Egzotikus hangulat a 13. Nagyenyedi Nemzetközi Folklórfesztiválon

Nagyenyed, folklorfesztivál,
Nagyenyed öt napon át multikulturális ritmusokban lüktetett (fotó: Bakk Szabolcs)
A Maros-parti kisváros ismét kitárta kapuit a nagyvilág népzenéje előtt. Románia második legnagyobb – az UNESCO hivatalos partnere, a CIOFF (International Council of Organizations of Folklore Festivals and Folk Arts) égisze alatt 2025. augusztus 6. és 10. között megszervezett – folklórfesztiválján háromszáz művész vett részt tíz országból, három kontinensről.

A fesztivál szerda este debütált a Doina Aiudului Folklóregyüttes jubileumi műsorával, a formáció ugyanis idén ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját. A következő estéken az összes együttes a fesztivál színpadára lépett, elragadtatva a közönséget csodálatos népviseleteikkel, zenéjükkel és az egyes országokra jellemző táncaikkal.

Idén is megszervezték az elmaradhatatlan népviseleti felvonulást, amelyet – az elmúlt évek gyakorlatától eltérően – nem a fesztivál első napján, hanem szombaton tűztek programra. A esemény 9.30-kor kezdődött a városközpontban, ahol Bosznia-Hercegovinából, Ciprusról, Kolumbiából, Egyiptomból, Görögországból, Mexikóból, Szerbiából és Ukrajnából származó folklóregyüttesek ízelítőt nyújtottak a táncaikból, majd – nagy kitérőket téve – végigvonultak a város főbb utcáin, a polgármesteri hivataltól a piactéren található nagyszínpadig. A látványos felvonuláson a város és a megye politikai és kulturális vezetősége is jelen volt.  A nemzetközi együttesek mellett olyan neves romániai zenekarok is felléptek, mint a Dor Transilvan Népi Együttes, a Valea Târnavelor Népi Együttes, valamint Nagyenyed két néptáncegyüttese, a csombordi Pipacs és a már említett Doina Aiudului. 

A szervezők – a Fehér Megyei Tanács, az Augustin Bena Kulturális Központ és a nagyenyedi polgármesteri hivatal – szerint a fesztivál a kontinensek közötti interkulturális híd státuszát hivatott betölteni. Nagyenyed öt napon át multikulturális ritmusokban lüktetett, az etno-folklór sokszínűségének élő terévé alakulva. A szabadtéri előadások, a népviseleti felvonulások, a tánc- és zenei workshopok, valamint a közönség és a művészek közötti közvetlen interakciók olyan kulturális élményt teremtettek, amely egyben oktató jellegű, az emberiség szellemi kulturális örökségének megőrzése és népszerűsítése jegyében.

És valóban, a fesztivál idei kiadása lenyűgöző hangzásvilágot és koreográfiai palettát kínált, a kolumbiai Andok látványos táncaitól és Mexikó pergő ritmusaitól kezdve Egyiptom rituális mozdulatain át az ukrán folklór stilizált kifinomultságáig. Mindeközben a legtöbb európai ország együttese az eredeti néptáncát kívánta népszerűsíteni, de olyanokkal is találkoztunk, amelyek a hagyományok kortárs újraértelmezését javasolták. A Fehér megyét képviselő zenekarok az autentikus erdélyi sajátosságokat helyezték előtérbe.