Olaf Scholz: erre jó okunk van
A német kormány rakéták mélyen orosz területre való kilövését megakadályozni hivatott, „számomra nagyon világos” döntéseket hozott az Ukrajnának nyújtott katonai támogatással kapcsolatban – jelentette ki Scholz közvetlenül azelőtt, hogy találkozott volna Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. „Ezt nem fogjuk megtenni. És erre jó okunk van” – tette hozzá a német kancellár, aki az ENSZ Közgyűlésére utazott az Egyesült Államokba.
Az ukrán elnök kitartóan sürgeti a nyugati szövetségeseket, hogy engedélyezzék Ukrajna számára nagy hatótávolságú rakéták használatát a háború frontvonalán túli célpontok, köztük az orosz logisztikai központok és katonai támaszpontok elleni támadásra.
A Németország által már leszállított fegyverek közül jelenleg a legnagyobb, 84 kilométeres hatótávval a MARS II rakétavető rendelkezik. Az 56 kilométeres hatótávval rendelkező Panzerhaubitze 2000 önjáró tarack is használatban van az ukrán hadseregben. Berlin mindkét fegyver használatát engedélyezte Kijevnek a harkivi hadműveletben. Nagy hatótávolságú precíziós fegyverek szállítását Ukrajnának azonban Scholz már több alkalommal is kizárta – függetlenül a NATO-szövetségesek döntéseitől. A kancellár elutasítja a német Taurus manőverező robotrepülőgépek átadását, amelyek hatótávolsága mintegy 500 kilométer, arra hivatkozva, hogy „ez az eszkaláció nagy kockázatával járna”.
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország viszont már szállított Kijevnek 300 kilométeres hatótávolságú manőverező robotrepülőgépeket. Ezekben az országokban jelenleg vita folyik arról, hogy általánosan engedélyezni kellene-e ilyen fegyverek alkalmazását orosz területen lévő célpontok ellen. A téma megvitatása szerepel Volodimir Zelenszkij és Joe Biden amerikai elnök ezen a héten esedékes washingtoni találkozójának napirendjén.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban kijelentette, hogy Oroszország a NATO közvetlen hadba lépésének tekintené a nagy hatótávolságú nyugati precíziós fegyverek bevetését mélyen orosz területen lévő célpontok ellen.
Zelenszkij további támogatást kér az ENSZ közgyűlésén
Az ENSZ közgyűlésére New Yorkba érkezett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök német, indiai és japán vezetőkkel folytatott kétoldalú tárgyalásokat, hogy további támogatásukat kérje Kijev háborús erőfeszítéseihez. Zelenszkij az amerikai kongresszus két párti küldöttségével lezajlott találkozója után arról is írt a Telegramon, hogy most, az év végén valódi lehetőséget lát az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti együttműködés megerősítésére. Az ukrán elnök az ABC Newsnak adott, hétfőn megjelent interjújában kijelentette, országa „közelebb került a háború végéhez”, és hangsúlyozta: az Egyesült Államok határozott fellépése „felgyorsíthatja az Ukrajna elleni orosz agresszió igazságos befejezését a jövő évben”. Zelenszkij az interjúban azt is kiemelte, Ukrajna csak erős pozícióból tudja rákényszeríteni Vlagyimir Putyin orosz elnököt a háború leállítására. Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője hétfőn New Yorkban elmondta, az ukrán béketervben szerepel Ukrajna NATO-tagságának felgyorsítása is.
Putyin szerint a béketárgyalások azonban csak akkor kezdődhetnek meg, ha Kijev lemond Kelet- és Dél-Ukrajna nagy részéről és NATO-tagsági törekvéseiről. Zelenszkij az orosz csapatok kivonulását és Ukrajna posztszovjet határainak visszaállítását akarja elérni.
