– Az irodalom mindig kiemelkedő szerepet töltött be az életemben. A sportolók gyakran magányosak, hiszen gyakran kell egyedül messzire utazzanak, ebben segített engem az olvasás. Az olvasmányaim során számos dolgot megismertem, megtanultam, mások tapasztalatait ismertem meg – mesélte a sportoló. Horia Tecău úgy véli, az olvasással jólneveltebbé, intelligensebbé vált, amely segítette őt abban, hogy jobb sportoló is legyen. Főleg szakirodalmat, tenisz- és sportkiadványokat olvasott, de azokat a történeteket is szereti, amelyek mások sikersztoriját mutatja be, így sajátítva el a siker titkát. Az olvasmányai pedig abban motiválták, adtak neki bátorságot, hogy ne féljen elérni céljait.
– A mentális felkészülés a sportoló számára rendkívül fontos. Ennek elsajátításában is az olvasás segített, számos sportpszichológiai szakkönyvet olvastam, mivel nem mindig voltak mellett szakemberek – tette hozzá. Amikor arról kérdezték, három elvesztett wimbledoni döntő után, hogy tudott nyerni elmondta: mindig a tökéletességre kell törekedni, és mindig többet és többet kell kihozni magunkból.
Egy diák kérdésére a sportoló elmondta: hatévesen kezdett el úszni, egy évvel később pedig teniszezni, de kisiskolás korában a focit és a kosárlabdát is kipróbálta. Az összes sport közül a tenisz tetszett legjobban, így olvasni kezdett róla, és arról álmodozott, hogy a wimbledoni tenisztornán játszik. Annak kapcsán, hogy miért inkább a páros teniszt választotta elmondta: jobban érezte magát csapatban, szereti, ahogy kommunikál társával a pályán, meccs közben.
A sportoló ennek kapcsán elmondta: a sportban nemcsak az egyéni célokat kell, lehet szem előtt tartani, nemcsak arra lehet koncentrálni, hogy egyedül mit tudsz elérni. Bevallotta: amikor teniszezni kezdett, csak az lebegett a szeme előtt, hogy egyéniben hogyan tud ő a legjobbá válni, később jött rá, hogy párosban is lehet dolgozni, de a sportban lehet edzőként, menedzserként vagy akár klubvezetőként is nagy dolgokat véghezvinni.
