet szűrni, a méhnyakrák esetében pedig nemcsak a Babeș-Papanicolau-féle szűrést végzik, hanem a HPV-t (human papillomavírus) is nézik – és az onkológiai intézet által folytatott kampány ezért is jó, mert mind a kétféle vizsgálatot tartalmazza. Amit a HPV-ről tudni kell: több mint 150 típusa van, ezek között vannak olyan altípusok, az alacsony rizikócsoportba tartozók, amelyek kis veszélyeztetettséget jelentenek, ezek csak a szemölcsöket okozzák kézen, lábon, anogenitális részen nem alakulnak át rákos daganatokká, viszont kellemetlen a jelenlétük, ha el is távolítjuk, kiújulhatnak. Ezen kívül vannak a magas rizikócsoportba tartozó HPV típusok, amelyek, ha krónikus fertőzést okoznak, megtörténhet, hogy sejtes elváltozások jönnek létre: a sejt dns-e módosul és másképp fog a sejtosztódás történni, ilyenkor jelentkezhetnek a méhnyak részén a diszpláziás elváltozások.
Kelet-Európában és Romániában sajnos nagyon sok embernél jelen van a HPV fertőzés, és feltételezzük, hogy az emberek a szexuális életük során többször elkapják, s lehetséges az is, hogy a szervezet kiküszöböli, több alkalommal leküzdi a betegséget. De ha krónikus fertőzés van jelen, s itt beszélünk 5-10 évről, megtörténhet, hogy kialakulnak ezek az elváltozások, s nemcsak méhnyakrákot okoz, hanem okozhat hüvelyrákot, szeméremtest rákot, végbélrákot például homoszexuálisoknál, de ugyanúgy péniszrákot, garat-, gége-, nyelvrákot. Viszont az egyik legveszélyesebb rész a méhnyak, mert ott két külön hámréteg találkozik, és az átmeneti rész az nagyon érzékeny erre a vírusra és az elváltozásokra.
A mostani szűrőprogramban a nők vehetnek részt, 24 évtől 64 éves korukig. Azok esetében, akik még nem töltötték be a 30. évüket, Babes-Papanicolau citológiai próbát veszünk le, ha pedig átment a 30 éves korküszöbön, akkor a konzultáció alatt levesszük mind a Papanicolau próbát, mind egy próbát a HPV tipizálásra. Először azt fogják vizsgálni, ha jelen van magas rizikófaktor típusú fertőzés, és amennyiben igen, akkor leolvassák a Babes-Papanicolau citológiai tesztet is. Ha a vírussal a fertőzés nincs jelen – mivel a legutóbbi kutatás azt mutatja, hogy a méhnyakrák, főleg a külső részén kialakuló méhnyakrák 98 százalékban HPV által okozott –, akkor úgy gondolják, nincs veszély sejtes elváltozás jelenlétére, és nem olvassák le a Papanicolau citológiás tesztet.
Léteznek különböző rizikófaktorok arra, hogy HPV fertőzés vagy méhnyakrák kialakuljon, ilyenek például, ha valaki korán elkezdi a szexuális életét, vagy sok partnere van, és nem használ védekezési eszközt, például óvszert, továbbá ha cigarettázik. Megelőzést jelenthet tehát, ha később kezdik el a szexuális életet, kevesebb partnerrel, illetve védekeznek, és lemondanak a cigarettáról. Természetesen a méhnyakrák szűrés az egyik leghasznosabb preventív módszer, s az egyik legfontosabb, hogy az elmúlt 20 évben bevezették a HPV elleni oltást, amelyet az évek során egyre fejlesztettek több altípus ellen. Ezt az oltást lehetőleg még a szexuális élet elkezdése előtt kéne beadni. Romániában a kislányokat oltják, de például Magyarországon és Németországban a kisfiúkat is. Jelenleg 45 éves korig javasolt a nőknél az oltás beadása, és három dózist kell kapni.
