Pahonțu ellen elsőként Liviu Dragnea, a PSD elnöke intézett támadást néhány hete, azt állítva róla, hogy törvénytelenül gyűjt adatokat a védett személyekről, és hatáskörét túllépve beavatkozik a pártpolitikába.
Dragnea szerint a kormányőrség (SPP) parancsnoka politikai célokra próbálja felhasználni azokat az információkat, hogy a védett személyek hol és kivel találkoznak. A PSD-elnök azt mondta: Pahonțunak "szokása" ügyészeket és bírákat is felkeresni, akiknek üzeneteket ad át az államfő nevében. Dragnea ironikusan hozzátette: a tábornoknak ez nyilván saját kezdeményezése, hiszen senki sem feltételezi azt, hogy üzenetei valóban az államfőtől származtak volna.
A szociálliberális PSD-ALDE parlamenti többség vezetői azt hangoztatják, hogy csak "kormányon vannak, nem hatalmon", Romániát ugyanis szerintük a titkosszolgálatok, és ügyészségek embereiből álló obskúrus háttérhatalom irányítja, és a jobboldali Klaus Johannis államfő is az úgynevezett "párhuzamos állam" bábja.
Miután a szociáldemokrata pártelnök Pahonțut nevezte meg a választott vezetők döntéseit aláásó "párhuzamos állam" megtestesítőjeként, a teljes újonnan alakult kormány, élén Viorica Dăncilă miniszterelnökkel, lemondott a SPP szolgálatairól. A kormányőrség így éppen a kormány tagjait nem védi, a miniszterelnök autóját pedig azóta több esetben a belügyminisztériumhoz tartozó csendőrség kísérte.
A jobbközép ellenzéki pártok bírálták és a kormányoldal politikai figyelemelterelési manőverének nevezték a döntést. Szerintük a kormányőrség a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) illetékességi körébe tartozik, ezért a parlamenti bizottság megalakítása ellen voksoltak.
A különbizottság felállítását a kormánypártokon kívül az RMDSZ is támogatta. A 15 tagú testületnek három hónapja van arra, hogy a SPP igazgatójának tevékenységét átvilágítsa és ennek következtetéseiről jelentést terjesszen a parlament elé.
A hazai és Romániába látogató külföldi magas rangú tisztségviselők védelmét, illetve a kiemelt jelentőségű intézmények őrzését ellátó SPP államtitkári rangú igazgatóját az államfő nevezi ki a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) javaslatára. A SPP ezen feladatok ellátása érdekében nyílt vagy fedett nyomozati tevékenységet is folytat, és együttműködik a titkosszolgálatokkal, illetve a védelmi és belügyminisztérium szerveivel, a külföldi partnerintézményekkel.
