A médiafigyelő szervezet a magyarsággal kapcsolatban egyebek között a Sepsi OSK székelyföldi futballcsapat meccsein rendre előforduló idegengyűlölő megnyilvánulásokra, a magyar autonómiatervezetek veszélyforrásként történő beállítására, Traian Băsescu volt államfő március 15. ünnepnappá nyilvánítását a románok megalázásának nevező kirohanására, a Realitatea és B1 hírtelevíziók magyarellenes uszításaira, Mihai Tudose volt miniszterelnök elhíresült akasztásos fenyegetésére hívta fel a figyelmet.
A szervezet szerint a gyűlöletbeszéd gyakrabban fordul elő a helyi, mint az országos közbeszédben, a hatóságok közül pedig a legkövetkezetesebben az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) lépett fel a jelenség ellen 2017-ben, mindazonáltal a civil szervezet úgy értékelte, hogy a CNCD idei döntéseiben több alkalommal tetten érhető volt a rá nehezedő politikai nyomás.
A gyűlöletbeszédet ritkábban, de nagyobb összegű bírságokkal büntette a médiahatóság (CNA), az ügyészségek és bíróságok azonban tavaly egyetlen esetben jártak el a Btk.-nak a gyűlöletkeltést hat hónaptól három évig terjedő börtönnel, vagy bírsággal sújtó 369-es cikkelye alapján.
Az ActiveWatch éves jelentései a jelenség megnyilvánulási formáit veszik számba és nem vonnak le statisztikai következtetéseket a gyűlöletbeszéd előfordulásáról.
A médiafigyelő évről évre jelentést készít a romániai a sajtó- és szólásszabadság helyzetéről is. Május elején közzétett több mint kétszáz oldalas legfrissebb összegzésében az ActiveWatch a magyarságnak szentelt ötoldalas fejezetben megállapította, hogy a román hatóságok 2017-ben is korlátozni próbálták a magyar kisebbség szabad véleménynyilvánítási jogát, a magyar kisebbség még mindig védtelen a diszkriminációval és az állami hatóságok fenyegetéseivel szemben.
