A harmadik koronavírus elleni oltást megkapók 24%-át (92.956 személy) egészségügyi alkalmazottak teszik ki, míg a tanügyi személyzet az 5,2%-át (20.439), a kulcsfontosságú területeken dolgozók a 7,2%-át jelentik az ismétlőoltással beoltott népességnek – számolt be a katonaorvos.
Valeriu Gheorghiţă Azt is elmondta, hogy 34 megyében szerveztek már tájékoztató kampányt a védőoltások előnyeiről és fontosságáról az iskolákban; eddig 800 ilyen tájékoztatót szerveztek. – Az iskolákban 48 oltásközpontot létesítettek eddig; ezekben, illetve mobil oltócsapatok segítségével 1012 tanulót, valamint 348 tanügyi alkalmazottat és szülőt immunizáltak – mondta még Gheorghiţă.
A Románia által el nem ismert koronavírus elleni oltóanyagokkal külföldön beoltott személyek kérhetik valamely uniós viszonylatban elismert vakcinával való immunizálásukat – jelentette ki kedden az országos oltási kampány koordinátora. Valeriu Gheorghiţă rámutatott, mindazok, akik beoltatták magukat az Európai Gyógyszerügynökség által nem engedélyezett oltóanyagok– például a Sinovac, a Sinopharm vagy a Szputnyik – valamelyikével, legalább 30 nappal a teljes körű beoltást követően kérhetik egy másik, Romániában használt vakcina beadását. Erről azért született döntés, mert sok, külföldön beoltott személy kérte, tegyék lehetővé a Románia által elismert vakcinák valamelyikével történő beoltását – magyarázta a szakember.
Több mint 600 ezer adag koronavírus elleni vakcinát kap Románia ebben a hónapban a BioNTech/Pfizer vállalattól – közölte kedden Andrei Baciu egészségügyi minisztériumi államtitkár. Az oltási kampányt koordináló bizottság (CNCAV) alelnöke szerint ezen a héten 303 ezer dózis, jövő héten újabb 303 ezer dózis BioNTech/Pfizer-vakcina érkezik, továbbá 355.200 a Moderna és 300 ezer a Johnson&Johnson oltóanyagából.
Románia eddig 20.716.589 adag koronavírus elleni oltóanyagot kapott összesen, ebből 13.071.689 dózis Pfizer-, 2.472.000 dózis Moderna-, 3.374.000 dózis AstraZeneca-, 1.798.900 dózis pedig Johnson&Johnson-vakcina. A CNCAV elnöke, Valeriu Gheorghiţă elmondta, ez idáig a védőoltások 2,28%-a, azaz 245.381 adag veszett kárba. Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint a többadagos kiszerelésű vakcinák esetében 10 és 25 százalék közötti veszteséggel lehet számolni.
A katonaorvos azt is elmondta a sajtótájékoztatón, hogy úgy döntöttek, ismét feltüntetik az oltási igazoláson az oltás szállítmányának lejárati idejét, hogy az emberek megértsék, nem lejárt szállítmány oltóanyagát kapják. Hozzátette: azért érzik ezt szükségesnek, mert nagyon sok volt a félreértés az oltáskampány első szakaszában, amikor sokan azt hitték az oltásszállítmány lejárati ideje megegyezik az oltás által biztosított védelem vagy az oltási igazolás lejárati idejével.
A Covid elleni oltástól való ódzkodás vagy annak elutasításának fő oka a mellékhatásoktól való félelem és a megfelelő tájékoztatás hiánya – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján az országos oltási kampány koordinátora. Valeriu Gheorghiţă szerint a tétovázók egy részének még gondolkodási időre, információkra van szüksége ahhoz, hogy meggyőződjenek a vakcina hatékonyságáról és előnyeiről, de akadnak olyanok is, akik általában véve ellenzik az immunizálás gondolatát, és nem csupán a koronavírus elleni vakcinát utasítják el.
Gheorghiţă emlékeztetett, a veszélyeztetett kategóriákba sorolt személyeknek még inkább ajánlott az oltás beadatása, és arra biztatta őket, hogy minél hamarabb vegyék fel az oltást, még akkor is, ha a kétdózisú vakcinák esetében a megfelelő védelem eléréséhez egy hónapnak kell eltelnie. A védőoltás a megoldás a kórházi kezelést igénylő súlyos esetek számának, valamint a napi esetszám csökkentésére. A teljes körű beoltottság pedig körülbelül ötször kisebbre csökkenti a delta variánssal való megfertőződés kockázatát – mutatott rá Gheorghiţă.
