Próbára teszi a gazdaságot az elhúzódó bizonytalanság
A Román Nemzeti Bank (BNR) előrejelzése értelmében a pénzromlás, a legutóbbi 1,9%-os becsléssel szemben, ennek az évnek a végére el fogja érni a 2,7%-ot. A lejre tartós inflációs időszak vár, 2018 végére elérheti a 3,2%-os szintet. A folyamat több tényező együttes hatása, közte a külkereskedelmi deficit növekedése, mert az árukivitel távolról sem képes fedezni az árubehozatalt.
Mi drágult a leginkább?
A tojás, a zöldségek és a zöldségkonzervek több mint 6 százalékkal, a vaj csaknem 5 százalékkal, az energia mintegy 7 százalékkal, míg az üzemanyagok 3,4 százalékkal drágultak októberben az előző hónaphoz mérten – közölte tegnap az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az élelmiszerek kategóriájában a zöldségek és abból készült konzervek 6,67 százalékkal drágultak. A burgonya ára 5,4 százalékkal nőtt, míg a más konzervek és zöldségkonzervek 7,6 százalékkal drágultak szeptemberhez képest.
A gyümölcsök és gyümölcsbefőttek ára 2,5 százalékkal nőtt, a friss gyümölcsöké 6,1 százalékkal. A citrusfélék és déligyümölcsök ára ellenben 1,2 százalékkal csökkent.
A tej és a tejtermékek ára 1 százalékkal nőtt, a sajtfélék 4,8 százalékkal drágultak. A vaj ára 4,8 százalékkal nőtt szeptemberhez képest, tavaly decemberhez mérten pedig a drágulás üteme eléri a 11,8 százalékot. Eközben a tojásért 6,6 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy hónappal korábban.
Ami a nem élelmiszer jellegű termékeket illeti, az üzemanyagok ára 3,4 százalékkal nőtt a benzin és a gázolaj jövedéki adójának emelése nyomán, miközben a villanyáram, a földgáz és a távhő 6,9 százalékkal drágult.
Októberben az éves szintű infláció elérte a 2,8 százalékot – ez a legmagasabb szint 2013 augusztusa óta. Mugur Isărescu, a jegybank elnöke szerint az adók hatása nélkül „jobban nézett volna ki” a mutató.
Ötéves csúcson az euró árfolyama
A Román Nemzeti Bank (BNR) pénteken 13 órakor 4,6390 lej/eurós árfolyamot adott ki, azt követően, hogy a hivatalos árfolyam már szerdán átlépte a 4,6 lejes küszöböt. Az euró nem haladta meg a 4,6 lejes szintet 2012. július 23–27. óta, abban az időszakban akkor jegyezték a 4,6397 lej/eurós történelmi csúcsot is.
Claudiu Cazacu pénzügyi elemző szerint a 4,6 lejes küszöb átlépése mögött az adóügyi bizonytalanság mellett az is állt, hogy a román jegybank azt az üzenetet sugallta, hogy levette a kezét az árfolyamról.
Arra a kérdésre, hogy mi várható az elkövetkező időszakban, a szakember úgy vélekedett, hogy „inkább a leértékelődés kockázata áll fenn, mint az erősödésé”. „A spekulatív trendek nem vezetnek egy ultragyors értékvesztéshez, de a 4,6 lejes szint alá való visszatérések csak ideiglenesek lesznek. Most egy új árfolyam intervallumról beszélünk, ami 4,6 és 4,7 lej/euró között mozog” – fejtette ki Claudiu Cazacu.
Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy a szomszédos országok nemzeti devizáitól eltérően a román lej leszálló ágon van, a trend középtávú, az oka pedig a külkereskedelmi mérleg hiányának mélyülése.
Johannis „nagy igazságtalanságról” beszél
Klaus Johannis államfő a Cégek toplistája nevű rendezvény résztvevőinek küldött üzenetében csütörtökön úgy fogalmazott: „nagy igazságtalanság”, hogy az üzletemberek fáradozásait, terveit áthúzza a nem jól átgondolt pénzügyi politika. „Az üzleti környezet csak felelős, koherens gazdaságpolitikával tud fejlődni, amelyek megoldják a mai gondokat anélkül, hogy holnapi vagy hosszabb távú egyéb problémákat generálnának” – tette hozzá, majd a 6,1%-os gazdasági növekedés dacára félelmeinek adott hangot a román gazdaság kilátásai kapcsán. Szerinte a fellendülés alapjául szinte kizárólag a fogyasztás növekedése szolgált, miközben a befektetések visszaestek, márpedig befektetések nélkül nem reménykedhetünk egészséges, fenntartható fejlődésben. A külföldi befektetések az év első nyolc hónapjában 20%-kal estek vissza – ismertette –, és azt is elmondta, további aggodalomra ad okot, hogy nincs összefüggés a gazdasági növekedés és az állam bevételei között, hiszen a pénzügyi bevételek csak 1%-kal nőttek az év első kilenc hónapjában a tavalyi azonos időszakhoz képest.
Az államfő arra is felhívta a figyelmet, hogy Románia kilenc helyet veszített a Világbank által összeállított Doing Business Report ranglistán, amely aszerint rangsorolja az országokat, hogy melyikben könnyebb üzleti tevékenységet folytatni. Vagyis a vállalkozóknak, befektetőknek keresztbe tesznek, például nehezebb céget indítani, bizonyos engedélyeket megszerezni.
Tiltakoznak a szakszervezetek, önkormányzatok
Ludovic Orban, a Nemzeti Librális Párt elnöke pénteken bejelentette: pártja célkitűzése, hogy már a jövő héten benyújtsa bizalmatlansági indítványát a Tudose-kormány ellen. De nem csak az ellenzék elégedetlen – neki mondjuk kutya kötelessége is –, hiszen nincsenek megelégedve az adóügyi módosításokkal a szakszervezetek, de a Városok Országos Egyesülete sem.
A rendőröket, csendőröket, tűzoltókat, a belügyminisztérium alkalmazottait tömörítő szakszervezeti tömb számításai szerint a módosítások miatt 5-től 20%-ig terjedő fizetéskieséssel kell számolniuk a karhatalmi erők kötelékében dolgozók 75%-ának, épp azoknak, akiknek a bére amúgy is az alsóbb kategóriába tartozik – emiatt a szakszervezetek nem fognak visszariadni attól sem, hogy a tiltakozás különböző formáihoz forduljanak.
Gabriel Biriş korábbi pénzügyminiszter szerint is azok járnak rosszul, akinek kicsi a fizetésük, és azok jól, akiknek különböző más bevételi forrásaik is vannak. Mint elmondta, ő maga ügyvédként mintegy 20-szor annyit keres, mint titkárnője, mégis, a módosítások szerint a titkárnője hozzájárulásai a négyszeresét teszik majd ki a sajátjának. „Ez engem nem tesz boldoggá, mert stabilitást szeretnék és azt, hogy lehessen előre látni” – tette hozzá.
Elmondta, mivel a jövedelemadó csökken, kisebbek lesznek a helyi önkormányzatok bevételei, és nem lesz pénzük befektetésekre. Ezt támasztja alá a romániai városok egyesületének közleménye is, de Emil Boc polgármester hét eleji kijelentése is, miszerint az adóügyi módosítások miatt Kolozsvár évi 25-30 millió eurós bevételtől esik el.
A Nemzeti Szakszervezeti Tömb (BNS) ezt úgy fogalmazta meg, hogy a fizetésből származó jövedelem adókulcsának 16-ról 10%-ra való csökkentésével a kormány végérvényesen kompromittálja a helyi autonómiát, amely nem létezhet pénzügyi autonómia nélkül – a beruházások érdekében a polgármestereknek kinyújtott kézzel kell majd a politikai erőtől koldulniuk. A BNS továbbá kifejti: az állam megvonja az adótörvénykönyv révén nyújtott eddigi támogatását a kisnyugdíjasok, munkanélküliek, szociális támogatásban részesülők millióitól, és a közegészségügyi rendszer finanszírozását kizárólag a valamivel több mint 5 millió alkalmazott nyakába varrja: az ők hozzájárulásukból kell majd fizetni Románia teljes lakosságának az egészségügyi szolgáltatásait. Az pedig, hogy senki sem fog kevesebb fizetést kapni, mint eddig, a BNS szerint hazugság, amely más hazugságokat próbál leplezni. „Megtámadjuk az alkotmánybíróságon a rendeletet” – áll a közleményükben, amely hozzáteszi: ha a kormányon lévők nem mondanak le az adóügyi módosításokról, nagyméretű, meghatározatlan ideig tartó utcai megmozdulásokra számíthatnak.
Vagyis, egyetlen dolog biztos: az, hogy minden bizonytalan, és senki sem képes megsaccolni, mikor tér vissza a stabilitás a hazai gazdasági életbe…
A sokak által kifogásolt járulék- és adóintézkedéseket módosító sürgősségi kormányrendelet, amely 2018. január 1-től lép életbe, péntek délután megjelent a Hivatalos Közlönyben.
