Színpompás ünnep a rózsák hazai „fővárosában”
A Csombordi Rózsaünnep szombat reggel a nagyenyedi polgármesteri hivatal előtt szervezett rövid ünnepélyes megnyitóval kezdődött. A fesztivál 23 éves történetében először hangzott el Enyeden magyar nyelvű köszöntő, amelyet a neves csombordi népdalénekes, Boros Erzsébet tolmácsolt, hangsúlyozva: „A rózsa a szépség, a kitartás és a szeretet jelképe és Csombord szimbóluma is”.
Az első rózsakirálynő rózsatermesztő is
Az idei rendezvény másik újdonsága az első rózsakirálynő megválasztása volt, Bakk Imola személyében, aki a szervezők szerint méltón képviselheti a rózsák ünnepét és Csombord hírnevét a következő egy évben, hiszen nem csupán szépségével és finom modorával tűnik ki, de aktívan részt vesz a rózsatermesztéssel foglalkozó családi vállalkozásban is. A rózsakirálynő köszöntőt mondott, majd egy elegáns veterán autóba szállva a hagyományos, látványos rózsaparádé élére állt.
A Bethlen Gábor Kollégium elől induló pompás menetben fúvószenekar, mazsorettek, népviseletbe öltözött román és magyar néptánccsoportok, virággal díszített biciklik és retróautók, kisvonat és fagyis autó kísérték a látogatókat Csombordig. A legfőbb látványosságot természetesen mindig a termelők által feldíszített virágkocsik jelentik, amelyek elkészítéséhez több tízezer rózsaszálat használnak fel. Idén a Brâncuși-emlékév kapcsán, az egyik kocsi A csók kapuja című szobrát idézte, egy másik kocsi a híres csombordi borra utalt egy kancsóból a pohárba kiömlő bort megjelenítő kompozíció révén. Elkészült a rózsakirálynőt ábrázoló alkotás is, természetesen rózsákból, de volt ajándékdobozból kiömlő virágfolyam, óriáspillangó, és az egyik traktorból egy kertészbábu „integetett” a járókelőknek.
A látványos felvonulás méltó nyitánya volt az eseménynek. A menet a városon végigvonulva sok bámészkodót csalogatott ki az utcákra, Enyeden és Csombordon egyaránt. Az érdeklődők, főleg a kisgyerekes családok, idén is igénybe vehették a kisvonatot ábrázoló kocsit, amelyik a délelőtt folyamán félóránként ingyen szállított bárkit a rendezvény helyszínére. Újdonságnak számított, hogy a rózsanapokon először helyezték forgalomba a város új elektromos buszait, amelyek húszpercenként szállították térítésmentesen a látogatókat Csombordra és vissza (menetrendszerű üzemeltetésük július elsejétől kezdődik majd).
Sikeres pályázat révén megújul a csombordi park
A rendezvény fő helyszínén, a csombordi mezőgazdasági iskola dendrológiai parkjában, a több száz éves - még a Kemény család által ültetett - fák árnyékában a kánikula is egészen elviselhető volt, így igazi felüdülést jelentett a színes, kulturális és családi programokban gazdag hétvége. Egyébként az önkormányzat pár nappal ezelőtt jelentette be, hogy egy 4 millió lejt meghaladó pályázatot nyert meg a csombordi park felújítására.
A rendezvényen ezúttal is hangsúlyosan érezhető volt a megyei politikum jelenléte. Részt vett – többek között – Nicolae Albu, Fehér megye prefektusa, Ion Dumitrel, Fehér megye tanácsának elnöke, Corneliu Mureșan, a Fehér megyei szociáldemokraták elnöke, Adrian Pintea, az APIA vezérigazgatója, volt csombordi diák. A felszólalók szép szavakkal méltatták a csombordi rózsatermesztőket. Dragoș Crișan, Nagyenyed polgármestere román nyelven, Fülöp Szabolcs, Nagyenyed alpolgármestere pedig magyarul köszöntötte a résztvevőket. Mindkettejük üzenete a csombordi rózsatermesztők iránt érzett hála és büszkeség gondolatát tartalmazta. Felszólalásában Pavel Marinel, a nagyenyedi kórház igazgatója, megköszönte a szervezőknek, hogy a tombola összes bevételét a nagyenyedi kórháznak ajánlották fel.
Az év rózsájának a Tábortüzet választották
Szombaton kora délután, a hagyományhoz híven, kihirdették az év rózsáját, amelyik idén, Wagner István előtt tisztelegve, az általa megalkotott Tábortűz lett. Cordea Mirela, a kolozsvári kertészeti egyetem oktatója elmondta: ezt a rózsafajtát 1970-ben alkotta meg Wagner, és ma már Románia szinte mindenik közterén megtalálható, hiszen gyönyörű és majdnem egész évben virágzik. „1973-ban Rómában, 1975-ben Csehországban és most, 2026-ban immár Csombordon is díjazták ezt a rózsát” – emelte ki.
A rózsanapokon a kultúra és a szórakozás is helyet kapott: néptánc- és folklórprogramok, élő koncertek, modern- és társasági táncbemutatók várták a látogatókat. A rendezvény magyar fellépői a csombordi Pipacs Néptánccsoport, a magyarlapádi Pirospántlikás valamint Boros Erzsébet népdalénekes és a Katlan voltak. Az előző évekhez hasonlóan, szombaton este egy magyar és egy román zenekar lépett fel, ezúttal a Dreamflow és a Subcarpați.
A kétnapos rendezvény ideje alatt a virágkedvelők szakmai vezetett túrákon vehettek részt a gyönyörű szép rózsaföldeken, miközben a park területén kézműves vásár, virágpiac és helyi gasztronómiai különlegességek kaptak helyet. A gyerekek számára újdonságot jelentett a körhintázás, amelyre most először volt lehetőségük a fesztivál történetében.
Leleplezték a híres rózsanemesítő Wagner István mellszobrát
Az idei fesztivál kiemelt eseményére szombat délelőtt került sor. Családtagok, szakemberek, helyi és megyei politikusok valamint nagyszámú érdeklődő jelenlétében ünnepélyesen leleplezték a neves növénynemesítő és kutató, Wagner István mellszobrát, amelyet a park központjában helyeztek el. A „rózsák atyjaként” tisztelt szakember elévülhetetlen érdemeket szerzett a csombordi és a hazai rózsakultúra megteremtésében, a szobor így méltó mementója lesz a helyi közösség szakmai örökségének. Az avatóünnepségen többen méltatták Wagner István sokoldalú tevékenységét.
Lőrincz Helga államtitkár felidézte ősei Wagnerhez fűződő baráti és szakmai kötődéseit, majd megköszönte mindazok segítségét, akik hozzájárultak a szobor létrejöttéhez: a nagyenyedi önkormányzat, Magyarország Főkonzulátusa, a Pro Agricultura Egyesület, a Dr. Brendus Gyula Egyesület és természetesen a csombordi rózsatermesztők.
Ifj. Wagner István megható szavakkal emlékezett édesapjáról, akit szerinte nehéz idők formáltak erős emberré, amihez szorgalma és tehetsége is hozzájárult. Felidézte: a kutatóállomáson vagy az egyetemen végzett tevékenysége mellett könyveket és tanulmányokat írt, kitartásának köszönhetően létrehozta a Rózsabarátok Egyesületét, a Rosarium lapot, közben rengeteget utazott, állandóan telefonon is kapcsolatot tartott, és egyike azon keveseknek, aki egyaránt tagja volt a magyar és a román tudományos akadémiáknak. Szerinte édesapja emberként is kivételes nagyságról tett tanúbizonyságot, mindörökre beírta magát az emberek szívébe. „Ennek a fenséges és erőt sugalló szobornak, amelyet a lehető legalkalmasabb helyen állítottak fel, sok szerepe van, de ami a legfontosabb, hogy inspiráljon. Ha valaki megtekinti és elkezdi kutatni, mit tett, hogyan élt az, akit ábrázol, esély van arra, hogy ihletet merítsen. A legszerencsésebbek pedig azok a rózsák, amelyek őt veszik itt körül, mert állandóan vele lehetnek” - hangsúlyozta ifj. Wagner István.
Fábry Szabolcs János konzul (Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa), Dsida Jenő A rózsa megtanított című versének sorait idézve fejezte ki tiszteletét és háláját Wágner István iránt, majd tudományos vívmányaira is utalt. A konzul kiemelte: „Ma Erdély rózsatő-termesztésének tekintélyes részét adja a Csombord-környéki magyar gazdák odaadó, szorgalmas és Kárpát-medence szerte híres munkássága”.
Ezt követően neves kutatók és szakemberek szólaltak fel, akik ismerték és együtt alkottak Wagner Istvánnal. Cantor Maria mérnök, egyetemi tanár, a Romániai Rózsabarátok Egyesületének tiszteletbeli elnöke felidézte: egyetemistaként ismerkedett meg Wagner Istvánnal, majd együtt is dolgozhatott vele. “Amikor a szoborra nézek, úgy érzem, mintha a professzor most is köztünk járna, itt a csombordi parkban, és meg-megáll a termelők standjainál, jó tanáccsal látva el őket. Mindenik rózsaszál, amelyik minden évben kinyílik, az ő nemes lelkét juttatja eszünkbe” – mondta. Giurgiu Maria főtechnikus, aki ötven éven keresztül együttműködött Wagnerrel, irigylésre méltó intellektuális képességeit, kitartását és szorgalmát emelte ki. Roman Gabriela mérnök, a Romániai Rózsabarátok Egyesületének ügyvezető elnöke, aki gondozza a Rosarium című szakfolyóirat megjelenését is, elmondta: tizenkét évig együttműködött Wagner Istvánnal, összesen tíz új rózsafajt jegyeztek be, és megköszönte, hogy átadta neki a rózsák iránti szeretetet.
A szoboravatás megható pillanata után Kocsis Rudolf EMKE-díjas aradi szobrászművész, aki szobrászatot oktat a temesvári egyetemen, lapunknak elmondta: egy ókori görög, úgynevezett veszejtett viasztechnikával készült bronz szoborról van szó. Nagy kihívás volt számára megalkotni Wagner István szobrát, mert nem ismerte őt személyesen, csupán néhány fotó alapján kellett elképzelnie a portréját. Az alkotásban nagy segítségére volt a fia, aki elment a műterembe megnézni az alkotást. Végül egy élethű szobor jött létre, amely különös patinát ad a parknak, egy idő után maga a szobor is kap egy patinaréteget, mivel minőségi bronzból készült.
Wagner István (Felvinc, 1932. február 1. – Arad, 2017. december 13.) európai rangú kertészmérnök volt, akinek egyik legnagyobb érdeme – többek közt - több mint ötven rózsafajta létrehozása. Egész életében a virágok szerelmeseként tűnt ki, de a rózsákba menthetetlenül beleszeretett. Rengeteget köszönhet neki a hazai virágkertészeti kutatás, hiszen általa az 1960-as években Románia felkerült a világ rózsanemesítési térképére.A neves szakembert szoros szálak fűzték Nagyenyedhez és környékéhez. 1932. február 1-jén született Felvincen, kertészcsaládban. Szülőháza a falutól egy kissé távolabb, a vasút közelében fekszik. A család itt egy kis gyümölcs- és rózsakertet üzemeltetett, ahol Wagner megszerette ezt a szakmát, majd követte a családi hivatást. Szülei, nagyszülei, nagynénje és nagybátyja mind valamilyen módon foglalkoztak kertészettel. Apja közvetlenül a háború után, 1946-ban meghalt, ami arra kényszerítette a fiatal Wagnert, hogy otthagyja a középiskolát. Két évig a nagyapja tanítványa volt a nagyenyedi faiskolában, aki 1908 és 1948 között főkertész volt ott. Két év gyakorlat után beiratkozott a székelyudvarhelyi Kertészeti Szakiskolába, amelyet kitüntetéssel végzett el. 1951-ben felvételt nyert a bukaresti Kertészeti Karra (ez volt az ország egyetlen kertészeti kara abban az időben). Itt sikerült jól megtanulnia románul, majd elnyerte a mezőgazdaság-tudományi doktor címet. Tudott magyarul, németül, angolul és középszinten franciául, nyelvtudását pedig rangos nemzetközi szakkonferenciákon előadóként is érvényesítette.
Egyetemi évei alatt a kolozsvári Palocsay-kertben volt gyakornok, az egyetem elvégzése után ide hívták, ahol 1997-es nyugdíjazásáig dolgozott megszakítás nélkül, több mint négy évtizeden át. Ugyanakkor 1980-1985 között a kolozsvári kertészeti főiskola előadótanára volt és a Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi tagjává választották. Több gyümölcs- és rózsatermesztési kézikönyv szerzője vagy társszerzője. Több mint száz tudományos dolgozatot közölt hazai és nemzetközi folyóiratokban és megalapította a Rosarium című rózsatermesztési szaklapot, amelynek főszerkesztője volt. Főműve egy, a rózsákról írt közel 300 oldalas monográfia, amelyet az illatos rózsákról szóló kötete követte.
Több mint négy évtizedes munkássága során, Wagner mintegy százezer keresztezést végzett, ezek eredményeképpen közel 50 rózsafajtát állított elő, ezek közül a legismertebbek a Tábortűz (amellyel Rómában, egy nemzetközi virágversenyen, második díjat nyert), Rosabunda, Incandescent, Romstar, Judit, Rosagold, Simfonia, Lilaruhás hölgy, Nostalgica stb. Ha figyelembe vesszük, hogy egy rózsafajta előállítása akár tíz évet is igénybe vehet, és ehhez hozzáadódik a fajta hatósági engedélyeztetése, akkor fogalmat alkothatunk a befektetett munka volumenéről. 1990-ben megalapította a kolozsvári székhelyű Rózsabarátok Romániai Egyesületét (Asociaţia Amicii Rozelor din România), amelynek, mint nonprofit egyesületnek, negyedszázadon át alapító-elnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt. A szervezet ezernél több tagot számlál és számos fiókja van az egész országban, valamint tagja a Rózsatársaságok Világszövetségének.
Wagner részt vett a Baden-Badenben (1983), Torontóban (1985), Christchurch-ben (Új-Zéland, 1994), Brüsszelben (1997), Houstonban (2000), Glasgow-ban (2003), Oszakában (2006), Vancouverben (2009), Sandtownban (2012) és Lyonban (2015) tartott rózsa-világkongresszusokon, több alkalommal mint meghívott előadó, továbbá Dél-Afrikába és Ausztráliába szervezett szakmai kirándulásokat (2007-ben és 2008-ban). Wagner István munkássága a szakma egyöntetű elismerését vonta maga után. A Rózsa Világföderáció a 2000-ben tartott houstoni kongresszusán Rózsa Világdíjjal tüntette ki hosszas és eredményes munkájáért, 2006-ban pedig, az oszakai világkongresszuson, a föderáció egyik alelnökévé választották.
A 2017. december 14-i gyászjelentésében ez áll: „Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett édesapa, nagyapa, após, dr. WAGNER ISTVÁN ny. tudományos főkutató, a Romániai Rózsabarátok Egyesületének alapító elnöke, a Rózsatársaságok Világszövetségének volt alelnöke, a Kolozsvári Agrártudományi Egyetem volt óraadó tanára, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, a Román Agrártudományi Akadémia tiszteletbeli tagja december 13-án, életének 86. évében Aradon elhunyt”.
A Wagner István-szobor kihelyezésének helyszínét a csombordi iskola parkjában elsősorban az indokolja, hogy a híres kertészeti szakember igen szoros kapcsolatot tartott fenn az itteni rózsatermesztőkkel, gyakran kijárt hozzájuk tanácsokat adni. Voltaképpen Wagner István közreműködése nélkül kérdésessé vált volna mindannak a másfél évszázados tudásnak az átörökítése, amelynek gyökerei a nagyenyedi Fischer-Ambrosi fatelephez nyúlnak vissza és amelyet a kolozsvári Palocsay-kertészetben fejlesztett tovább, kiegészítve saját eredményeivel.
Nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy Wagner István segítsége nélkül, Csombord ma valószínűleg nem lenne Románia első számú rózsatermelő települése, ezért szobrának felállítása a lehető legszebb gesztus egy, a szakmai (és közvetve a gazdasági) sikerét döntően neki köszönhető közösség részéről.
