David Ciceo, a kolozsvári nemzetközi repülőtér igazgatója a résztvevőknek elmondta, remélik, hogy idén eléri a 27 milliót a hazai légikikötők utasainak száma. „Emlékezzünk vissza: 1996-ban a romániai repterek 2 millió utast szolgáltak ki, ennek fele a bukaresti Otopeni légikikötőnek jutott. Huszonkilenc évvel ezelőtt Kolozsvárról csupán 32 ezren repültek, tavaly 3,2 millióan vették igénybe szolgáltatásainkat. Úgy érzem, továbbra is a fejlődés útján járunk” – nyilatkozta David Ciceo.
A kolozsvári repülőtér vezérigazgatója tudatta: tavaly az Otopeni repülőtér megőrizte országos vezető szerepét, a légikikötő közel 16 millió utast szolgált ki. „Ebben az évben 3,5 millió utasforgalomra számítunk Kolozsváron, a jászvásári kollégák 2,2 millióval számolnak. Ami biztos: 2025 első negyedévében 8 százalékkal növekedett az utasforgalmunk Kolozsváron, így jók a kilátások. Mi több, a schengeni csatlakozás is hozzájárult a jobb számokhoz, elvégre az utasok 70 százaléka Romániából a határellenőrzés nélküli európai országokba utazik” – jegyezte meg Ciceo. Hozzátette: a romániai utasforgalom számára a fapados légitársaságok kulcsfontosságúak. „Piaci részesedésük 50 százalék körül mozog. Romániából Londonba, Kolozsvárról pedig Olaszországba repülnek a legtöbben. Országunkban 17 repülőtér működik, erős a versengés, számunkra például Debrecen is vetélytárs, mert többnyire ugyanaz a vonzáskörzete, mint nekünk, a kolozsváriaknak” – magyarázta az igazgató.
Érdekességképpen elmesélte, 10 évvel ezelőtt a budapesti repülőtér és a még létező MALÉV magyar nemzeti légitársaság „hazai piacnak” tekintette Erdélyt, buszokkal szállították az utasokat a magyar fővárosba, hogy onnan az óceánon túlra vagy más helyekre szállítsák őket. „Temesvárról például még mindig szállítanak utasokat Budapestre… Van olyan is, amikor a fapados légitársaságok rendkívüli nyomást gyakorolnak ránk. Azt mondják, ha nem felel meg a reptéri illeték, akkor más légikikötőt választanak. Ezt minden évben, valamennyi ilyen cég eljátssza velünk” – panaszkodott a vezető.
Ciceo közölte: Kolozsvár vonatkozásában az utasforgalom 77 százaléka Schengen-országokba irányul. Hozzáláttak a Kis-Szamos elterelésének, amikor befejezik, akkor a meghosszabbított kifutópálya segítségével interkontinentális járatok beindítására lesz képes a kolozsvári repülőtér. Arra számítanak, 2045-ben évi 10 millió utast kell majd kiszolgálniuk, erre készülniük kell – hangsúlyozta. Tudatta: olyan méretű a kolozsvári repülőtér fejlődési ütemet, hogy az elkövetkező években ezer személyt kell alkalmazni. „Adataink szerint átszállással évente 65 ezer utas repül az óceánon túlra Kolozsvárról. Amennyiben elkészül a meghosszabbított kifutópálya, ők a mi ügyfeleink lehetnek” – fejezte ki reményét Ciceo.
A konferencia keretében kiválósági díjjal tüntették ki David Ciceo vezérigazgatót, aki a csapata jelenlétében vette át az elismerést.
