Alexandru Rafila egészségügyi miniszter szerint „teljességgel elfogadhatatlan”, hogy az orvosok pénzt vagy anyagi javakat kérjenek a betegektől a szolgáltatásaikért. A Prima TV-nek nyilatkozó tárcavezető – az Agerpres hírügynökség ismertetése szerint – szombaton kifejtette: a hálapénz követelése bűncselekmény, amit a pácienseknek is el kell utasítaniuk. Másfelől szerinte nem szabad „a másik végletbe esni”, és egy doboz édesség vagy egy csokor virág elfogadását jogtalan haszonszerzésnek minősíteni.
Az egészségügyi miniszter úgy vélekedett, a hálapénz jelenségéről nyíltan kell beszélni. Szerinte meg kell értetni a páciensekkel: nincs szükség arra, hogy a köszönetüket pénzben vagy anyagi javakban fejezzék ki.
„Az orvos számára a legnagyobb hála az, hogy a betege meggyógyult, és elégedett a kapott orvosi szolgáltatásokkal” – fogalmazott Rafila.
Magánszférában is dolgozhat egy orvos
A miniszter szerint megengedett, hogy egy orvos az állami egészségügy mellett a magánszférában is dolgozzon, ha nincs átfedés a két munkaidő között, és írásban vállalja, hogy nem utal be beteget abból az állami kórházból, amelynek alkalmazottja egy olyan magánkórházba, „ahol esetleg jómaga vagy egy ismerőse dolgozik”.
A tárcavezető a Prima TV-nek nyilatkozva szombaton kifejtette: nincsenek jogi eszközei annak megakadályozására, hogy az állami egészségügyben dolgozó orvosok a munkaidejük lejárta után a magánszférában praktizáljanak.
Rafila szerint nyomon kell követni, hogy milyen utat járnak be a betegek az egészségügyben. „Az megengedhetetlen, hogy egy orvos a pácienst az állami kórházban az állami intézmény eszközeivel vizsgálja meg, majd átirányítsa egy magánkórházba” – magyarázta.
A miniszter szerint ez utóbbi tiltás nem korlátozza azt, hogy az orvosok az állami egészségügy mellett a magánszférában is dolgozzanak.
„Azzal a feltétellel, hogy akár írásban is vállalják: ledolgozzák a munkaidejüket az állami kórházban, és nem irányítják át a betegeiket egy olyan magánkórházba, ahol esetleg ők vagy egy ismerősük dolgozik” – részletezte Rafila.
A tárcavezető hozzátette: egy ilyen kötelezettségvállalást nem lenne bonyolult a gyakorlatban megvalósítani, és alá lehetne íratni valamennyi orvossal, aki az állami mellett magánegészségügyi intézményekben is dolgozik.
Ugyanakkor Rafila kijelentette, hogy nem kötelező mindenkinek doktori címet szereznie, és nem érti ezt a „vágyat vagy ambíciót” a titulus elnyerésére. Arról kérdezte a televízió műsorvezetője, hogy milyen kezelést írna fel a plágiumon ért politikusoknak.
Nem kötelező mindenkinek doktori címet szereznie
Rafila elmondta, nehezen tud hozzászólni ehhez a témához, mert az egészségügyben szerzett doktori címekkel kapcsolatban soha nem merült fel a plágium gyanúja.
„Nem igazán értem az embereknek ezt a vágyát vagy ambícióját a doktori képzés elvégzésére olyan körülmények között is, amikor nincs erre idejük vagy rátermettségük. A doktori dolgozat részben egy önálló kutatásról szól. (...). Nem hiszem, hogy kötelező mindenkinek doktori címet szereznie” – jelentette ki.
