Gündisch Zoltán: fontos lenne tájékoztatni a tudatos vásárlás előnyeiről
Év elején negyven ruháskonténert helyezett ki Kolozsváron a polgármesteri hivatal és a Textilanyagokat Újrahasznosító Romániai Egyesület (ARETEX) a szelektív hulladékgyűjtés ösztönzésére. A polgármesteri hivatal értesülései szerint az azóta eltelt időben 147 tonna ruhanemű gyűlt össze, amelyet újrahasznosítottak: a még hordható ruhák turkálókba kerültek, a rossz minőségűeket pedig szakcégek dolgozták fel.
– A Hai, Na! címen meghirdetett ruhagyűjtés sikeresnek bizonyult. A városban negyven konténert helyeztünk el, amelybe a lakosság a megunt ruhaneműjét, lábbelijét, kiegészítőit (táskáit és szíjait) gyűjtheti. A különböző darabokat lezárt zsákokba kell tenni, hogy ne piszkolódjanak, és a válogatás is könnyebb legyen. A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal honlapján elérhető, hol helyeztünk el ruhás konténereket a városban. A ruhagyűjtők tartalmát a Supercom cég veszi át és szállítja az Integrált Hulladékkezelő Központba (CMID), ahol a Roseco cég partnerszervezetei továbbszállítják más központokba. Köszönöm a kolozsváriaknak, hogy éltek a lehetőséggel. Minden gesztus számít és segít abban, hogy városunk tisztább, zöldebb és fenntarthatóbb legyen – nyilatkozta Dan Tarcea alpolgármester.
A szelektív hulladékgyűjtés mégsem mondható teljes mértékben sikeresnek, mivel a konténereket sokszor megrongálták. Például a Monostor lakónegyedben a Minerva és a Big üzletház környékén, illetve a Monostori út és a Mező/Câmpului utca kereszteződésénél a konténerekben található ruhákat szétszórták az utcán.
A szelektív textilhulladék-gyűjtésre vonatkozó szabályozás idén január 1-jén lépett életbe Romániában. A megvalósítás a helyi polgármesteri hivatalra van bízva. Az ARETEX felvette a kapcsolatot a Kolozsvári Polgármesteri Hivatallal kísérleti jellegű projektet kezdeményezve, amelynek részeként negyven konténert helyeztek el Kolozsváron. A legnagyobb kihívást a 147 tonna összegyűjtött textilhulladék kezelése, feldolgozása jelenti – tudhattuk meg Gündisch Zoltántól, az ARETEX elnökétől.
– Az utcai konténerekből a textilnemű egy üzembe érkezik, ahol átválogatják. A jó állapotú ruhaneműk turkálókba kerülnek. A pamutot vagy nagyobb mértékben pamutot tartalmazó textilneműből ipari törlőrongy készül. Ami viszont nem tartalmaz pamutot, az az újrahasznosító üzembe kerül, ahol mechanikai folyamatnak vetjük alá, és szálra bontjuk. Nemcsak Romániában, hanem Európában is kihívást jelent, hogy a ruhaneműk vegyes összetételűek, mert az ilyen összetételű szál nem annyira keresett. Kolozsvár környékén két textil-újrahasznosító üzem működik, amely a hulladékot nyersanyaggá alakítja át. A textilneműk újrahasznosító piacát bővíteni kell az EU-ban és Romániában is. Az is jó, hogy a kötelező újrahasznosítást már törvény írja elő – magyarázta Gündisch Zoltán szakember.
Nagyon fontos, hogy a lakosság a ruhákat, amennyiben lehetséges, tisztán és zacskóba csomagolva dobja be a konténerekbe, mert ha valaki piszkos rongyot dob a gépbe, ami sajnos előfordul, a jó minőségű tiszta ruha is bepiszkolódik – hívta fel a figyelmet Gündisch. – A piacon nagy mennyiségű nagyon olcsó, de kevésbé jó minőségű ruha kapható. Ezek három-négy mosás után formátlanokká válnak, és a szemétbe kerülnek. Azt javaslom, olyan ruhaneműt vásároljunk, amely jó minőségű – jegyezte meg. A cipők, táskák, övek újrahasznosításakor a folyamat ugyanaz, mint a textíliánál: első lépésben megállapítják, mit lehet újra felhasználni. A lábbelik és kiegészítők komplex anyagból készülnek, amit nem lehet mechanikai-kémiai úton újrahasznosítani – magyarázta Gündisch Zoltán.
A szakember szerint Romániában legalább ötezer, legtöbb tízezer ruhagyűjtő konténerre lenne szükség, szemben a jelenlegi 1500-2000 konténerrel. A ruhaneműk szelektív gyűjtése azért is fontos, mert a textilneműk nem bomlanak le gyorsan és könnyen. Fontos lenne a lakosságot is tájékoztatni a ruhaneműk újrahasznosítási lehetőségeiről és a tudatos vásárlás előnyeiről. Azt javasolta, ha lehet, kerüljük el, hogy néhány havonta kiselejtezzük a ruhatárunkat. – Az, amit néhányan eldobnak, mások még használnának. A turkálókból való vásárlás már nem annyira a szegénység, hanem a környezettudatos vásárlás jele. A turkálókból beszerzett ruhának sokszor jobb a minősége, mind a fast fashion boltokban vásárolt termékeké – mutatott rá a szakember.
A Textilanyagokat Újrahasznosító Romániai Egyesülettől (ARETEX) származó adatok szerint Romániában évente közel 160 ezer tonna textilneműt dobnak ki. Ebből 6–10%-ot hasznosítottak eddig újra, de a kötelező szelektív gyűjtés és a lakosok tudatossága révén ez az arány akár 25%-ra nőhet. Romániában egy lakostól évente átlag 0,5–0,7 kg textilneműt gyűl be. Nyugat-Európában azonban ez a mennyiség 6–14 kilogramm/lakos/év. Magyarországon évente közel 10 ezer tonna használt ruhát gyűjtenek be a lakosoktól, ami 0,8–1,2 kg/fő. Az Európai Bizottságtól származó adatok szerint minden európai állampolgár évente 12 kilogramm textilhulladékot dob el (beleértve a lábbelit is). Az uniós törvény a gyártókat arra kötelezi, hogy járuljanak hozzá a textilhulladékok összegyűjtéséhez, kiválogatásához és újrahasznosításához – az európia jogszabály életbelépésétől számított harminc hónapon belül. Az Európai Unió tagállamainak húsz hónap áll a rendelkezésére, hogy az európai törvény előírásait átültessék az országos törvénykezésbe.
