Eltávolítják a Funar-féle keresztet, s visszahelyezik a Sissi-szobrot?
Nagy érdeklődés övezte a Fellegvár funkcionalitásának újragondolásáról szervezett, a sétatéri egykori kaszinó épületében tartott közmeghallgatást, amelynek felvezetőjében elhangzott: a városháza eredetileg úgy tudta, körülbelül 10 ezer négyzetméteres földterületet birtokol a Fellegvár övezetében, ám a tüzetesebb elemzés során kiderült, hogy a helyhatóság valójában ennél is nagyobb összefüggő telekkel rendelkezik a város eme részén.
A közmeghallgatás elején Mihai Racu, az Romániai Építészkamara képviselője elmondta: a terület közel van a város központjához, a Sétatérhez, a 405 méteres magassága pedig igen vonzóvá teszi mind az építkezni, mind a kikapcsolódni vágyók számára. – A néhány száz éve kaszárnyákat és börtönt is magába foglaló hajdani erődítmény közeléből csodás kilátás nyílik a városra. Az ötletbörze és a tervezési verseny kiírásakor a helyhatóság illetékeseinek figyelembe kell venniük a hely történelmi hátterét és a kiváló földrajzi elhelyezkedését – figyelmeztette a szakember a jelen levő Dan Tarcea alpolgármestert. Azt is szóba hozta: megoldást kellene találni Erzsébet királyné – Sissi – szobrának a visszahelyezésére is, továbbá közölte, hogy a „gödör” (az ejtőernyős torony közelében, ahol jelenleg kutyasétáltatót alakítottak ki) pontosan 1 hektár területű, a helyhatóság szabadtéri nyári színház építését tervezi.
– Csak Brassónak van hasonló típusú helye, a Cenk-hegy. Ki kell használnunk ezt a kiváló földrajzi adottságot – mondta összegzésképpen.
A „gödörben” helyet kapó nyári színház ötlete már évekkel ezelőtt felmerült (Rohonyi D. Iván felvételei)
Mi lesz a Funar-féle kereszttel?
Dan Clinci építész megemlítette a Funar-korszakban a Fellegvárra elhelyezett keresztet is. – Az eredetit az 1950-es években döntötték le a kommunisták. Véleményem szerint újra kell gondolni a mostanit. A Fellegvár természetvédelmi terület, ikonikus helye a városnak, nagyon oda kell figyelnünk rá – figyelmeztetett. Ugyanakkor Guttmann Szabolcs műépítész arra emlékeztetett: néhány évvel ezelőtt egy szakmai nyári egyetemen a diákok feldolgozták a Fellegvár témáját. A javaslatok között többek között az is szerepelt, hogy a látogatók számára a Fellegvári úton (Drăgălina utca) létesítsenek parkolóhelyeket annak érdekében, hogy a Fellegváron minimálisra csökkenthessék a gépkocsik forgalmát.
A hallgatóságból felszólalt Csigi Levente is, aki szorgalmazta: távolítsák el az ejtőernyősök tornya körüli kerítést annak érdekében, hogy összefüggő zöldövezet jöjjön létre. – Semmit sem kellene oda építeni. A jelenlegi illegális épületek tulajdonképpen a városháza eddigi hozzájárulását képezik az övezet átalakításához – mondta, a Szabadságnak pedig hozzátette: szerinte a Funar-féle keresztet minél hamarabb le kellene bontani, mert túl nagy, s nem illik oda.
Elhangzott az is, hogy a befektetések megvalósítása előtt átfogó régészeti ásatásokat kellene végezni, a leletek egy részét pedig ki lehetne állítani.
Amint arról korábban beszámoltunk, a kolozsvári Erzsébet-emlékek létrehozásában közvetve ugyan, de számos régi EKE-tag is kivette részét, köztük a Szépítő egylet tagjai is. A Szépítő egylet Kolozsvár tanácsának egy 1899-es határozata alapján egész „Erzsébet-komplexum”-ot hozott létre a Fellegvár oldalában. A szerpentin út tervét 1899 szeptemberében Poczy Mihály városi főmérnök és Totiszer Ármin mérnök készítette el, az út mentén állt Stróbl Alajos életnagyságú bronz Erzsébet-mellszobra is, amelyet 1901. június 16-án avattak fel.
– Nagy hiba volt a Fellegváron különböző cégeknek kiadni a vár területét negyvenkilenc évre, mert most az önkormányzatnak fizetnie kell, ha ott akar kulturális központot létesíteni – mutatott rá néhány évvel ezelőtt Vasile Mitrea építész.
