A történtek ismét ráirányították a figyelmet az orosz biológiai kutatóintézetek tevékenységére és a szovjet időkből örökölt biológiaifegyver-program körüli kérdésekre.
A 28 éves Darja Sipilova, az Irkutszki Pestiskutató Intézet munkatársa október 2-án hunyt el a szibériai Selehov egyik kórházában, miután súlyos légúti megbetegedéssel került kórházba. Az orosz egészségügyi hatóságok szerint halálát ismeretlen eredetű tüdőgyulladás okozta, a közösségi médiában és egyes orosz sajtóorgánumokban azonban olyan értesülések jelentek meg, amelyek szerint a nő tüdőpestissel fertőződhetett meg. Az egyik, hivatalosan meg nem erősített változat szerint munkavégzés közben eltört az egyik, veszélyes baktériumokat tartalmazó kémcső.
A halálesetet követően mintegy kétszáz embert helyeztek karanténba vagy orvosi megfigyelés alá, és korlátozásokat vezettek be egyes helyi egészségügyi intézményekben. Az orosz közegészségügyi felügyelet, a Rospotrebnadzor közlése szerint nem találtak bizonyítékot laboratóriumi balesetre, és a kontaktok vizsgálatai sem mutattak ki veszélyes kórokozókat. A hatóságok később több korlátozást feloldottak. A csütörtökön ismertetett adatok szerint csaknem ötezer vizsgálatot végeztek, és továbbra sem igazoltak pestisfertőzést.
Washington magyarázatot kér
Az eset nemzetközi visszhangot váltott ki. Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége október 6-án egészségügyi figyelmeztetést adott ki, amelyben arra kérte az Irkutszk térségében tartózkodó amerikaiakat, hogy kövessék a helyi hatóságok utasításait, kerüljék az érintett egészségügyi intézményeket, és tünetek jelentkezése esetén haladéktalanul forduljanak orvoshoz. A külképviselet ismét felhívta a figyelmet az Oroszországra érvényes legmagasabb, negyedik szintű utazási figyelmeztetésre, amelynek értelmében az amerikai állampolgároknak nem javasolják az országba utazást, az ott tartózkodókat pedig távozásra szólítják fel. Ez az ajánlás ugyanakkor nem kizárólag a feltételezett fertőzéshez, hanem az általános biztonsági helyzethez és a jogellenes fogva tartás kockázatához is kapcsolódik.
Donald Trump amerikai elnök közölte, Vlagyimir Putyinnal is egyeztetni kíván az esetről, Marco Rubio külügyminiszter pedig nagyobb átláthatóságot sürgetett. A WHO ugyancsak további laboratóriumi eredményeket és részletes tájékoztatást kért az orosz hatóságoktól, különösen az esetleges második, hasonló tünetekkel járó megbetegedésről szóló, egyelőre nem igazolt hírek miatt. A szervezet a rendelkezésére álló adatok alapján alacsonynak ítéli a lakosságot fenyegető kockázatot.
A szovjet biológiaifegyver-program árnyékában
Az irkutszki intézet története különösen érzékennyé teszi az ügyet. Az 1934-ben alapított kutatóközpont a szovjet időkből fennmaradt járványügyi intézményhálózat része, amelyben pestissel, lépfenével, kolerával és más veszélyes fertőző betegségekkel foglalkoztak. Raymond A. Zilinskas amerikai biológiaifegyver-szakértő kutatásai szerint a szovjet járványügyi laboratóriumok egy része kapcsolatban állt a Szovjetunió titkos biológiaifegyver-programjával, és kórokozómintákat is szolgáltatott katonai kutatásokhoz.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma korábbi fegyverzetellenőrzési jelentéseiben azzal vádolta Oroszországot, hogy továbbra is fenntart támadó célú biológiaifegyver-képességeket, megsértve ezzel a biológiai fegyverek tilalmáról szóló nemzetközi egyezményt. Moszkva következetesen tagadja a vádakat, és azt állítja, hogy laboratóriumai kizárólag járványügyi, védelmi és egészségügyi kutatásokat végeznek. Arra ugyanakkor nincs bizonyíték, hogy az irkutszki haláleset bármilyen biológiaifegyver-programmal összefüggne.
Mike Pompeo volt amerikai külügyminiszter és CIA-igazgató a koronavírus-járvány tapasztalataira hivatkozva figyelmeztetett, hogy a fertőző betegségekkel kapcsolatos információk visszatartása súlyos következményekkel járhat. Szerinte ezért különösen fontos, hogy az orosz hatóságok pontos és ellenőrizhető adatokat hozzanak nyilvánosságra.
Egyelőre nincs bizonyíték pestisjárványra
A tüdőpestis a Yersinia pestis baktérium által okozott betegség legsúlyosabb formái közé tartozik. A fertőzés légúti váladékcseppekkel emberről emberre is terjedhet, és időben megkezdett antibiotikumos kezelés nélkül gyorsan halálossá válhat. A baktérium természetes körülmények között Szibéria egyes területein is előfordul, elsősorban vadon élő kisemlősök és bolháik körében, az emberi megbetegedések azonban Oroszországban ritkák.
Az irkutszki haláleset pontos oka egyelőre tisztázatlan. Az orosz hatóságok szerint nincs bizonyíték pestisjárványra, a WHO pedig továbbra is alacsonynak tartja a fertőzés terjedésének kockázatát. A nemzetközi figyelem középpontjában ezért jelenleg nem igazolt járvány, hanem a haláleset körülményeinek tisztázása és az orosz hatóságok tájékoztatásának átláthatósága áll.
