Újfalvy Krisztina, Szendrey Júlia, Wass Ottília, Cs. Gyimesi Éva nyomában
Mi a közös a 18. századi Újfalvy Krisztina, a 19. századi gróf Wass Ottilia és Szendrey Júlia, illetve a 20. századi Cs. Gyimesi Éva sorsában? Hosszabb vagy rövidebb ideig Kolozsváron laktak, és valamennyien megérdemlik, hogy érdekes életpályájukról az utókor tudomást szerezzen. – Sok jeles nő lakott Kolozsvárt, akinek az emléke feledésbe merült. Tudatosan választottam ki egy 18. századi, két 19. századi és egy 20. századi hölgyet. A jövőben folytatni szeretném a kolozsvári nők életét és pályáját ismertető előadásokat – nyilatkozta a Szabadságnak Egyed Emese költő, BBTE-oktató. – Wass Ottilia (1829–1917) nemcsak költő, műfordító és jelentős gyűjtő volt, hanem jótevő is. Ezt a szót vissza kell hoznunk a szókincsünkbe. Wass Ottilia komolyan vette azt, hogy foglalkozni kell a város szegényeivel, azokkal a fiatal nőkkel, akik nem tudják, hol szüljék meg gyermeküket, illetve a Szendrey Júliához hasonló özvegyekkel. Ki volt Wass Ottilia? Részben testvére bejegyzéseiből, néhány róla készült monográfiából tudhatjuk meg. Nagy formátumú, művelt nő, jótékony kolozsvári lakos volt. A Főtér 11. szám alatti házát az Erdélyi Múzeum-Egyesületre (EME) hagyta, az ingatlant sajnos mindmáig nem szolgáltatták vissza az EMÉ-nek. Könyvtárának egy részét iskoláknak ajánlotta fel, vagyontárgyainak egy részéről pedig úgy rendelkezett, hogy azokat megvehessék Kolozsvár jótékonykodó hölgyei, és az így befolyt jövedelmet jótékony célokra használják fel – ismertette Egyed Emese a grófnő életrajzát.– Újfalvy Krisztina többször szállt meg Kolozsváron élő arisztokratáknál. Jó viszonyban volt Aranka Györggyel, a Haller-családdal, a Petrichevich-Horváth családdal. Titokzatos, különleges élete volt: külön élt a férjétől, verseket írt, amelyeket nem szánt a nagy nyilvánosságnak. A füzetbe írt versek aztán Döbrentei Gábor költő, királyi tanácsos birtokába kerültek, és csak később, elszórtan jelentek meg – derült ki Egyed Emese előadásából. – Szendrey Júlia boldogsága és keserűsége is Kolozsvárhoz köthető. Ezért hiszem, hogy ő is Kolozsvár asszonya. Nászútja során megszállt Kolozsváron, az egykori Biasini-szállóban. Amikor férjét, a csatában eltűnt Petőfi Sándort kereste, akkor is útba ejtette a várost. Naplójának néhány részletét, amelyekben önmagáról és érzelmeiről beszél, Kolozsváron írta – ismertette az előadó.
Cs. Gyimesi Éva irodalomtörténész több helyen lakott Kolozsvárt. Hidelvén gyerekeskedett, azután férjes asszonyként a Györgyfalvi negyedben, halála előtt az állomás közelében egy nagy társasházban élt, rá egykori munkahelyén, a BBTE Bölcsészkarának épületében emlékeztek.