Amint arról korábban tudósítottunk, amennyiben az Alkotmánybíróság helyt ad az elnöki óvásnak, azok a nemzeti kisebbségek, amelyek számaránya a húszszázalékos nyelvhasználati küszöb alá csökkent, de az önkormányzat ennek ellenére lehetővé teszi számukra az anyanyelvhasználatot, nem élhetnek ezzel a lehetőséggel. Egyebek mellett veszélybe kerülnek a két- vagy többnyelvű helységnévjelzők is – és nem csak a magyar feliratúak. Nagyszebenben, ahol a német kisebbség számaránya 1 százalék, több mint hat éve, a jelenlegi elnök polgármesteri mandátuma idején tették ki a román-német településjelzőt, ami akkor ritka pozitív példának számított. Temesváron sem haladja meg a németek számaránya az 1,3 százalékot (románok 85 százalék, magyarok 9,5 százalék, szerbek 1,5 százalék), ennek ellenére négy nyelven szerepel a város neve a helységnévtáblákon.
