A bizottság a két nukleáris csapás túlélőinek alulról szerveződő szervezetének az atomfegyvermentes világért folytatott erőfeszítéseiért ítélte oda a kitüntetést, és azért, mert a túlélők – japánul hibakusák – tanúságtételükkel bizonyítják, hogy soha többé nem szabad bevetni nukleáris fegyvert.
A Norvég Nobel-bizottság tájékoztatása szerint a díjat 1901 óta 104-szer osztották ki, 111 személynek és 27 szervezetnek ítélték eddig oda, és két olyan szervezet is volt, amely egynél többször nyerte el az elismerést. Idén 286 jelölt volt a Nobel-békedíjra.
Az 1945 augusztusában végrehajtott amerikai atomtámadásokra válaszul létrejött globális mozgalom tagjai fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris fegyverek használatának katasztrofális humanitárius következményeire. Fokozatosan kialakult egy erőteljes, "nukleáris tabu" néven ismertté vált nemzetközi norma, amely erkölcsileg elfogadhatatlannak bélyegezi a nukleáris fegyverek használatát. A hirosimai és nagaszaki atomcsapások túlélőinek tanúságtétele pedig e tágabb értelmezésben egyedülálló - mondta Frydnes.
A Nobel-bizottságnak a nobelprize.org honlapon is megjelent indoklása szerint a hibakusák segítségével világszerte széleskörű és masszív ellenállás jött létre a nukleáris fegyverekkel szemben azáltal, hogy a túlélők személyes tapasztalataik alapján tájékoztató kampányokat indítottak és nyomatékosan felszólítottak e fegyverek elterjedése és használata ellen. "A hibakusák segítenek nekünk leírni a leírhatatlant, elgondolni az elképzelhetetlent, és valamiképpen felfogni a nukleáris fegyverek okozta felfoghatatlan fájdalmat és szenvedést" - fogalmazott az elnök.
Jorgen Watne Frydnes egyúttal felhívta a figyelmet arra "a biztató tényre", hogy már csaknem 80 éve nem vetettek be nukleáris fegyvert háborúban, a Nihon Hidankjo és más túlélők rendkívüli erőfeszítései pedig nagyban hozzájárultak a nukleáris tabu megteremtéséhez.
Ez a tabu azonban jelenleg veszélyben van, mivel a nukleáris hatalmak modernizálják és bővítik fegyverarzenáljukat, miközben új országok akarnak atomfegyverekhez jutni és a folyamatban lévő háborúkban nukleáris fegyverek bevetésére vonatkozó fenyegetések hangzanak el. Az emberi történelem e pillanatában érdemes emlékeztetni magunkat arra, hogy mik is a nukleáris fegyverek: a legpusztítóbb fegyverek, amelyeket a világ valaha is látott.
Az elnök hangsúlyozta: a mai nukleáris fegyverek jóval nagyobb pusztító erővel rendelkeznek, mint az a két bomba, amely annak idején azonnal megölte Hirosima és Nagaszaki mintegy 120 ezer lakóját, majd a következő években hasonló számban haltak meg égési, illetve a sugárzás okozta sérülésekben. A mai nukleáris fegyverek - mint fogalmazott - "milliókat ölhetnek meg, és katasztrofális hatással lennének az éghajlatra. Egy nukleáris háború elpusztíthatná civilizációnkat".
A hirosimai és nagaszaki poklot túlélők sorsát sokáig eltitkolták és elhanyagolták. 1956-ban a helyi hibakusha szervezetek a csendes-óceáni atomfegyver-kísérletek áldozataival együtt megalakították a Nihon Hidankjót.
Frydnes a bizottság indoklását ismertetve elmondta: az idei békedíj átadásával a Nobel-bizottság minden olyan túlélő előtt tiszteletét teszi, akik keserű tapasztalataikat a remény és a béke iránti elkötelezettség ápolására használják fel. A Nihon Hidankjo több ezer tanúvallomással szolgált, állásfoglalásokat és nyilvános felhívásokat adott ki, és évente küldöttségeket delegált az ENSZ-be és különböző békekonferenciákra, hogy emlékeztesse a világot a nukleáris leszerelés sürgető szükségességére.
"Egy nap a hibakushák, a történelem tanúi már nem lesznek közöttünk. De az emlékezés erős kultúrája és a folyamatos elkötelezettség révén Japánban az új generációk tovább viszik a tanúk tapasztalatait és üzenetét. Inspirálják és oktatják az embereket szerte a világon. Ily módon segítenek fenntartani a nukleáris tabut - az emberiség békés jövőjének előfeltételét" - fogalmazott.
