Az RMDSZ elnöke az Antena 3 televíziónak nyilatkozva elmondta, a tervezetet kezdeményező Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői adósai Iohannisnak, hiszen neki köszönhetően lehettek kormányon öt éven át, és várható volt, hogy előbb-utóbb ki kell fizetni ezt a számlát – ismertette az Agerpres hírügynökség. Hozzátette, a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) és a PNL-nek jelenleg többsége van a parlamentben, tehát nem szorulnak arra, hogy más párttól kérjenek segítséget, de az RMDSZ nem szavazná meg a jogszabályjavaslatot, mert az alkotmányellenes és politikailag sem korrekt.
Kelemen hozzátette, a jogszabályok általánosak, mindenkire vonatkoznak, nem lehet egyetlen személy kedvéért törvényt hozni. Szerinte ez a hiba elkerülhető lett volna, ha úgy fogalmazták volna meg a törvénymódosító javaslatot, hogy az bárki számára lehetővé tegye, hogy függetlenként felkerüljön egy párt választási listájára.
Az RMDSZ elnöke kérdésre válaszolva elmondta, szerinte nem zárható ki, hogy a jelenlegi feszültségek ellenére a parlamenti választásokat követően ismét közösen kormányozzon a PSD és a PNL. Emlékeztetett, Klaus Iohannis 2020-ban PSD-ellenes kampányt folytatott, majd mégis koalícióra lépett a két alakulat. „Szerintem közösen fognak kormányozni vagy legalábbis megpróbálják” – tette hozzá.
Kelemen elmondta továbbá, hogy sem Marcel Ciolacuval, sem Nicolae Ciucával nem tárgyalt az RMDSZ lehetséges kormányzati szerepvállalásáról. „Hiba lenne a választások előtt beszélni erről. Még elvi síkon sem lehet ilyesmiről tárgyalni, mert ez azt jelentené, hogy a lovak elé fogjuk a kocsit” – érvelt.
Arra a kérdésre, hogy van-e olyan államfőjelölt, akit semmi szín alatt nem támogatna az RMDSZ, Kelemen a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét, George Simiont és a Diana Şoşoacă EP-képviselőt említette meg. „De nem hiszem, hogy ők bejutnak a második fordulóba” – tette hozzá.
Nem támogatja az RMDSZ a Iohannis-törvényt
Az RMDSZ törvényhozói nem támogatják azt a tervezetet, amely lehetővé tenné Klaus Iohannis számára, hogy úgy is jelöltethesse magát a parlamenti választásokon, hogy nem mond le az államfői mandátumról – nyilatkozta Kelemen Hunor, aki szerint alkotmányellenes a jogszabályjavaslat