Frissítés: A négy párt elkötelezett egy Európa-barát parlamenti többség kialakítása mellett. Ebben arról is tájékoztattak, hogy a kedd esti első találkozójukon a prioritásokat vitatták meg. Egyetértettek abban, hogy az Európa-barát kormány gyors megalakításáról szóló tárgyalásokat mielőbb el kell kezdeni, növelni kell a közberuházásokat és az országos helyreállítási tervben (PNRR) foglalt reformok megvalósításának jelenlegi ütemét.
A közlemény szerint következő napokban a négy párt és a nemzeti kisebbségek képviselői a fejlődésen és a reformokon alapuló közös kormányprogramot dolgoznak ki, amelyik figyelembe veszi a romániai polgárok prioritásait. Ezt a feladatot egy közös bizottság végzi el, amelynek tevékenységét szakterületenkénti munkacsoportok segítik.
A felek egyetértettek abban, hogy konkrét tervre van szükség a közkiadások és a közigazgatás bürokráciájának csökkentésére. 'Ez egy döntő pillanat Románia számára. Gyökeres változásra van szükség, és az Európa-barát pártok vállalják ezt a felelősséget' - olvasható a közleményben, amely szerint a politikai osztályba vetett bizalom csak jó kormányzással, a közpénzek átlátható elköltésével és a polgárok tiszteletben tartásával növelhető.
Tárgyalások kezdődtek Bukarestben a közös kormányzás lehetőségéről
Tárgyalásokat kezdtek kedden, Bukarestben a Szociáldemokrata (PSD), a Nemzeti-Liberális (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek képviselői az új kormány megalakításáról. A magukat nyugatbarátként meghatározó, a törvényhozásba bekerült szélsőjobboldali, sovén pártokkal és politikusokkal szembeálló pártok tárgyalásainak egyik nagy tétje, hogy sikerül-e koalícióra lépniük, demokratikus parlamenti többséget alakítaniuk, amely aztán működőképes kormányt biztosíthasson. Továbbá sikerül-e összefogniuk, és közös államfőjelöltet állítaniuk. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a román médiának kijelentette, mielőbb stabil parlamenti többség szükséges, illetve az Európa-barát pártok körvonalazódó koalíciójának be kell jelentenie, hogy lesz-e közös államelnökjelöltje. Szerinte elsőként a PSD-nek kell megadni a lehetőséget a kormányalakításra.
A Szociáldemokrata Párt (PSD), mint ahogyan több vezetője már a keddi tárgyalások előtt kijelentette, nem szövetkezik a szélsőségesekkel, és Európa-párti többség alakítását ígérte. A Digi 24 összegzése szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ együtt 304 mandátumot szereznének az összesen 465-ből, ami a megválasztott képviselők 66 százalékát jelentené.
A szuverenista pártok a következő törvényhozás valamivel több, mint 35 százalékát adják majd. A szociáldemokratáknak jelenleg 123 szenátoruk és képviselőjük van. Az új törvényhozási ciklusban a jelenleginél harminccal kevesebb választott képviselőjük lesz, de még így is ők lesznek a legnagyobb számban.
A december elsejei parlamenti választási eredmények után a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) lenne a második legnagyobb párt, 88 törvényhozóval. A PNL képviselete 71 tagú, az USR-nek 59, az RMDSZ-nek 32, az SOS Romániának 43, a Fiatal Emberek Pártjának (POT) 30, a kisebbségieknek pedig 19 mandátumuk van. A szuverenista pártok az összes parlamenti mandátum több mint 30 százalékával rendelkeznek, az AUR-nak kétszer annyi képviselője lesz, mint jelenleg.
Minél kevesebb Nyugat-barát jelöltet…
A Digi 24 hírportál szerint a PSD felhatalmazást adott Marcel Ciolacu hivatalban levő miniszterelnöknek, hogy a pártnak a választásokon elért szavazati arányszáma alapján tárgyaljon a parlamentbe bekerült, minden egyes Európa-barát és demokratikus erővel a kormányban való részvételről, valamint a miniszterelnöki tisztség megszerzéséről – jelentette be Lucian Romașcanu szóvivő.
Azt is elmondta, az új kormány valószínűleg december 21-e után összeáll, s egy Európa-barát pártnak ellenzékben kell maradnia, hogy ne maradjon az egész ellenzék a magukat szuverenistáknak nevezők kezében. Arra a kérdésre, hogy kit javasolna miniszterelnöknek, a szóvivő azt válaszolta, „egyelőre csak elvekről” tárgyaltak, konkrét nevekről nem esett szó.
A PNL ügyvivő elnöke, Ilie Bolojan kijelentette, az új elnökválasztáson minél kevesebb Nyugat-barát jelöltnek kellene indulnia. Emlékeztetett: a jelenlegi koalícióban is jelentős feszültségeket okozott, hogy a PNL és a PSD elnöke egymás ellenfelei voltak az idei elnökválasztáson. Ugyanez történik majd szerinte akkor is, ha a körvonalazódó koalíció mindegyik pártja önálló államfőjelöltet indít, ráadásul így elaprózódik az Európa-barát szavazótábor is – tette hozzá. Ha pedig egyik pártban sem akad egy erre alkalmas jelölt, akkor máshol kell keresni.
„Romániának vannak személyiségei, csak meg kell őket találni” – jelentette ki. Szerinte a négy párt közül egyiknek sem kellene ellenzékbe vonulnia, még akkor sem, ha netán nélkülük is meglenne a parlamenti többség.
Bolojan beszélt arról is, hogy az új kormányban csökkenteni kell a minisztériumok, az államtitkárok és a különböző ügynökségek számát, és a miniszterek közül kell kinevezni a kormányfő-helyetteseket is.
Claudiu Năsui, az USR képviselője kijelentette, továbbra is Elena Lasconi a párt jelöltje az újra megrendezendő elnökválasztáson. Azt szorgalmazta, az Európa-barát pártok vagy legalább a jobboldali alakulatok indítsanak közös államfőjelöltet. Szerinte mielőbb ki kell tűzni az elnökválasztás új időpontját, hogy kiszámítható legyen a választási menetrend.
Elmondta azt is, hogy szerinte az elnökválasztást érvénytelenítő alkotmánybírósági határozat „egy atombombával ért fel”, tekintettel arra, hogy korábban a testület hitelesítette az első forduló eredményét. Közölte, az USR több bizonyítékot vár, mint amennyit a titkosítás alól feloldott titkosszolgálati jelentések tartalmaznak.
Kelemen: mielőbb létre kell hozni egy stabil többséget
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor szerint mielőbb létre kell hozni egy stabil parlamenti többséget, és az Európa-barát pártok körvonalazódó koalíciójának be kell jelentenie, hogy lesz-e közös államelnökjelöltje. Szerinte olyan jelöltet kellene indítania az elnökválasztáson a koalíciónak, aki „jártas a politika világában”, de jelenleg nincs az élvonalban.
„A PSD nem fogadja el, hogy a PNL vezetője legyen a jelölt, és a PNL sem fogadná el a PSD vezetőjét jelöltként. Ez logikus, nem is kell nagyon erőltetni ezt a variánst. Kell találni egy harmadik utat” – fogalmazott.
Hozzátette, ez az elnökválasztás „nem a logikus és racionális vitákról” fog szólni, ezért inkább egy „érzelemkeltésre képes” jelöltre van szükség, márpedig szerinte sem Marcel Ciolacu, sem Ilie Bolojan nem ilyen alkat.
„Ez nem jelenti azt, hogy nem lennének jó pártvezetők vagy kormányfők. De olyan államfőjelöltre van szükség, aki be tudja gyűjteni a szavazatokat a PSD, a PNL, az RMDSZ táborából és a bizonytalan szavazóktól is” – magyarázta.
Kelemen Hunor úgy véli, a technokrata jelölt sem lenne megfelelő megoldás, mert az államfői tisztség politikust követel meg.
Kifejtette, a legkényelmesebb parlamenti többséget a PSD, a PNL, az USR, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek frakciójának összefogása jelentené. Emlékeztetett arra, hogy ezek a pártok a múlt héten szándéknyilatkozatot fogadtak el a koalícióra lépésükről. Elmondta, hogy léteznek a négy párti koalíciónál kevésbé stabil parlamenti többséggel rendelkező változatok: alakulhat PSD-PNL-RMDSZ-, illetve PSD-PNL-USR-kormány is, mindkettő a nemzeti kisebbségek frakciójának támogatásával.
A szövetségi elnök szerint a PSD miniszterelnök-jelöltjének kell elsőként megadni a lehetőséget a kormányalakításra, mert így demokratikus.Kelemen Hunor emlékeztetett arra, hogy a PSD-nek van a legnagyobb frakciója a választások után megalakuló új parlamentben. „Hiba lenne megkerülni a PSD-t. Ha valaki ezzel próbálkozna, három hónapon belül megbukna a kormány” – nyilatkozta.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy részéről a PSD miniszterelnök-jelöltje lehet Marcel Ciolacu jelenlegi kormányfő is.
Az RMDSZ elnöke megállapította továbbá: a koalíciós szerződésben rögzíteni kell az elnökválasztás dátumát. Hozzátette, ezt sem szabad kitolni, legkésőbb április elején meg kellene tartani.
