Az új koronavírus terjedése miatt a kormány újabb 30 nappal meghosszabbítja a vészhelyzetet, így az eddig amúgy is sokat sínylődött vendéglátóipar képviselőinek még várniuk kell a tevékenység teljes körű beindulására. Amint arról lapunk hasábjain a március közepén bevezetett szükségállapot első napjaiban már beszámoltunk, a vendéglők, bisztrók, kocsmák, gyorsétkezdék, éttermek, szállodák és panziók tulajdonosai elkeseredetten nyilatkoztak a sajtónak a kialakult helyzetről és a jövőről: az alkalmazottak nagy részét kényszerszabadságra kellett küldeniük, a nyár beköszöntével pedig a teraszokat is csak bizonyos feltételek mellett nyithatták meg, a belső helyiségekben pedig semmilyen rendezvényt nem szervezhettek. Elmaradtak a ballagások, keresztelők, nagykorúsítások kapcsán szervezett bulik, baráti és családi ebédek, ünnepségek. Mi most a helyzet, kérdeztük az illetékeseket.
A szakemberek prognózisa szerint az új koronavírus terjedése miatt kialakult járványhelyzet következtében bevezetett egészségügyi szigorítások és hatósági intézkedések teljesen ellehetetlenítik a vendéglátóipari ágazatot: a beltéri rendezvények hiánya (koncertek, előadóestek, könyvbemutatók, alternatív színházi előadások), valamint a belső helyiségek használatának tiltása jelentősen csökkenti a bevételeket, mi több, a csőd szélére sodorja a bisztrókat, vendéglőket, éttermeket, bárokat és kocsmákat. A rendelkezésünkre álló adatok azt mutatják, hogy Romániában 10 ezer vendéglő sohasem fog többé kinyitni, ez a közélelmezési egységek körülbelül 30 százalékát jelenti.
Dragoş Petrescu, a HoReCa (szállodák, vendéglők, kantinok) egyesület vezetője azt nyilatkozta, a romániai vendéglők évente 15-17 milliárd lejes forgalmat bonyolítanak le.
- Az elmúlt hónapokban ez felére csökkent. A vendéglők, szállodák és panziók tulajdonosak arról számolnak be, hogy erőfeszítésbe kerül a mintegy 400 ezer alkalmazott további dolgoztatása még akkor is, ha a kormány részéről érkeztek bizonyos segélyek. Megítélésünk szerint a bezárt egységek 30 százaléka többé soha nem nyit ki ismét. Nem számítottunk arra, hogy július végén, augusztus elején továbbra sem használhatjuk a belső helyiségeket – nyilatkozta a civil szervezet képviselője.Tudomása szerin Románia az egyetlen európai ország, ahol az éttermek belső helyiségeit nem lehet használni.
Egymilliárd euró a bajba jutottaknak
A kormány erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a vendéglátóipar, az egyéni vállalkozók, illetve a kis- és középvállalkozók helyzete enyhüljön. A napokban Ionel Dancă, a miniszterelnöki kancellária vezetője bejelentette: segély formájában a kormány 1 milliárd eurót juttat a leginkább érintett ágazatokban tevékenykedő vállalkozásoknak.
- Százmillió eurót juttatunk az alkalmazottak nélkül maradt Kft.-k, az egyéni vállalkozások, illetve a kulturális szférában és a filmvetítés területén tevékenykedő civil szervezeteknek. A pénzből azok az egyéni orvosi rendelők is kapnak, amelyek koronavírus-fertőzötteket kezelnek – mondta a kormány képviselője.Közölte azt is, hogy 350 millió euró áll rendelkezésre a kis- és középvállalkozások támogatására, a cégek forgalmuk 15 százalékához juthatnak hozzá, pontosabban 5 ezer és 150 ezer euró közötti összeget kaphatnak. A cégek beruházásokra is kaphatnak pénz, az erre a célra félretett összeg 550 millió euróra rúg.
Mennyire érintette a vendéglőket a „koronaválság”?
A statisztikai adatok szerint a szükségállapot lejártával a vendéglők 85 százaléka kinyitotta a teraszokat, ám a múlt év ugyanezen időszakához képest forgalmuk 80 százalékkal csökkent.
A „koronakrízis” előtt a vendéglátóipari cégek átlagban 88 alkalmazottnak adtak munkát, a szükségállapot idején viszont 71-et kényszerszabadságra küldtek, illetve 14-et elbocsátottak. Az adatok azt mutatják, hogy átlagban a cégek csupán három alkalmazottal folytatták a tevékenységet.
A vendéglők forgalma 80 százalékkal visszaesett a tavalyhoz képest
Egy felmérés kapcsán megkérdezett HoReCa cégvezetők fele elégedetlen a kormány által hozott támogató intézkedésekkel. Ugyanakkor 60 százalékuk azt nyilatkozta, hogy tevékenységük felére csökkent, 57 százalékuknak csökkent a bevétele, felük csökkentette a személyzetet. Ezen kívül 42 százalékuk felfüggesztette vagy csökkentette a tevékenységet, 1,3 százalékuk pedig csődöt mondott.
A legtöbb HoReCa vállalkozó elhalasztotta az adók és illetékek befizetését és kérte a kormány által biztosított támogatásokat, mint például a szükségállapot idején kényszerszabadságra küldött alkalmazottak fizetése 75 százalékának a biztosítását.
„Nem akarom elhinni és elfogadni”
- A vendéglátóipar biztos halálát jelenti, ha nem lehet használni az éttermek, bárok, kávézók, kocsmák, vendéglők beltéri helyiségeit. Nem akarom elhinni és elfogadni, hogy ezt a szigorítást nem oldják fel. Bízom abban, hogy csökkennek az esetek, s valamilyen formában megengedik a beltér használatát – fogalmazott Pocsai András.A kolozsvári Bistro 1568 menedzsere hozzátette: sok vendéglátóegység bezár, amennyiben év végéig nem lehet majd használni a beltereket.
- Amennyiben a szigorítás év végéig érvényben marad, masszív elbocsátások következhetnek. Múlt év júliusához képest körülbelül felére csökkent a vendégek száma és a bevétel. Ráadásul drágultak a termékek. Nekünk sajnos az alkalmazottak huszonöt százalékát el kellett bocsátanunk. Hogy a kormány segíteni fog a cégeknek? Hiszem, ha látom. Eddig az alkalmazottakat támogatták – tette hozzá a cégvezető.„Októbertől meg kellene engedni a belső helyiségekben a kiszolgálást”
Boros Hanga, a kolozsvári Indigo elnevezésű indiai étterem részéről lapuknak elmondta, szerinte októbertől a hatóságoknak meg kellene engedniük azt, hogy a vendéglők beltereiben is ki lehessen szolgálni a vendégeket, a nyár lejártával ugyanis a teraszokat már nem lehet működtetni.
- Az elmúlt hónapok történései alapján nem úgy néz ki, hogy megengedik a belső terekben a felszolgálást. Véleményem szerint jövő nyárig, akár még hosszabb ideig is bizonytalan, hogy megengedik-e a benti felszolgálást. Remélem, hogy tévedek, és hamarabb sor kerül a belső részek megnyitására, de semmi nem biztos. Úgy gondolom, hogy ősztől meg lehetne engedni a benti kiszolgálást, ekkor ugyanis más opció nem lesz, az alacsony hőmérséklet miatt a teraszok ugyanis nem tudnak már működni. A megnyitást szigorú szabályok mellett meg kellene engedni. A vendégek és az üzletvezetők is sokszor fegyelmezetlenek, nem eléggé felelősek, hitetlenek es bizalmatlanok a kormány döntéseivel szemben – fogalmazott a cégvezető.Szerinte kérdéses, hogy a vendégek szívesen használnák-e a belső tereket. Boros Hanga úgy gondolja, megcsappanna az érdeklődés, viszont a családi eseményekre és más szűk körű ünneplésekre sor kerülhetne a résztvevők maximális számának a megszabásával és betartásával.
Az Indigo képviselője derűlátón nyilatkozott a Szabadságnak azzal kapcsolatban, hogy az indiai vendéglő „túléli ezt az évet” a terasz és a házhozszállítási szolgálat működtetésével.
- Valójában inkább a házhozszállítások segítségével, hiszen a teraszon kiszolgált vendégek száma jócskán csökkent a korábbi időszakhoz képest. Az asztalok közötti kötelező távolság miatt az ülőhelyek száma legalább felére csökkent. Ugyanakkor nem növekedett az asztalok kihasználtsági aránya, sőt jóval kisebb, mint tavaly ilyenkor, hiszen nincsenek fesztiválok, illetve a belföldi és a külföldi turisták száma is drasztikusan csökkent. Idén hetvenöt százalékkal csökkent a terasz forgalma. Házhozszállítás nélkül már rég átgondoltuk volna, hogy érdemes-e nyitva tartanunk – tette hozzá Boros.Közölte azt is, hogy a „koronaválság” előtt 28 alkalmazottjuk volt, ebből 3 félnormás. Jelenleg 20 személy dolgozik, akik közül a félnormások száma változatlan maradt.
Boros Hanga, „bízik is meg nem is” a kormány által ígért támogatásokban.
- Kötelességemnek érzem, és szükséges lépésnek tartom, hogy mi is kérjük a beígért támogatást, mivel cégünk évtizedek óta tetemes mennyiségű adót fizet az államnak, s a jövedelemadót is, ugye, levonták tőlünk. Az állami segítségre jó példa az átmeneti munkanélküliségi pótlék: ez működött, a kormány betartotta a szavát. Jelenleg is az alkalmazottak egy részét, akiknek nem tudunk munkát adni, ezzel a lehetőséggel segítjük. A korrupció miatt nem bízom a vissza nem térítendő támogatásban. Nem vagyok meggyőződve, hogy miután átvergődünk a nehézkes papírmunkán kapunk-e majd támogatást – jelentette ki a cégvezető.
