Németh Zsolt örvendetesnek nevezte a magyar-román kapcsolatok enyhülését, ugyanakkor hangsúlyozta, a székely zászlók szabad használatának lehetőségét továbbra is kiemelten kezelik a kétoldalú tárgyalásokon, hasonlóan ahhoz az autonómiatörekvéshez, amit a magyarság és a székelység megmaradásának zálogának tartanak, és amely összhangban áll minden nemzetközi normával és az európai gyakorlattal is. "Autonómiát Székelyföldnek, autonómiát az erdélyi magyarságnak!"
A fidesz politikusa emellett emlékeztetett az európai kisebbségvédelmi rendszer létrehozásáról szóló kezdeményezésre, amelyben egymillió aláírásra van szükség április 3-ig a külhoni magyarok érdekében. "Közel állunk ehhez az álomhatárhoz, most a végén nem kellene, hogy elszalasszuk ezt a lehetőséget!" - tette hozzá.
Németh Zsolt beszéde végén röviden kitért az áprilisi parlamenti választásra is, amely szerinte a demokrácia ünnepe és a nemzeti összetartozás napja is lesz, mivel immáron a világ más pontjain élő egymillió magyar is részt vehet a voksoláson.
Pánczél Károly, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának fideszes elnöke elmondta, a rendezvény célja, hogy kiálljanak amellett a 40 ezer székely mellett, akik velük egy időben Marosvásárhelyen tüntetnek az önrendelkezésükért és autonómiájukért. Hangsúlyozta, miközben a székelyek és néhány nap múlva a magyarok is a szabadságvágyukból fakadó korábbi törekvéseikre emlékeznek, addig Romániában azt készülnek zajosan ünnepelni, hogy "halálra ítéltek, szétmarcangoltak egy nemzetet". "Mutasd meg az ünneped, és megmondom, ki vagy" - fogalmazott, majd arra kérte Romániát, hogy tartsák be, amit a száz évvel korábban született gyulafehérvári nyilatkozatban vállaltak, vagyis adják meg a nemzeti kisebbségek teljes szabadságát.
A magyar kormány, amit lehetett, megtett a nemzetpolitika területén, az új alaptörvényben kimondta az anyaország felelősségvállalását, a külhoni magyaroknak megadta a kettős állampolgárságot és a választójogot, a Kárpát-medence pedig egy kulturális, történelmi, oktatási és gazdasági térré változott - fejtette ki Pánczél Károly, aláhúzva ugyanakkor, hogy Trianonra az autonómia lenne az igazi válasz, ami nem ajándék, hanem joga az őshonos kisebbségeknek. A kormánypárti politikus szégyenletesnek nevezte továbbá, hogy az ellenzéki oldalon "ismét előhúzták a magyar kártyát" és újból felmerült a határon túli magyarok szavazati jogán elvétele.
Schiffer András ügyvéd, az LMP korábbi társelnöke beszédében Dabis Attila kitiltásával összefüggésben azt mondta, kíváncsi, az Európai Parlament mikor indítja meg a 7-es cikkely szerinti eljárását Romániával szemben a személyek szabad áramlásának akadályozása miatt. Az ellenzéki politikus szerint a világ jelenlegi legfontosabb konfliktusa a globális tőke és a természetes közösségek között zajlik. "A globális nagyvállalatok által foglyul ejtett hatalmi gépezetek szerte a világon ma rohamot intéznek a természeti és kulturális sokféleség ellen" - fogalmazott, hozzátéve, az olyan politika, amely nem ismeri el a nemzeti önazonosság jogát, "nem egyéb, mint az új gyarmatosítás eszköze".
Schiffer András szerint emellett "nem vezet jóra, ha Európa egyik felében bevándorlók identitásválasztási szabadságához hozzáértik a párhuzamos jogrendszerhez való jogot, miközben Európa másik felében az őshonos lakosság szimbólumhasználatának jogát is elvitatják". Az LMP korábbi vezetője bírálta a kormányt is, amiért külpolitikájában olyan országok felé közeledik, mint például Törökország és Kína, ahol nem tartják tiszteletben a kisebbségek jogait.
A rendezvényen felszólalt Dabis Attila is, aki kitiltásáról azt mondta, Románia a székelyekért végzett jogvédő munkája miatt, politikai döntéssel tiltotta ki az országból. Kiemelte, törvénytisztelő állampolgárként soha nem szegte meg a román törvényeket, a román hatóságok pedig többszöri kérdésére sem közölték a kitiltás okát.
