Az április 4-én, péntek délelőtt megtartott hivatalos megnyitón a város polgármestere, Dragoș Crișan elmondta: az önkormányzat által kezdeményezett program célja ráirányítani a figyelmet a helyi kertészeti termelőkre. „Azt szeretnénk, ha a városlakók kisétálnának a központba, megtekintenék és megvásárolnák a termékeket. A fő cél természetesen a helyi termelők iránti figyelem felkeltése” – nyilatkozta a polgármester. A jelenlevőket üdvözölték Fülöp Szabolcs alpolgármester, Ioan Hădărig városi kulturális igazgató és Toma Mircea-Dan, a rendezvény ötletgazdája, továbbá fellépett Marius Moga és zenekara.

A vásárral egybekötött kiállításon mintegy negyvenöt nagyenyedi és környékbeli növénytermelő vett részt. A standokon az érdeklődők szakértői tanácsokat kaphattak, és nemcsak a szép növények és gyümölcsfák közül válogathattak, hanem kertészeti eszközöket is szemügyre vehettek, valamint a mezőgazdasági profilú csombordi líceum is bemutatta oktatási kínálatát.

A háromnapos rendezvényt kulturális műsorral gazdagították a szervezők. Fotókiállítást szerveztek Maria Muntean alkotásaiból, a történelmi infópontnál pedig egy különleges herbáriumot tekinthettek meg, illetve egy gyógynövény történetéről tudhattak meg többet az érdeklődők. Az oktatási foglalkozások elsősorban a gyerekek és fiatalok figyelmét igyekeztek megragadni, például nagy érdeklődésnek örvendett az a kézműves foglalkozás, amelyen virágmintás puzzle üdvözlőlapokat lehetett készíteni. A Nagyenyedi Természettudományi Múzeum kreatív ismeretterjesztő műhelyében a fára való festést lehetett gyakorolni, ott jártunkkor épp az intézmény gyűjteményének egyik kedvenc példánya, a kivi madár volt a téma, de sokan élvezték a fenyőfélékről szóló bemutatót is. Továbbá jelen volt a gyulafehérvári Egyesülés Múzeuma egy érdekes, a kertészet történetéről szóló kiállítással, az enyedi városi könyvtár pedig tematikus könyvkiállítást és színező workshopot szervezett "Magtól a gyümölcsig" illetve „Tavaszi kép” címmel.

A rendezvény különlegességének számított Bogdan Rus bemutatója, aki bebizonyította, hogy hagyományos kovácsolással napjainkban is lehet szép és kelendő termékeket alkotni. „A műhelyemben megszelídítem a tüzet, máshol pedig elpusztítom” – mondta tréfásan a tűzoltóként tevékenykedő kovácsmester.

Az eseményről nem hiányozhattak az agrárintézmények tájékoztatói, szakmai ajánlásai sem. Kiemelt programpont volt a Nagyenyedi Mezőgazdasági Szövetkezet részéről Adrian Florea szakértői útmutatója.

Fülöp Szabolcs, Nagyenyed alpolgármestere elmondta: „Első alkalommal lett megszervezve a PlantFEST, reméljük, lesz folytatása. Helyi termelőket és kereskedőket szólítottunk meg, olyanokat, akik kapcsolatban állnak a kertészettel. Elsősorban gyümölcsfatermesztők és rózsatermelők, de másfajta virágtermelők, dísznövény-termelők és kereskedők is jelen vannak, illetve a kertészetet kiegészítő vállalkozások, iparágak is jelen vannak, mint például méhészek. A városvezetés a közösségi oldalán is népszerűsítette a rendezvényt, de ami a leglényegesebb: személyesen felkértek minden termelőt a részvételre. A múlt héten zajlott Gyulafehérváron a 15. Kertészeti vásár, és ott a kiállítóknak adtak meghívókat. A rendezvény ötletgazdája Toma Mircea állatorvos, helyi tanácsos, aki – csombordi lévén – nagyon jól ismeri a helyi termelőket”. 

 Fülöp Szabolcs alpolgármester ígéretesnek látja a kertészet jövőjét. „Én úgy látom, egyre többen érdeklődnek nemcsak a haszonnövények, hanem a dísznövények iránt, egyre többen ültetnek el otthon is, nem csak rózsát, mert mostanáig ez volt a leggyakoribb, hiszen sokkal olcsóbb. A környéken nincs dísznövény termelő, többnyire importálják a dísznövényeket. Ez a rendezvény abban segít, hogy egyrészt többen kapnak kedvet vásárolni, másrészt a helyi kistermelőket próbáljuk előtérbe helyezni. Ezeknek nincs semmiféle közös érdekvédelmi szervezetük, kivételt képeznek a rózsások, akik a Csombordi Rózsabarát Egyesületbe tömörülnek”. 

Mint ismeretes, Enyed és környéke az elmúlt két évtizedben a rózsa- és gyümölcsfatermesztésben vált élenjáróvá, hiszen a környéken tömörül az ország legtöbb vállalkozása ebben a mezőgazdasági szakágazatban. Enyed és környéke (elsősorban Csombord, de Marosgombás, Magyarlapád és Magyarbagó is) termeli Románia rózsatöveinek 90, gyümölcsfa-csemetéinek 80 és szőlőoltványainak 100 százalékát, így a PlantFEST rendezvény létjogosultsága nem szorul bizonyításra.

Az már külön büszkeség számunkra, hogy a legnagyobb termelők mind magyarok, ami az 1880-as évekig visszanyúló, a Csombordon élő báró Kemény családhoz kötődő hagyományokkal magyarázható. Hasonlóképp, a napjainkban tevékenykedő gazdák szülei a helyi iskolában megvalósuló, kiváló oktatásban részesülhettek, sőt egyesek felmenői az enyedi Ambrózy, Fischer és Társa faiskolában (amely Magyarország legnagyobb faiskolája volt), vagy a kolozsvári Palocsay-kertészetben fejleszthették tudásukat, és amennyire a helyzet megengedte, még a kommunizmus idején is művelték saját ültetvényeiket. A mai termesztők közül nagyon sokan az 1990-es években Magyarországon dolgoztak és onnan is hoztak haza tudást, az olyan neves erdélyi szakemberekkel való együttműködésnek köszönhetően pedig, mint például Wagner István, magasabb szintre sikerült emelni az addig felgyűlt tapasztalatot. Az is rendkívüli teljesítménynek számít, hogy a csombordi rózsatermesztőknek sikerült létrehozniuk egy 250-300 fajtából álló „genetikai bankot”.

Másfelől, az enyedi és környékbeli gyümölcstermesztők – akiknek 70 százaléka magyar – is igen szép eredményeket értek el mostanában, körülbelül 50-60 gyümölcsfa-fajta található a kínálatukban.

Bár a PlantFEST-et a szervezők első kertészeti expóként népszerűsítették, és valóban, ez volt az elmúlt évtizedek első ilyen jellegű rendezvénye, a múltba tekintve találunk erre kiváló példákat a városban.

A legnevezetesebb eseménynek e téren az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet 1883. október 13-15-i enyedi vándorgyűlése tekinthető, amelynek részei a következők voltak: borkiállítás, szőlőkiállítás, mezei növények kiállítása, háziipari tárlat, méhészet, gép- és eszköztárlat.

A kiállítás legjelentősebb részét akkor a rendkívül gazdag gyümölcstárlat foglalta el. Mintegy 2000 gyümölcscsomó ékeskedett a kiállító állványokon. Első helyre sorolandó a kolozsmonostori egylet mintegy 1000 fatányéron felhalmozott gyönyörű gyümölcsfaja, e mellett következett az enyedi gyümölcsészeti egylet 90 almafaja, 60 körtefaja, s 7 barackfajából álló gyűjteménye, a kolozsvári egylet 58 alma- és 55 körtefajjal, valamint ugyanazon megyéből jövő egyéni kiállítok 23 alma- és 45 körtefajjal. Más Alsó-Fehér megyei birtokosok mintegy 110 alma- és körtefajjal ejtették ámulatba a látogatókat. Hozzájuk csatlakoztak a Küküllő megyei birtokosok 39 körte- és 30 almafajjal. Ott voltak továbbá a szilágysomlyói termelők 63 fajjal, a válaszútiak 25 fajjal, valamint az alvinci, obrázsai, sorostélyi, erzsébetvárosi, csikszentmártoni, vajasdi, királyhalmi gazdák igen gazdag választékban felmutatott almái és körtéi.

A következő terem a konyhakertészet terményeit foglalta magába, melyből újra a kolozsmonostori egylet vonta magára többek között a figyelmet, nem kevesebb mint 120 kiállított burgonyafajjal. Emellett igen gazdag volt a mezei termények kiállítása, melyek keretén belül búzát, rozsot, egyéb tavasziakat, hüvelyeseket, bort, lencsét, paszulyt, gumós növényeket, meg a különfélék listáján komlót, dohányt hoztak a felvinci, béldi, maroscsesztvei, enyedi, krakkói, pókafalvi, diódi, pánádi, vajasdi, háportoni, besenyői, obrázsai, felsőújvári, csombordi, alvinci, sárdi, magyarlapádi, tompaházi, koppándi, magyarigeni, csikszentmártoni, herepei, örményszékesi, csórai, illyefalvi, segesvári, sövényfalvi birtokosok.