A felmérésben részt vevő országok között Romániához hasonló fogékonyságot mértek a populizmus iránt Lengyelországban is, ahol a megkérdezettek 78 százalékáról feltételezhető, hogy rokonszenvezik a populistának tartott megnyilvánulásokkal.
A közvélemény-kutatás következtetései szerint egyébként a németországi lakosság vevő a legkevésbé a populizmusra, ott alig 18 százalékot tesz ki azok aránya, akiket hasonló politikákkal le lehet kenyerezni. A német válaszadók közül inkább az idősebb nemzedék szimpatizál az olyan szélsőjobb pártokkal, mint amilyen az Alternatíva Németországnak (AfD).
A németek körében mért arány lényegesen alacsonyabb, mint például Nagy Britanniában és Olaszországban, ahol valamivel kevesebb, mint a lakosság fele fogékony a populista szólamokra. Franciaországban még rosszabb a helyzett, ott a megkérdezettek 63 százaléka adott olyan válaszokat, amelyekből arra lehet következtetni, hogy itt is táptalajra lelnek az ilyen diskurzusok. Spanyolországban is a németekhez hasonlóan alacsony a populizmsura való hajlam.
A felmérésből az is kiderül, hogy a populizmusra való fogékonyság elsősorban a közepesen képzett személyek körében jelentkezik, a megkérdezettek 57 százaléka adott erre utaló választ. Az alacsony vagy magas képzettségűek körében ez az arány jóval alacsonyabb, 20 százalék. A nemek szerinti lebontásban –legalábbis a németek körében - a férfiak sokkal fogékonyabbak a populizmusra (65 százalék), mint a nők (35 százalék). Míg a többi európai országban a populizmus iránti rokonszenv mind a bal-, mind a jobboldalon jelen van, Németországban kizárólag a jobboldalon tetten érhető.
A felmérés az alanyoknak a populizmus iránti szimpátiáját az Európai Unió elutasítottsági fokát, az illegális bevándorlással kapcsolatos fenntartásokat, az emberi jogokra vonatkozó kritikus véleményt, illetve a nemzeti érdekre alapozott külpolitika támogatást figyelembe véve igyekezett meghatározni.
