Novák Katalin: a legfontosabb, hogy tudjunk beszélni egymással

ÖSSZEFOGLALÓ

 „Irány Bukarest. A szomszédságnak működnie kell, pragmatikus román-magyar kapcsolatokra van szükség, most különösen. Ezért fogadtam el Klaus Iohannis, Románia elnökének meghívását. Utoljára 12 éve járt hivatalos látogatáson magyar államfő Bukarestben. Találkozásunk lehetőséget ad arra, hogy egymás szemébe nézve beszéljünk a nemzeteinket érintő legfontosabb kérdésekről” – írta közösségi oldalán Novák Katalin indulása előtt.

Az Agerpres hírügynökség tájékoztatása szerint a magyar köztársasági elnököt Bukarestben katonai tiszteletadással fogadták, majd Klaus Iohannis államfővel folytatott megbeszélést. A két elnök az egyeztetés után a Cotroceni-palotában tartott közös sajtótájékoztatót.

„Nem lehetnek etnikai alapon diszkriminatívak az ország területén megvalósuló projektek”

Klaus Iohannis kijelentette: alapvető fontosságú a román állam hozzájárulása az ország területén megvalósuló projektekhez, amelyek ugyanakkor nem lehetnek etnikai alapon diszkriminatívak, és meg kell felelniük a román, az európai és a nemzetközi jognak.

A román elnök tájékoztatása szerint a megbeszélésen a felek ismételten hangsúlyozták a párbeszéd fontosságát, illetve hogy kerülni kell „az egyoldalú megközelítéseket”, amelyek nem vezetnek fenntartható megoldáshoz.

„Ismét hangot adtunk abbéli meggyőződésünknek, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek hozzájárulnak azoknak a hidaknak a felépítéséhez és megerősítéséhez, amelyek kapcsolatot teremtenek a jogaik védelméért egyedüliként felelős állampolgárság szerinti állam és azon állam között, amelyhez etnikai eredetük köti őket” – fogalmazott.

Egyeztetésükön szó volt a magyar hivatalosságok romániai látogatásairól is. Ennek kapcsán Iohannis ismét világosan hangsúlyozta a román fél álláspontját, amely szerint az ilyenkor elhangzó felszólalásoknak összhangban kell lenniük a stratégiai partnerség és a román-magyar alapszerződés szellemével.

„Az esetek többségében mesterségesen gerjesztik az etnikumközi feszültségeket”

Ugyanakkor Iohannis a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Romániában tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek jogait, kiemelve: sőt, azzal büszkélkedhet az ország, hogy parlamenti képviseletet biztosít a nemzeti kisebbségeknek olyan esetekben is, amikor a megszerzett szavazatszám nem lenne elegendő egy mandátumhoz.

Úgy vélte, az etnikumközi feszültségekkel kapcsolatos témákat az esetek többségében mesterségesen gerjesztik, egyes politikusok „felfújják” azokat, és saját személyük népszerűsítésére használják fel az így kialakult kisebb nézeteltéréseket.

„Közös érdekünk, hogy a magyar kisebbség jogait maradéktalanul tiszteletben tartsák, hogy megélhessék kultúrájukat, használhassák az anyanyelvüket. Mindketten egyetértettünk abban is, jó, ha a román nyelvet is ismerik” – fogalmazott Klaus Iohannis.

„Célunk a magas színvonalú oktatás, anyanyelvtől függetlenül”

Románia anyanyelvtől függetlenül magas színvonalú oktatást akar biztosítani – jelentette ki az államfő.

„Számomra az oktatás rendkívül fontos kérdés, ezért javasoltam már mandátumom első éveiben a Képzett Románia projektet, hogy versenyképesebbé tehessük az egész romániai oktatási rendszert. Ennek fontos részét képezi a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás, és itt emlékeztetni szeretnék, hogy fizikatanár vagyok, s pályafutásom alatt fizikát tanítottam német és román nyelven is” – fogalmazott Iohannis.

Rámutatott: vannak figyelemre méltó eredményeik, tantárgyversenyeken jól teljesítő diákok, de léteznek problémák is a romániai iskolákban. Ezek között említette a munkaerő vagy a képzett pedagógusok hiányát, az infrastruktúra hiányosságait.

Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium esetében „szervezési hiányosságok” miatt került az ügy az igazságszolgáltatás elé, és a helyzet megoldásra vár.

„Biztosíthatok azonban minden diákot és szülőt, hogy a mi megközelítésünk jóhiszeműségen alapul, és célunk a magas színvonalú oktatás, anyanyelvtől függetlenül” – szögezte le az államfő.

„Mielőbb meg kell szüntetni az EU-nak az Oroszországtól való energiafüggőségét”

A két államfő beszélt a gazdasági és az ágazati együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről is. Iohannis örvendetesnek nevezte, hogy 2021-ben és az idei év első felében jelentősen nőtt a két ország közötti kereskedelem.

A román elnök elmondta továbbá, hogy az energiaellátás biztonsága kapcsán megvitatták a kétoldalú együttműködés lehetőségeit, illetve jómaga megerősítette Románia azon álláspontját, miszerint egységes, összehangolt és sürgős válaszlépésre van szükség az Európai Unió (EU) részéről e tekintetben. A jelenlegi helyzetben mielőbb meg kell szüntetni az EU és tagállamai Oroszországtól való energiafüggőségét, folytatni kell az unión belüli infrastrukturális projekteket, s ezzel párhuzamosan az importforrások diverzifikálását, illetve az európai energiatermelés megerősítését.

Mint mondta, a kormány által legutóbb elfogadott energiaügyi rendelet védi a román állampolgárokat, és egyensúlyt teremt a piacon, mivel egyesek hatalmas profithoz jutottak az energiaválság kezdete óta. Kifejtette ugyanakkor, hogy jómaga helyénvalónak találja az energiafogyasztás 15 százalékos csökkentésére vonatkozó európai ajánlást.

„Ugyanakkor remélem, hogy az európai intézmények és a Magyarország közötti párbeszédben sikerül megtalálni a legjobb és a legmegfelelőbb megoldásokat” – nyomatékosította.

Iohannis elmondta: a megbeszélésen megerősítette, hogy Románia teljes mértékben szolidaritást vállal Ukrajnával és minden téren támogatja a háború sújtotta országot. Emellett hangsúlyozta a Moldovai Köztársaság támogatásának szükségességét, mind az ukrajnai háború előidézte válság leküzdésében, mind az EU-hoz való csatlakozás tekintetében.

„A két ország és ezek állampolgárai is a pragmatikus együttműködésben érdekeltek”

Novák Katalin a sajtótájékoztatón kijelentette: Magyarország és Románia két szomszédos ország, s mindkettőnek érdeke, hogy jó, pragmatikus, modern kapcsolat legyen közöttük. Mint fogalmazott, nemcsak ők maguk, hanem a két ország és ezek állampolgárai is a pragmatikus együttműködésben érdekeltek.

„Abban is megállapodtunk, hogy a létező feszültségeket mi nem növelni, hanem csökkenteni szeretnénk. Nem fogunk mindenben egyetérteni, eddig sem értettünk mindenben egyet, de a legfontosabb, hogy tudjunk beszélni egymással, képesek legyünk egymást meghallgatni, és talán akkor jobban meg is tudjuk érteni a másiknak az álláspontját, még akkor is, ha nem minden területen teljes az érdekazonosság és nem teljes az egyetértés” – mondta a magyar köztársasági elnök.

Novák Katalin köszönetet mondott Klaus Iohannisnak a meghívásért, amely a Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozóján hangzott el szóban, majd írásban is megerősítette azt a román fél.

„Éltem ezzel a lehetőséggel, hiszen tizenkét éve nem járt hivatalosan Bukarestben magyar államfő. Most elmondhatom, hogy egy új fejezetet nyitottunk meg az együttműködésünkben azzal, hogy én hivatalosan Bukarestbe látogattam az elnök úr meghívására. Egyúttal én is meghívtam őt Budapestre, és megállapodtunk abban is, hogy ő hamarosan élni fog majd a Budapestre való hivatalos látogatásnak a lehetőségével” – mondta Novák Katalin.

A magyar kormányfő arról számolt be, az ukrajnai háború kapcsán egyetértettek abban, hogy szomszédos államként Magyarország és Románia egyaránt érintett.

„Megtapasztaljuk egyrészt a fenyegetettséget, amit az ukrajnai háború közelsége okoz, másfelől pedig azt a humanitárius segítségnyújtást, amelyet mind a magyar, mind a román emberek biztosítanak a menekülteknek. Magyarországra is több mint 900 000 menekült érkezett a mai napig, az ő segítésük folyamatos. Egy olyan összefogás van ma Magyarországon, amelyhez hasonló még nem volt. Romániában is segítségére sietnek a menekülteknek, ez mindkét ország számára, az itt és az otthon élők számára is jelentős kihívást jelent. Ebben minden lehetséges segítséget megköszönünk, s az ezzel kapcsolatos elismerő szavakat örömmel fogadjuk. Az érdekünk ebben is közös” – nyomatékosította.

„Mi olyan döntéseket tudunk támogatni, amelyek nem teszik kiszolgáltatottá a magyar embereket”

Ami az energiafüggőség csökkentésének lehetőségét illeti, Novák Katalin elmondta: „Magyarország helyzete még nehezebb, a kiszolgáltatottsága még nagyobb, mint Romániáé. Tengeri kikötővel, tengeri határral nem rendelkező országként mi kiszolgáltatottabbak vagyunk az orosz energiaforrásoknak, mint Románia. Mi ezt az energiafüggőségünket csökkenteni kívánjuk az elkövetkező években, és szeretnénk elérni energiaszuverenitásunkat. Dolgozunk ezen, minden olyan kezdeményezést örömmel látunk és támogatunk, amely növeli az energetikai diverzifikációnak a lehetőségét, s minket függetlenít az orosz energiaforrásoktól. Számítunk Romániára ebben a vonatkozásban is, hiszen az innen vagy Románián keresztül érkező energiaforrások Magyarországnak segítséget tudnak majd nyújtani. Fűteni kell akkor, amikor majd hideg lesz, ezt a telet is át kell vészelni a magyar embereknek is, éppen ezért mi olyan döntéseket tudunk támogatni, amelyek nem teszik kiszolgáltatottá a magyar embereket” – mondta a magyar köztársasági elnök.

Újságírói kérdésre válaszolva Novák Katalin kifejtette, Magyarországnak az a célja, hogy a lakosságnak biztosított legyen az elegendő és megfizethető áram, illetve gáz még a leghidegebb hónapokban is. Ezért Magyarországon a piacinál alacsonyabb árat kell fizetniük a fogyasztóknak az energiáért. Ugyanez igaz az üzemanyagokra is: amikor magáncélra az állampolgárok üzemanyagot vásárolnak, akkor ott is a piacinál alacsonyabb árat kell megfizetniük, éppen azért, hogy el tudják viselni azokat a terheket, amelyek a háborús helyzetből fakadó energiaválság következményei. Ez a Magyarország által nemcsak meghirdetett, hanem foganatosított lépés is – mutatott rá.

Az ezzel kapcsolatos uniós döntések kapcsán a magyar államfő kijelentette, figyelembe kell venni a különböző európai uniós tagállamok különböző sajátosságait.

„Nem mindenkinek ugyanakkor a mozgástere akkor, amikor az energetikai diverzifikációról vagy az energiafüggőség csökkentéséről van szó. Ezeknek az egyéni adottságoknak a figyelembevételével lehet döntéseket hozni, tehát nem a kötelezés a jó eszköz, hanem az, ha valamilyen ajánlások megszületnek” – nyomatékosította Novák Katalin.

Borítókép: MTI