Európa biztonságáról tárgyaltak a londoni csúcsértekezleten
Létrehoznák a „hajlandók koalícióját”
Keir Starmer brit miniszterelnök megállapodott Ukrajnával és Franciaországgal arról, hogy egy-két további országgal kiegészülve megkezdik egy tűszüneti terv kidolgozását, amelyet megbeszélnek majd az Egyesült Államokkal is.
Starmer a tanácskozás előtt azt nyilatkozta: a terv azután született meg, hogy ő és Emmanuel Macron francia elnök beszélt Donald Trump amerikai elnökkel a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel történt washingtoni összetűzést követően. Hangsúlyozta: szeretné létrehozni a „hajlandók koalícióját” annak érdekében, hogy konkrét európai biztonsági garanciákat kezdeményezzen Ukrajna számára.
„Meg kell találnunk a módját, hogy mindannyian együtt tudjunk működni. Végül is három évnyi véres konfliktuson vagyunk túl. Most el kell jutnunk a tartós békéhez” – mondta Starmer. Megerősítette álláspontját, miszerint „Ukrajnáról nem lehet Ukrajna nélkül tárgyalni”.
Biztonsági garanciákra van szükség Washingtontól
Starmer az ukrajnai tartós béke három összetevője egyikének nevezte, hogy biztonsági garanciákra van szükség az Egyesült Államoktól, saját szerepéről pedig azt mondta, arra összpontosít, hogy egyfajta híd legyen a béketárgyalások helyreállítása, illetve a Trump és Zelenszkij közötti újbóli kapcsolatfelvétel érdekében.
A Zelenszkij és Trump közötti botrányról Starmer úgy nyilatkozott: senki sem akar ilyet látni, ezért felvette a telefont, és beszélt az érintettekkel.
Arra a kérdésre, hogy Trump milyen békeegyezségben gondolkodik, a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy „lenne egy vonal, amelynek védelméről megállapodás születik”. Starmer ugyanakkor nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy tudja-e, hol húzódik majd ez a vonal Oroszország és Ukrajna között. Véleménye szerint erről nyilvánvalóan tárgyalásokon kell dönteni, és ebben Ukrajnának is központi szerepet kell kapnia.
„Ezért is mondom a kezdetektől fogva, hogy Ukrajnáról nem lehet Ukrajna nélkül tárgyalni” – tette hozzá.
Macron: Putyin eljuthat Moldováig, sőt Romániáig is
Emmanuel Macron annak a reményének adott hangot szombati interjújában, hogy az Európai Unió tagállamai gyorsan meg tudnak majd egyezni egy nagyszabású és együttes, több száz milliárd eurós nagyságrendű finanszírozásról a közös védelmi képességek létrehozására. Az elnök arról is beszélt, hogy Oroszország akár Romániát is megtámadhatja, ezért szükség lenne az európai „atomernyő” kiterjesztésére, hogy megvédhessék az atomfegyverrel nem rendelkező országokat is.
Közölte: a csütörtöki EU-csúcson felkérik majd az Európai Bizottságot, hogy mérje fel a kapacitási szükségleteket.
Macron szerint a NATO-hoz képest autonómnak mondható európai védelem kiépítése „5-10 évet vehet igénybe, de ez nem vészes”. Hozzátette, hogy véleménye szerint „stratégiai feleszmélés pillanatában” vagyunk, mert minden ország egyfajta bizonytalanságot érez az Egyesült Államok támogatásának tartósságát illetően.
A francia elnök emellett arról is beszélt: Franciaországot erősítené, ha stratégiai párbeszédet kezdenének azokkal az európai államokkal, amelyeknek nincs atomfegyverük. „Nekünk van védőpajzsunk, nekik nincs, és nem hagyatkozhatnak tovább az amerikai nukleáris elrettentésre” – mutatott rá.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban kijelentette: „Ha nem állítják meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt, bizonyosan eljut Moldováig, sőt talán azon túl akár Romániáig is.”
Hozzáfűzte: az Egyesült Államoknak sem áll érdekében „kiszállni” az ukrajnai konfliktusból, mert amit Washington három éve csinál, az teljes összhangban van az amerikai diplomáciai és katonai hagyománnyal. Ha Washington belemegy abba, hogy Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciák nélkül írjanak alá tűzszünetet, akkor ugyanazon a napon meg is szűnik geostratégiai elrettentési képessége Oroszországgal, Kínával és másokkal szemben – vélekedett a francia politikus.
Macron egyúttal „nyugalomra és egymás tiszteletére” kérte az amerikai és az ukrán elnököt annak érdekében, hogy konkrét előrelépést tudjanak elérni.
Moszkva: felelősségre kell vonni az európai vezetőket, a románokat is
Felelősségre kell vonni az európai politikusokat azon orosz civilek haláláért, akiket az általuk az ukrán fegyveres erőknek szállított fegyverek öltek meg – jelentette ki Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke. „Az európai politikusok beszélhetnek, amennyit akarnak olyan tényekről, amelyek távol állnak a valóságtól. De mi tudjuk, hogy ők hozzák meg döntéseket az Ukrajnának történő fegyverszállításokról, ezért ezeknek a személyeknek is felelősséget kell vállalniuk az áldozatokért országunk békés lakossága körében” – mondta.
„A védelmi minisztériummal együtt dokumentáljuk a külföldi fegyverek és egyéb felszerelések szállítására vonatkozó tényeket. A leghalálosabb fegyvereket pedig az Egyesült Királyság, Kanada, Olaszország, Németország, Románia, Észtország és számos más ország szállítja” – tette hozzá.
Basztrikin szerint Európából Storm Shadow manőverező robotrepülőgépeket, tüzérségi lövedékeket, harckocsilövedékeket, aknavető lövedékeket, légibombákat és lőszert szállítanak az ukrán fegyveres erőknek, valamint drónokat, amelyeket nemcsak a harci műveletekben, hanem a polgári objektumok elleni támadásokban is tömegesen használnak.
Bolojan: veszélyes egy békeszerződés nélküli tűzszünet
Románia ideiglenes államfője szerint egy békeszerződés és biztonsági garanciák nélküli tűzszünet Ukrajnában csak egy rövid intermezzo lenne ahhoz, hogy a konfliktus újrakezdődjék.
Ilie Bolojan pénteken sajtóértekezleten számolt be a parlamenti pártokkal biztonsági és külpolitikai témákról folytatott egyeztetéssorozat következtetéseiről. Az elnök szerdán konzultált a pártokkal, hogy megvitassák azt az álláspontot, amelyet Románia képvisel majd az Európai Tanács csütörtöki ülésén.
Elmondta: valamennyi romániai parlamenti párt mielőbbi tűzszünetet szeretne a szomszédos Ukrajnában, ugyanakkor a bukaresti parlamenti többség azzal is egyetért, hogy Romániának folytatnia kell Ukrajna támogatását, nemcsak azért, mert agresszió áldozata, hanem saját biztonsága érdekében is.
„Ha folytatódik az orosz agresszió, akkor Ukrajna csak az első áldozat volt” – jelentette ki Bolojan.
Bolojan korainak nevezte annak eldöntését, hogy Románia hajlandó-e békefenntartó csapatokat küldeni Ukrajnába. Ilyesmire szerinte ENSZ-mandátum, vagy más nemzetközi irányítás alatt kerülhet majd sor, de ehhez (román csapatok küldéséhez) jelen pillanatban nem lenne meg a szükséges parlamenti többség.
FRISSÍTÉS: Ursula von der Leyen: sürgős feladat Európa felfegyverzése
Ursula von der Leyen a rendezvény után adott sajtónyilatkozatában kijelentette: ezt a javaslatot ő terjesztette be a londoni értekezleten, és az Európai Unió március 6-i csúcstalálkozóján bemutatja az erről összeállított átfogó terveket. A bizottsági elnök úgy fogalmazott: az európai védelmi kiadások "ugrásszerű, tetemes" növelésére van szükség.
Ursula von der Leyen szerint közös, európai szintű álláspontra kell jutni például olyan területeken, mint az élenjáró technológiájú légvédelmi pajzs kialakítása.
Bolojan: A biztonsági garanciák nem csak Ukrajnára, hanem az egész keleti szárnyra vonatkoznak
Ilie Bolojan, Románia ügyvivő elnöke vasárnap este, az európai vezetők londoni informális csúcsértekezlete után kijelentette: az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák valójában az egész keleti szárnyra vonatkoznak, a Balti-tengertől a Fekete-tengerig, de, mint hangsúlyozta, ezeket nem lehet biztosítani az Egyesült Államok támogatása nélkül.
Sajtónyilatkozatában Bolojan kifejtette: a vasárnapi találkozó egy koordinációs értekezlet volt az Európai Tanács március 6-i ülésének, valamint a március 7-ei, az unión kívüli partnerekkel tartandó találkozó előkészítésére.
"Megállapodtunk abban, hogy az Ukrajnának nyújtható biztonsági garanciák nem biztosíthatók amerikai támogatás nélkül. Ezek a biztonsági garanciák nem csak Ukrajnára vonatkoznak, hanem gyakorlatilag az egész keleti szárnyra, a Balti-tengertől a Fekete-tengerig. Ebben a tekintetben a transzatlanti partnerség folytatásaként közös tervet dolgozunk ki annak érdekében, hogy a biztonsági garanciákat az európai országok nagyfokú bevonásával, de ugyanakkor az USA támogatására támaszkodva biztosítsuk" - nyilatkozta Bolojan.
A román ügyvivő elnök szerint a londoni értekezleten részt vevő vezetők megállapodtak az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi és katonai támogatás folytatásában.
Egyetértettek abban is, hogy az európai országoknak fel kell készülniük nagyobb terhet vállalni az európai béke érdekében. "Ennek okán növelni fogják a védelemre biztosított költségvetést" - mondta Bolojan.
Hozzátette: az Ukrajna és az USA közötti párbeszéd újraindítása hozzájárulna a konfliktus gyors lezárásához és a tűzszünethez. "A jelenlévő országok megállapodtak abban, hogy a következő szakaszban konzultációkat tartanak, és a jövő hét végéig döntéseket hoznak" - szögezte még le Bolojan.
