– Mátyás király méltán nevezhető a világ egyik legkimagaslóbb uralkodójának, aki ugyanakkor meghatározó volt egyháztörténeti szempontból is. Uralkodása alatt megtartotta az egyházi szabadságjogokat, legközelebbi munkatársainak a legképzettebb egyházi méltóságokat nevezte ki, úgymint Várdai István kalocsai érsek, Vitéz János prímás. Igazságszolgáltatási reformjairól is kikérte a főpapok tanácsát. Más országok katolikus vallású népei is elismerték uralkodói nagyságát és képességeit. Mátyás király már trónra lépésének évében kimutatta a megbecsülését az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend iránt, több pálos kolostornak is adómentességet adott. Kolozsváron elrendelte a Farkas utcai, jelenlegi református templom építését. Mátyás korában sokat fejlődött a magyar nyelv használata az udvarban és a közéletben egyaránt. Addig Magyarországon, akárcsak szerte Európában, az oklevelek és a magánlevelek is leginkább latin nyelven íródtak. Hunyadi Mátyás 1490. április 6-án bekövetkezett halálával már az akkori közvélemény úgy érezte: véget ért egy felfelé ívelő boldog korszak – vélekedett beszédében Veres Stelian plébániai kormányzó, Fábián Márai nőszövetségi elnök köszöntő szavai után.
– Nem vitás, hogy Mátyás király itt született, hiszen több, általa kibocsátott oklevélben említi a várost, mint születésének helyét. Azt viszont nem lehet tudni, hogy mikor, hiszen Heltai Gáspár krónikája szerint 1443. március 27-én, más krónikák szerint 1440-ben. A mai álláspont szerint Mátyás király 1443. február 23-án született Kolozsváron. Szülővárosát aztán mentesítette minden adó alól. Mátyás király azért született itt, mivel a vajdahunyadi várat akkor építették, és Hunyadi János azt akarta, hogy felesége és gyermeke biztonságos körülmények közepette éljen. A legjelentősebb magyar erdélyi várost, Kolozsvárt találta erre a legmegfelelőbbnek. Mátyást feltételezhetően a domonkos kolostorban keresztelték meg, és itt járt iskolába is. Amikor 1454-ben felépült a vajdahunyadi vár, Hunyadi János ott ütötte lovaggá fiát – magyarázta és képekkel is alátámasztotta állítását Gaal György művelődéstörténész, majd kitért Mátyás király gyermekkori fogságára, nem utolsó sorban királlyá választására is.
Megtudtuk: 1458. februárjában díszes küldöttség ment a cseh határra, hogy ott átvegyék a prágai fogságból szabaduló Mátyást. A koronázásra azonban csak 1464-ben került sor, mivel a magyar korona Bécsben volt.
Szó esett még Mátyás király több tízezer főt számláló fekete seregéről, az általa 1467-ben alapított pozsonyi egyetemről, ami csak néhány évig működött, a Bibliotheca Corviniana létrehozásáról, a nápolyi királylánnyal, Beatrix-szal kötött házasságáról és az abból származó kulturális előnyökről, a Mátyás uralmának megdöntésére vonatkozó kísérletekről stb.
Zárszóként Forró Ágnes képzőművész méltatta Máthé János Kolozsvárral kapcsolatos fotókiállítását. A rendezvényen többek között közreműködött Rekita Rozália színművész és a Potyó István karnagy által vezetett kamaraegyüttes, amely erdélyi reneszánsz muzsikát tolmácsolt.
